Kereső toggle

Nehezen jönnek le róla

Kiújuló kokainharcok Kolumbiában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a kolumbiai kormány évek óta küzd a kokaintermesztés ellen, még szinten tartani sem sikerült az „ágazatot”: 2016-ban 860 tonna kokaint termeltek az országban, ami 150 tonnával több, mint az azt megelőző évben. A fokozódó klánharcok pedig újabb belső háború kitörésével fenyegetnek.

 

Csaknem egy évvel ezelőtt történelmi pillanatnak lehetett tanúja a világ: a kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos, valamint a FARC (Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői) vezetője, Rodrigo Londono, ismertebb nevén Timochenko, aláírták azt a békeegyezményt, amely véget vetett a kolumbiai kormány és a gerillacsoport közti öt évtizedes háborúskodásnak. A FARC jelentős szereplője volt a kolumbiai kokainpiacnak, ezértis volt óriási jelentőségű az egyezmény, amelynek egyik fontos eleme volt a szervezet azon ígérete, hogy felhagy a kokacserje termesztésével, illetve a termesztés támogatásával. Sőt, az egykori gerillacsoport részt vesz a kormány ,,helyettesítő” programjában, amelynek keretében a kokatermesztők pénzbeli és technikai támogatást kapnak, ha felhagynak a kokain alapanyagának előállításával. Jelenleg a kolumbiai vezetés fő céljai közé tartozik, hogy százezer hektárnyi kokaültetvényt számoljanak fel. Ennek felét teljesen kiirtanák, mindenféle kárpótlás nélkül, a másik ötvenezer hektár kigyomlálásáért cserébe kapnák a farmerek a támogatást. Január óta 55 ezer család jelentkezett a programba, így sokan több mint 10 ezer dolláros segítségben részesülhettek, egy feltétellel: a teljes közösségnek fel kell hagynia a kokacserjék ültetésével. 

Hiába rendeznek azonban országszerte workshopokat, hogy a farmerekkel megismertessék a szubvencióban rejlő lehetőségeket, a fogadtatás vegyes, ugyanis egyetlen más növény termesztése sem hoz akkora hasznot, mint a kokacserjéé. A farmerek ugyan nem maguk állítják elő a kokaint, ők csak az ahhoz szükséges pasztát készítik el – amelyhez nem kell más, csak a megfelelő mennyiségű kokalevél, benzin, cement és még néhány hozzávaló –, de így is kilogrammonként 900 dollár bevétellel kalkulálhatnak. Kolumbia kis közösségeiben a kokamassza egyfajta valutaként is szolgál: nem feltétlenül a drogkészítőnek adják el, hanem a helyi boltokban fizetnek vele, hogy hozzájussanak az alapvető élelmiszerekhez és más termékekhez. A termesztők számára tehát sokszor visszalépést jelent, ha felhagynak a kokacserje termesztésével. Ráadásul az állami támogatás rendszerének sajátossága miatt sokan ahelyett, hogy felhagynának a kokatermeléssel, még több hektáron folytatják – azzal számolva, hogy így több támogatást kaphatnak majd a későbbiekben.

Az ország néhány megyéjében, továbbá a farmerek erős kapcsolati hálójából gyakorlatilag, kokain-szakszervezetek alakultak, amelyek, ha kell, fegyveres erővel üldöznek el bárkit, aki a földjükre szeretné rátenni a kezét, legyen az egy frissen alakult gerillasereg vagy a rendőrség. Márciusban egy ellenőrzést végző rendőrt lőttek agyon farmerek, egy hónappal később tizenkét másikat raboltak el, és tartottak fogságban. 

A FARC fegyverletétele egyfajta űrt hagyott maga után, amely úgy tűnik, nem marad betöltetlenül. A kokatermesztők szembekerültek olyan kisebb félkatonai csoportokkal, mint például a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN), amely a FARC helyébe kíván lépni a drogpiacon. A FARC jelentős pénzeket szedett be a kokaültetvények megadóztatásából, ezzel finanszírozva működését, az ELN most valószínűleg hasonló befolyásra és bevételre szeretne szert tenni. A termesztők ellenben élvezik a FARC fegyverletételével kialakult helyzetet, hiszen nem kell többé kokaadót fizetniük, így még nagyobb lehet a hasznuk –, amelyet nem szívesen adnak fel sem a kormány, sem egy fegyveres klán kedvéért.

A politikai alapon szerveződő félkatonai csoportok mellett egyre több gerillaszervezet alakul, amelyeknek egyetlen célja a lehető legnagyobb szelet megszerzése a kokainpiacból. A napokban a kolumbiai rendőrség 12 tonna kokaint foglalt le, amelynek összértéke a hatóságok szerint 360 millió dollár (körülbelül 96 milliárd forint). A rekordfogást egy banánültetvényen találták meg, ahol levelekkel letakarva álcázták a drogot, mely valószínűleg az Egyesült Államokba került volna csempészáruként. A kokaint Kolumbia jelenlegi legnagyobb bűnszervezetétől, a Golf Klántól kobozta el a rendőrség. A hírt maga Santos elnök jelentette be, aki megköszönte a ,,barátságos országoknak” a titkosszolgálati segítséget, amely hozzájárult az akció sikeréhez. Az Egyesült Államok is egyre növekvő aggodalommal figyeli a dél-amerikai országban zajló folyamatokat, Donald Trump elnök többek között a Mexikón keresztül beáramló kolumbiai kokainnal indokolta a mexikói határon felépítendő fal létrehozását. A Golf Klán a békeegyezmény aláírása óta egyre erőteljesebben van jelen Kolumbia drogpiacán, ezenkívül jelentős szereplője az illegális aranybányászatnak is. Az országban most attól tartanak, hogy a tehetősebb elit a ’80-as években történtekhez hasonlóan magánhadseregek felállításába kezd, ami tovább bonyolítaná a hatalomért folytatott harcot, amelynek főszereplői a kormány, az ellenzéki félkatonai csoportok és a szervezett drogklánok.

Egyetlen más növény termesztése sem hoz akkora hasznot a gazdáknak, mint a kokacserjéé.

Két héttel ezelőtt jött létre egy megegyezés az ENSZ és Kolumbia között, amelynek értelmében az ENSZ 300 millió dolláros segélyt ad az országnak. Ez az összeg szinte teljes egészében az egykori kokafarmerek kárpótlásának kifizetését segíti, azonban arról nem tudni, hogy az ENSZ milyen feltételeket szabott – már ha szabott – Kolumbia számára az illegális fegyveres csoportok felszámolását illetően. A békefolyamat alatt ugyanis a kormány kevesebb figyelmet fordított ezen erők megfékezésére, legalábbis kolumbiai elemzők ennek tudják be a Golf Klán megerősödését is, valamint azt, hogy 2016-ban 50 százalékkal megugrott a kokaföldek területe (az előző évi 96 ezer hektár helyett 146 ezer hektár). Ugyanakkor a rendőrség is 50 százalékkal több kész kokaint kobzott el: míg 2015-ben ,,csak” 253, addig 2016-ban már 378 tonnát.

Az állam helyettesítő programja ráadásul a piac törvényeinek megfelelően drágító hatással volt a koka árára. Mivel a várakozások szerint a jövőben kevesebb lesz az elérhető mennyiség, a program bejelentése után a kokamassza kilónkénti ára 50 százalékkal emelkedett – ami még jövedelmezőbbé tette a kokaföldek művelését.

Olvasson tovább: