Kereső toggle

Te kire számíthatsz?

A magyarok felének szűk a kapcsolatrendszere

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Minél szélesebb a kapcsolati hálónk, annál sikeresebbek vagyunk, és fordítva: a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyünk befolyásolja a barátaink-ismerőseink számát. Egy kutatás szerint a magyarok kifejezetten rosszul állnak a kapcsolati tőke terén.

A ’90-es évek végéhez képest a felnőtt magyar lakosság körében csökkent a házastárssal vagy élettárssal élők aránya. Ezzel párhuzamosan bővült a kapcsolathálózatok mérete, de míg korábban az emberek életében a családi kapcsolatok domináltak, addig ma egyre inkább előtérbe kerülnek a családon kívüli ismeretségek. Ez a nyugati (fogyasztói) típusú társadalmakban régóta megfigyelhető, modernizációs trend – derül ki a Társadalmi integráció című tanulmánykötet egyik elemzéséből (MTA TTK 2017.).

Korábbi kutatások sora igazolta a magyar társadalom paraszti hagyományokra visszavezethető vonását, a családba forduló, nehezen barátkozó életformát. Ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a családi és a szoros baráti kapcsolatok mellett nagy jelentősége van a lazább, de szükség esetén mozgósítható ismeretségeknek is. A kutatók szerint minél kiterjedtebbek az erős és gyenge kapcsolatokból álló személyes kapcsolathálók, annál kevesebben kerülnek kirekesztett állapotba. A kirekesztettség nemcsak az egyéni boldogulást akadályozza, hanem jelenlegi tömeges méretében a társadalmi fejlődésnek is kerékkötője.

Számos hazai és külföldi vizsgálat bebizonyította, hogy minél fiatalabb, iskolázottabb és jobb anyagi helyzetű valaki, annál kiterjedtebb kapcsolathálóval rendelkezik, s ebből a szempontból különösen hátrányos helyzetben vannak az elmaradott régiók kistelepüléseinek lakói. Mindezek után nem meglepő, hogy a legaktívabb társadalmi élet a nagyvárosi, 40 év alatti, iskolázott felnőtteket jellemzi, akik jellemzően nem nagycsaládos háttérből jönnek.

A friss tanulmányból az olvasható ki, hogy általánosságban gyengülnek a családi kötődések, és egyeseknél előtérbe kerülnek a nem rokoni kapcsolatok, míg mások egyre inkább elszigetelődnek. A közzétett kutatási eredmények szerint a felnőtt népesség közel felének nincs rokon bizalmasa, a harmadának nincsenek családon kívüli bizalmi kapcsolatai, egyötödének nincs barátja, 30 százaléknak nincsenek lazább segítő kapcsolatai. A népesség 30 százaléka soha, további 39 százaléka pedig ritkán jár el egymáshoz baráti összejövetelre, s a zárkózottságot az is jól mutatja, hogy 55 százalék soha nem megy kávézóba, szórakozóhelyre, kocsmába, és további 30 százalék is csak ritkán.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: