Kereső toggle

Daganatok: hosszabb betegutak, kevesebb gyógyszer

Ellátási zavarok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hónapokban közel negyedére esett vissza a speciális képalkotó diagnosztikai vizsgálatra beutalt daganatos betegek száma, mert megváltozott a beutalási rendszer. Másrészt az államilag finanszírozott rákgyógyszerek köre is szűkült az új közbeszerzési eljárás miatt. Így a korai felismerés, valamint a korszerű kezelések hozzáférhetősége szempontjából egyaránt romlott a helyzet, miközben Magyarország listavezető a rákos halálozások tekintetében.

Az úgynevezett PET/CT- vizsgálatok nagyon költségesek, és az állami támogatási keret szűk – a NEAK-támogatott vizsgálatok száma évi 30 ezer –, holott a szakemberek szerint jóval több vizsgálatra lenne szükség. Jó ideje várólisták vannak, a betegek gyakran több hónapos késéssel jutnak hozzá a korszerű képalkotó vizsgálathoz, miközben a daganatos megbetegedéseknél létfontosságú, hogy minél korábban felismerjék azokat. A Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK, az OEP utódszervezete) nyilvános központi várólistarendszerében van olyan beteg, aki idén júliusban lett regisztrálva PET-vizsgálatra „sürgős” bejegyzéssel, ám a NEAK-támogatása máig nincs elbírálva.

A folyamat nyár közepe óta minden eddiginél inkább lelassult, amióta a korábbi papíralapú beutalás online rendszerben zajlik. Ráadásul a PET/CT-beutalások NEAK-támogatásának elbírálását az eddigi hat- tagú bizottság helyett tizenkét albizottság végzi, méghozzá nem egy, hanem három lépcsőben. Továbbá nem lesz már elég a vizsgálathoz a kezelőorvos javaslata, hanem a beteg teljes dokumentációját fel kell tölteni online felületre. Abban, hogy a támogatás elbírálása körülményesebbé vált, szerepet játszik, hogy igen drága vizsgálatról van szó, amelynek állami támogatása 192 ezer forint, a privát betegek pedig 250 ezret fizetnek érte.

A nehézkessé tett engedélyezés eredményeként az évi 30 ezer közfinanszírozott vizsgálatból idén még tízezer kihasználatlan. Az új, nehezen átlátható és szabályozatlan mechanizmusban egy adminisztratív hiba is elég a támogatás megtagadásához, miközben a kórházak technikai felszereltsége is hiányos.

Az országban működő nyolc szolgáltató július óta a korábbi összesen heti 500-zal szemben már csak 100-150 támogatott vizsgálatot végez. A szakorvosok, akik nincsenek felkészülve a váltásra, sokhelyütt az MR-vizsgálatokkal próbálják pótolni a kieső PET / CT-vizsgálatokat, ami tovább növeli a kórházi várólistákat és költségeket.

Az átláthatatlanság amúgy az ellátórendszer egészét jellemzi, a koordinálatlanság miatt rengeteg párhuzamosság és késlekedés van a rendszerben. Így sok beteg egyrészt eleve későn jut el a PET/CT-beutalásig, másrészt, ha túl is esik rajta, további ellátásának időzítése és minősége bizonytalan – derül ki az Orvostovábbképző Szemle hazai onkológiai ellátásról szóló különszámából. Pedig lennének működő modellek, ilyen volt a kaposvári Komplex Onkológiai Centrum onkonetworkjének a kialakítása 2014-től. A kaposvári kórházban, illetve az egyetemi központban egységes rendszerbe szervezték az onkológiai ellátást két, összesen 22 milliárd forint értékű projekt keretében. Elérték, hogy a szűrések során kiemelt betegek ne vesszenek el az ellátórendszerben, hanem prioritást kapjanak, azaz rövid időn belül megfelelő diagnózishoz és ellátáshoz jussanak. Ehhez át kellett szervezni az egész ellátást (az onkológia és a társszakmák területét összehangolni), valamint meg kellett teremteni a megfelelő infrastruktúrát (egységes adatbázist és informatikai rendszert). Az eredmény – az egyértelmű betegutak révén ésszerűsített onkológiai ellátás – szabályos paradigmaváltást jelentett a hazai egészségügyi ellátásban.

A nyáron bevezetett új beutalási rendszer azonban jelen formájában tovább hátráltatja a daganatos betegségek korai felismerését, tekintve, hogy az összes diagnosztikai eljárás közül a PET/CT-képes a legkorábbi stádiumban kimutatni a bajt. Ugyancsak a betegeket hozza hátrányosabb helyzetbe, hogy a pénteken megjelent új közbeszerzési eljárás szerint a NEAK által befogadott – tehát támogatandó – korszerű rákterápiáknak az elérhetőségét is korlátozni fogja az állam.

Mint arról korábban beszámoltunk (Hova vezet a vaklicit? Hetek, 2017. szeptember 29.), a NEAK hosszú engedélyeztetési idő után befogadott 15 innovatív rákgyógyszert. Ez azért jelentett előrelépést, mert azok a páciensek, akiknél a támogatott gyógyszerekkel nem érhető el javulás, a számukra legmegfelelőbb és többnyire igen költséges terápiához vagy saját költségen juthatnak hozzá, vagy méltányossági alapon, ami meglehetősen korlátozott NEAK-keretet jelent.

A NEAK azonban a tételes finanszírozás bevezetésével egyidejűleg világossá tette, hogy árverseny alapján tovább szűri majd azokat a gyógyszereket, amelyek hatásukat tekintve azonosak. Ez komoly felháborodást váltott ki mind a szakmai, mind a betegszervezetek körében, mondván: ezzel a személyre szabott terápiák lehetőségét korlátozza a NEAK, mivel a hatásukban esetleg megfelelő, de összetételükben és árukban eltérő gyógyszerek súlyos, akár végzetes mellékhatásokkal is járhatnak egyes betegekre nézve.

Az árversenyeztetés annyiból is nonszensz, hogy ha valóban maximálisan szakmai szempontok alapján dől el a szükségesnek ítélt gyógyszerek NEAK-befogadása, akkor érthetetlen, miért kell ezután egy újabb szelekció, méghozzá – ahogy arra a NEAK hivatkozik – a gyártói profitérdekeltség kiszűrése céljából. 

A NEAK a tiltakozások ellenére már a jövő évre vonatkozó tenderkiírásnál az új típusú árversenyt hirdeti meg egyes innovatív gyógyszerek között. Tehát eldőlt, hogy a különféle betegcsoportokban csak egyfajta – a legolcsóbb – gyógyszer lehet minden betegnél a kötelezően választandó első terápia. Csak ennek eredménytelensége esetén áll vissza a beteg érdekein és az orvos szabad szakmai belátásán alapuló döntési jog az egyéb terápiákat illetően – miközben az onkológiai betegek esetében az időfaktor kiemelkedő jelentőséggel bírhat – írja közleményében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM), amely egyértelműen elhibázottnak tartja a közbeszerzési eljárás megváltoztatását.

A NEAK legfrissebb közleményében arról tájékoztat, hogy kétféle közbeszerzési eljárást hirdet meg, méghozzá a gyógyszerek felhasználásának eddigi gyakorlata, valamint a hatásosságuk eddigi tapasztalatai alapján, bár közelebbről nem nevez meg erre vonatkozó adatforrást. Egyrészt a már gyógyszeres kezelés alatt álló betegek terápiája továbbra is biztosított lesz mind a 35 gyógyszer beszerzése révén, amennyiben a betegek jól reagálnak a terápiára. Másrészt a NEAK kifejti, hogy a még kezelés előtt álló betegek esetében 8 olyan részterület lett kiválasztva, ahol az ugyanolyan hatású készítmények hatékonyságát nem lehet előre megkülönböztetni, ezért ezek közül a kedvezőbb árúval kell elkezdeni a terápiát, „ahogy ez az eddigi gyakorlatban is történt”. „Helyettesítésről tehát szó sincs, a megkezdett terápiákat semmilyen esetben nem kell leváltani” – fogalmaz a NEAK, hozzátéve, hogy döntésüket gazdaságossági szempontok is vezérelték.

Magyar beteg

Az Európai Unió országai közül Magyarországon messze a legmagasabb a halálozási ráta a daganatos megbetegedések területén, mind a teljes populációt, mind pedig a jövő szempontjából kritikus 0–64 éves korosztályt tekintve. A magyarok betegebbek, gyógyulási esélyeik pedig rosszabbak nemcsak az uniós, hanem a V4 országok viszonylatában is – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete összefoglalójából. A daganatos megbetegedések a vezető halálokok között vannak, a kirívóan magas korai (65 év alatti) halálozási arány tekintetében pedig az elsődleges tényezőt jelentik. A fiatalkori, daganatos megbetegedésekhez köthető halálozásban Magyarországé a legmagasabb érték az EU országai között: 100 ezer főre 122 halálozás jut, míg az EU átlag 69, vagyis csaknem a fele.
A KSH adatai szerint 2000 és 2012 között folyamatosan növekedett a daganatos megbetegedések okozta halálozások gyakorisága Magyarországon. Terápiás területek szerinti bontásban a következő daganatos betegségekkel összefüggő mortalitás a legkiemelkedőbb: tüdőrák, emlőrák, vastagbélrák, prosztatarák. A szakemberek példaként hozzák fel, hogy – az orvostudomány előrehaladásával – a korai felismerésnek és ezáltal az időben elkezdett jobb kezelési lehetőségeknek köszönhetően a daganatos halálozás aránya 20 százalékkal csökkent az USA-ban az 1990-es évek eleje óta, megfordítva a korábbi évtizedek növekvő tendenciáját.

Olvasson tovább: