Kereső toggle

Szúnyogpara

Világszerte terjednek a moszkitók okozta betegségek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A globalizáció és a globális felmelegedés egyaránt kedvez az olyan „egzotikus” betegségek terjedésének, amelyeket szúnyogok hordoznak. A tudósok világszerte egyre jobban odafigyelnek ezekre a mindenhol jelenlevő, szinte fel sem tűnő, ám igen veszélyes rovarokra, amelyek akár apokaliptikus méretű járványt is kirobbanthatnak, ha nem fordítunk elég figyelmet a megelőzésre.

A feltételezések szerint szúnyogok fertőzhették meg azt az ausztrál kamaszlányt, akit húsevő baktériumok okozta Buruli-fekéllyel kezelnek – jelent meg a világsajtóban. Melbourne térségében nem ő az egyetlen, aki emiatt szorult orvosi ellátásra: egyre többen kapják el a korábban csak drasztikus eszközökkel (a fertőzött rész eltávolításával) kezelhető betegséget (ma már – szerencsére léteznek – hatékony antibiotikum-kúrák is). A szakértők azért gyanakodnak arra, hogy a vérszívók terjesztik a betegséget, mert kimutatták bennük a baktérium jelenlétét, a fekélyek pedig legtöbbször a csípések környezetében jelentkeznek.

Nem lenne meglepő, ha valóban a moszkitók lennének felelősek a jelenségért, ugyanis egyre több nyugati országban jelennek meg különféle betegségek és járványok, amelyek kórokozóit szúnyogok terjesztik. Hazánkban például a nyugat-nílusi lázban megbetegedők száma már elérte a tízet, Olaszországban pedig az ugyancsak szúnyogok által terjesztett chikungunya-vírus okoz járványt. Ez utóbbi azért is érdekes, mert a chikungunya emberről emberre nem terjed, azaz a növekvő számú megbetegedések arra utalnak, hogy a szúnyogpopuláció, illetve annak fertőzöttsége növekszik. Helyi orvosszakértők mindezt arra vezetik vissza, hogy a vírust terjesztő ázsiai tigrisszúnyog, amely 1990 óta van jelen Olaszországban, a térség általános felmelegedése miatt kedvező élettérrel rendelkezik ahhoz, hogy még inkább elszaporodjon. A globális felmelegedés ezek szerint egyre jobb körülményeket teremt ahhoz, hogy a betegségeket terjesztő szúnyogok olyan területen is elterjedhessenek, ahol ma még nem honosak.

„Ahhoz, hogy a szúnyogok által terjesztett betegségek be tudjanak jutni, és el tudjanak terjedni egy adott térségben, több tényező megléte szükséges. A kórokozót »behurcolhatják« az emberek egy külföldi utazás során – amire a mai globalizált világban egyre nagyobb esély van. Ugyanakkor egy nem emberről emberre terjedő járvány kialakulásához az adott vírust vagy baktériumot hordozó konkrét szúnyogfajnak is jelen kell lennie – márpedig bizonyos betegségeket csak bizonyos szúnyogok terjesztenek. Ezzel összefüggésben döntő körülmény az időjárás, hiszen a különböző fajok más és más viszonyok között aktívak. Továbbá a betegségek terjedését a lakosság fogékonysága is befolyásolja. A legtöbb, szúnyogok által terjesztett kórra jellemző, hogy ha egyszer elkapja valaki, a gyógyulása után élete végéig immunis marad rá. Európában azonban az újfajta vírusokkal szemben a lakosság úgymond »naív«, azaz még senki, vagy nagyon kevesen fertőződtek meg velük, így nem létezik természetes immunitás sem ezekkel a kórokozókkal szemben” – válaszolta a Hetek megkeresésére az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). Hozzátették: Európában a legfőbb, szúnyog által terjesztett trópusi betegség a nyugat-nílusi láz, amelyet már elterjedtnek tekintenek számos dél- és közép európai országban – ugyanakkor például maláriás esetekből kevés volt eddig az EU területén. Széles körben elterjedt a Földközi-tenger térségében a dengue-lázat és a chikungunya-vírust terjesztő – korábban „behatolónak” tekintett – szúnyogfaj is, így a szakértők szerint a populáció növekedésével gyakoribbak lehetnek a megbetegedések is. A ECDC válaszából az is kiderül, hogy ma már a szúnyogok által terjesztett betegségek nem szokatlanok Európában – a Földközi-tenger körüli országokban számos ilyen esetről tudnak. „Ezek az országok rendelkeznek a megfelelő éghajlattal, és jelen vannak itt a megfelelő vírushordozó szúnyogok is. A jelenleg Olaszországban zajló chikungunyajárvány 2007 után a második olyan eset, amikor helyben megfertőződött esetekből járvány tör ki. Helyi megfertőződéssel terjedő esetek többször történtek már Franciaországban is, így 2010-ben, 2014-ben és most, 2017-ben is” – írták. Ugyanakkor a központ szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a legtöbb uniós ország fel van készülve, és képes is reagálni egy szúnyogok által terjesztett betegségből eredő járványra.

Nemrégiben a Discovery Channel bemutatott egy dokumentumfilmet a szúnyogok által terjesztett vírusok hatásairól: a megszólaló tudósok szerint ezek a rovarok igen gyorsan apokaliptikus méretű járványt képesek előidézni. Ezzel kapcsolatban az ECDC szakértői úgy vélekedtek, hogy bár a szúnyogok okozta megbetegedések száma Európában alacsony, globálisan növekvő tendenciát mutat, és növekszik az esetek földrajzi eloszlása is. „A nemrégiben európai országokban történt lokális dengue-láz, chikungunya-vírus fertőzések, illetve a malária fertőzés kitörése, valamint a legutóbbi nyugat-nílusi lázról szóló beszámolók bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az európai régió egyelőre elég sebezhető ezekkel a kórokozókkal szemben” – fogalmaztak. 

Kérdés, hogy ez ellen miként lehet védekezni? Az említett dokumentumfilmben észak-amerikai tudósok bemutattak egy módszert, amelyben a szúnyogok számát a hímek genetikai úton történő sterilizálásával próbálták csökkenteni. A kísérlet eredménye a szúnyogok számának mintegy 80 százalékos esése volt. „Mi is tudunk hasonló kísérletekről. Az ilyen és hasonló technikák jelentős szerepet játszhatnak a küzdelemben, a szúnyogpopuláció létszámát korlátozó alapintézkedések mellett. A jelenlegi eszközök között szerepel a populáció folyamatos felügyelete, a szaporodási helyek csökkentése, különösen a települések közelében. A helyi közösségek igen nagy szerepet játszanak ebben, kezdve azzal, hogy az ember otthon is odafigyel, például nem hagy vizet állni a kertben vagy az erkélyen” – írta válaszában az ECDC. Hozzátették: a szúnyogok által terjesztett betegségek megelőzése, illetve a terjedésük korlátozása szempontjából ezen túl kulcsfontosságú a gyors diagnózis és a fokozott tudatosság az orvosok és a veszélyeztetett területekről hazatérő utazók körében; valamint a megbetegedésekkel kapcsolatos információk áramlása az egészségügyi intézményekben.

 

Ellenálló baktériumok, kevés védőoltás

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) nem csak a szúnyogok által terjesztett betegségeket monitorozza. A szervezet szerint a két legfőbb fertőző betegségtípus, amely a kontinensen aggodalomra ad okot, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) és a vakcinával megelőzhető fertőző betegségek. Az AMR lényegében azt jelenti, hogy bizonyos új baktériumtörzsek ellenállóak számos antibiotikummal szemben. „Az a veszély is fennáll, hogy az ilyen baktériumok végül az összes ismert antibiotikummal szemben rezisztensek lesznek. Ezért nagyon fontos, hogy antibiotikumokat csak abban az esetben alkalmazzunk kezelésként, ha azt orvos írja elő, és ilyenkor is csak a megadott mértékben” – hívja fel a figyelmet az ECDC.
Ami a védőoltásokat illeti, azok számos életveszélyes járvány kitörését akadályozták már meg, mióta a 20. század elejétől széles körben aktívan használni kezdték őket – mutatnak rá a szervezet szakértői. „Ennek ellenére továbbra sem használják őket elegendő mértékben, és aggasztóan növekszik azoknak a száma, akik a védőoltás hiánya miatt kanyaróban betegszenek meg az európai országokban. A védőoltással kezelt személyek száma Európában jelentősen elmarad a célzottól, emiatt nem lehet teljesen felszámolni az adott betegséget, holott a lakosság 95 százalékos, legalább két adag vakcinával történő oltottsága már elegendő lenne, hogy megszakadjon a betegségek terjedése. Az immunizációs rések megszüntetése olyan felnőttek esetében, akik korábban nem kapták meg a védőoltást, illetve a gyerekek beoltása elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzuk a jövőbeni járványokat, és biztosítsuk a megfelelő szintű védettséget” – figyelmeztet az ECDC.

Olvasson tovább: