Kereső toggle

Parázs a hamu alatt

Sztrájk a Tescónál

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Országos sztrájkot tartottak a hazai legnagyobb áruházlánc, a Tesco dolgozói a múlt héten - a versenyszférában régóta nem volt ilyen mértékű tiltakozó megmozdulás. A helyzet nem egyedi, ezért a sztrájktárgyalások kimenetelének jelentős politikai és társadalmi kihatásai lehetnek.

A hazai Tesco áruházak dolgozói a tavalyi bérük 25 százalékos emelését, jövőre pedig minimum 200 ezer forintos bruttó bért, valamint 15 százalékos létszámbővítést, továbbá a cégnél régóta dolgozó munkavállalók megbecsülését, a munkakiszervezés korlátozását és a munkakörülmények javítását követelik. Érdekképviseletük, azaz a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) által létrehozott sztrájkbizottság a munkáltatóval folytatott eredménytelen tárgyalások után múlt szombat és vasárnap országos sztrájkot hirdetett.

A szervezők tájékoztatása szerint az elkeseredettséget jól mutatja, hogy a 16 500 főt foglalkoztató, hazánkban a legnagyobbnak számító kiskereskedelmi áruházlánc mintegy 5000 dolgozója vett részt aktívan a munkabeszüntetésben, és 10-ből 9 munkavállaló támogatta azt. A Tesco 206 üzletének 10 százaléka bezárt, 25 százalékában komoly fennakadás volt a sztrájk miatt, sokhelyütt csak a diákmunkások fokozott mozgósításával tudták megoldani a helyzetet.  

Hétfőn folytatódtak a tárgyalások a munkáltató és a szakszervezetek között. Kiderült: a cégvezetés idén további általános bérfejlesztést nem tervez, de felülvizsgálja az alulfizetett boltvezetők fizetését, a létszámhiányt pedig jobb munkaszervezéssel és egyéb fejlesztésekkel – például önkiszolgáló pénztárak számának növelésével – kívánja enyhíteni.

Az érdekképviseletek kompromisszumos javaslata szerint 3000 forintos emeléssel szeptember 1-től havi bruttó 179 ezer forint lenne a legkisebb bér, továbbá kérnek egy átfogó kimutatást arról, hogy mely üzletekben mekkora létszámbővítést tart indokoltnak a vállalatvezetés. Minderről október 2-án egyeztetnek, s addig újabb sztrájkot nem szerveznek. A sztrájkbizottság szerdán tájékoztatta a Tesco kelet-európai régiós vezetőjét is a magyarországi helyzetről. Ez az egyeztetés Sáling József, a KASZ elnöke szerint komoly garanciát jelent, tekintve, hogy a Tesco magyarországi költségvetését – így a bértömeg és a létszámkeret nagyságát is – lényegében az anyaországi központ határozza meg. „Ilyen szintű egyeztetésre még nem került sor a hazai cég történetében, tehát érezhetően komolyan vesznek minket” – mondta lapunknak Sáling.  

Szavai szerint a dolgozók elkeseredettségének fő oka a létszámhiány, azaz kevés emberre minden eddiginél több munka hárul, mivel a tavalyi és idei béremelések költségét is elbocsátások révén gazdálkodta ki a cég. A dolgozók még nagyobb kizsigerelését elkerülendő, a kötelező minimálbér-emelések és a bruttó 15 ezer forintos piaci bérelőny megtartása mellett 15 százalékos belső létszámbővítést követelnek a szakszervezetek. Sáling megjegyezte: egy olyan multiról beszélünk, amelynek 16 500 hazai dolgozójából 13 ezer a legalacsonyabb céges bért kapja, és még ezzel együtt is az ágazaton belül viszonylag jól fizető, legnagyobb áruházláncok közé tartozik.

A szakszervezetek alkupozícióját némileg erősítheti, hogy a kormány – noha munkáltatóként kevésbé volt megértő a közszféra dolgozói iránt – már jóval a sztrájk előtt helyeselte a tescós dolgozóknak a bérek és a létszám rendezésére vonatkozó követeléseit. „A kormány továbbra is elkötelezett a 2010-ben megfogalmazott kereskedelempolitikai akcióterv végrehajtása mellett. Eltökélt szándékunk egy olyan egészségesebb szerkezetű intézkedéscsomagot javasolni az Országgyűlésnek, amely a munkavállalók védelmére és a fogyasztók érdekeire fókuszáló hazai kereskedelmi szektor létrehozása felé hat” – írta Lázár János miniszter a Munkástanácsok tagszervezeteként sztrájkot hirdető KDFSZ-nek, amely ezúttal összefogott a baloldali elköteleződésű ágazati szakszervezettel, a KASZ-szal.

„Nyilván a politika is megpróbált belenyúlni az ügyünkbe, de ez a sztrájk a munkavállalókról szól, függetlenül attól, hogy a munkaadó az állam-e vagy pedig egy multi. Itt most nem arról van szó, hogy a kormány valakit ki akar innen tolni. Ez egy világos jelzés volt, hogy ennyi emberrel ekkora munkamennyiséget még végtelenített túlórákban sem lehet elvégeztetni” – mondta lapunknak a KASZ vezetője.

A sztrájkbizottság felállítását egyébként más ágazatok érdekképviseletei is üdvözölték, így a VDSzSz vagy a MOL Nyrt.-ben működő Olajipari Szakszervezet is támogatásáról biztosította a tiltakozó dolgozókat. A tescós sztrájk esetleges továbbgyűrűző hatásáról Sáling úgy vélte, ha sikert érnek is el, nem biztos, hogy sztrájkhullám törne ki a versenyszférában, viszont azt elképzelhetőnek tartja, hogy más piaci szereplők is kénytelenek lesznek béreket emelni.

A Policy Agenda elemzése szerint az elvándorlás okozta vészes munkaerőhiány miatt már a versenyszférában is megnőtt a sztrájkfenyegetettség. Mint írják, a Tesco ugyan a harmadik az alkalmazottait legjobban fizető áruházláncok között, viszont idén 5 százalékkal csökkent a dolgozói létszáma. Azaz elsősorban nem a bérek, hanem a rendkívüli munkaerőhiány és a dolgozók túlterheltsége idézett elő sztrájkhelyzetet, ami közel sem egyedi probléma. Az elemzők szerint a kormány inkább passzivitásba vonult, mivel munkáltatóként sem érdekelt a bérharcok elburjánzásában. Különösen nem jön ez jól neki most, amikor könnyen kampánytémává emelhető a bérkérdés, ahogyan ezt a két legnagyobb ellenzéki párt a maga módján fel is ismerte: a Jobbik a „Bérunió” mozgalommal, az MSZP a „Fizessenek a gazdagok!” kampánnyal igyekszik fókuszba emelni a témát.

Olvasson tovább: