Kereső toggle

Derekas fájdalmak hatékony csillapítása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Korunk egyik leggyakoribb és legfájdalmasabb betegsége a derékfájás, mely a lakosság közel 80 százalékát érinti. 

 

A gyógyszerek segíthetnek az izmok elernyesztésében, a gyulladás és/vagy fájdalom csökkentésében, sőt a teljes megszüntetésében is. A mindennapjainkat megkeserítő tünet és maga a téma örökzöld: bárkinél jelentkezhet hát- vagy derékfájdalom. Ennek megfelelően gyakoriak a gerinc betegségei is, melyek leggyakoribb tünete a derékfájás. A derékfájás és a lumbágó ugyanaz, az ágyéki gerinc környéki fájdalmat jelentik. Gerincoszlopunk legjobban megterhelt szakasza ugyanis az ágyéki gerinc. Így a derékfájás hátterében általában az ágyéki gerinc és a környéki izmok túlterhelése, gyengesége, kóros terhelése áll (például állandó ülő vagy álló munka). Egészségstatisztikai adatok alapján a fejlett országokban a felnőtt lakosságnak közel 90 százaléka szenvedett már élete során krónikus derékfájástól a mozgásszegény életmód következtében.

A derékfájdalom további gyakori okozói a túlnyújtott vagy meghúzódott hátizmok és gerincízületi szalagok, valamint a túlságosan összenyomott porckorongok és a túl kemény, görcsös gerinckörnyéki izmok, melyek nem megfelelő emelés, cipekedés vagy egy hirtelen rossz mozdulat következtében alakulnak ki. De kialakulhatnak fokozatosan is, majd kezelés hiányában tartóssá és visszatérővé válnak.

Közismert, hogy a gyulladás a szervezet védekező mechanizmusának fontos alapeleme. Ám az már kevésbé tudott, hogy a fájdalmat általában a gyulladás csökkentésével csillapíthatjuk, mert maga a gyulladás a szöveteket duzzadttá, érzékennyé teszi, miközben működésük is csökken. Mind a fájdalomra, mind a gyulladásra érdemes nem szteroid gyulladásgátlókat (NSAID) szedni: ezek a mozgásszervi gyógyászatban a leggyakrabban használt szerek közé tartoznak. Ez a fájdalomcsillapítással szemben oki, és nem tüneti gyógykezelés. Vagyis a gyógyszer hatásának elmúlásával, ha a gyulladás kellően csökken, valószínűleg a fájdalom sem tér vissza. Továbbá a különböző izomlazító gyógyszerek is hatásosak. A gyulladáscsökkentő szereket akár külsőleg, kenőcs vagy tapasz formájában; vagy belsőleg, tablettaként a véráram útján adagolhatjuk.

Természetesen, ha súlyosabb az eset, szteroid kezelésre is sor kerülhet, viszont ez már kellemetlen mellékhatásokkal, szövődményekkel járhat. Egyébként a német fogyasztóvédelmi szervezet, a Stiftung Warentest gyógyszerszakértői több fájdalomcsillapító hatásosságát és mellékhatásait vették górcső alá. Kiderült, hogy fájdalomcsillapításra az acetilszalicilsav, a diclofenac, az ibuprofen, a naproxen és a paracetamol hatóanyagok egyaránt alkalmasak, ám mégsem ajánlották egyformán mindenkinek. Az acetil-szalicilsav hatóanyaga például az Aszpirinnek, mely jól alkalmazható enyhe vagy közepesen erős fájdalom esetén, ezenkívül csökkenti a lázat és a gyulladást. Alacsony dózisban (100 ml/nap) vérhígítóként is használható.

Ha a fájdalomcsillapítókat csak rövid ideig és az utasításoknak megfelelően adagoljuk, akkor azt jól viseli a szervezet. Túladagolva azonban az egyes fájdalomcsillapító hatóanyagok mellékhatásokat, máj-, gyomor- vagy vesekárosodást okozhatnak. Ezért orvosok szerint legfeljebb négy egymást követő napon, vagy egy hónapban összesen tíz napon át alkalmazzuk! (A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.)

Olvasson tovább: