.
Egy év alatt újjáépítik a gyimesbükki Rákóczi-várat az „ezeréves határnál”, Székelyföldön, a Kárpátokban. Az ezeréves határ mára ismert turisztikai- és emlékezőközpontjává vált az erdélyi turizmusnak, ahol nemcsak a nemzeti érzéseiket éleszthetik újjá, hanem rendhagyó történelem előadás keretében a gyimesi csángó sors és élet küzdelmeivel ismerkedhet meg a látogató. Az elmúlt két és fél évtized során Deáky András nyugalmazott iskolaalapító és igazgató apró lépésekkel igyekezett előbb visszavásárolni, majd újjáépíteni a Gyimesi-szoros emlékhelyeit, amelynek a legfontosabb állomása a sziklaoromra épült várrom újjáépítése lesz. Hat év kellett a Bákó megyei hatóságoknak az engedély kiadására, ami alatt talán meggyőződtek, hogy nem nacionalista szándék áll a vállalkozás mögött - mondja a „nagy csángó” Deáky. A 200 ezer eurós munkálatokat adakozásból kívánják fedezni, amelyre máris jelentős összeg folyt be, elsősorban magánszemélyektől.
„Hat év után végre megkaptuk az építési engedélyt. Kezdődhet a munka. Pünkösd után összeültünk, hogy megbeszéljük a részleteket és kerestünk egy vállalkozót az építkezés kivitelezésére” – mondja a volt igazgató Gyimesbükkön, az egykori határ mellett lévő birtokán, amely mára valóságos történelmi bázissá nőtte ki magát. A csángó székely házak kék színét az építők pompásan ötvözték a fa színével, vonzó kis birtok terül el itt konferenciaközponttal és egy kis állatkerttel a háttérben. Az iskolaalapító harminc éve vette észre, hogy az ezeréves határ érdekli az anyaországi látogatókat, és szervezni kezdte a falusi szállásokat. „A komfort akkor még hagyott kívánnivalót maga után, így belevágtam a fejlesztésbe, és mára már több mint ötven embernek tudok szállást és étkezést biztosítani olyan szinten, amit elvárok, és a vendégek is elvárnak tőlünk” – mondja, miközben a birtokon sétálunk. Az ezeréves határ hamar célponttá lett a magyarok körében, Deáky a román lapok címoldalán találta magát országháborítóként, vele példálóztak a magyar nacionalizmus kapcsán, szitokszó lett a neve. Pedig akkor is és most is ugyanazt mondja: valakiért és nem valaki ellen szeretné a csángó magyarságukat megtartani, és a történelmi emlékeket az utókornak bemutatni. „Nem voltam, és nem is leszek soviniszta, romángyűlölő, nincsenek ilyen hajlamaim, pusztán a magyarságom és a hazaszeretetem miatt teszem azt, amit tettem és teszek” - hangsúlyozza fiatalos szenvedéllyel.
Nyolc-tíz éve egy lelkes csapat tevékenykedik Gyimesbükkben. Tagjai számos háborús helyszínt mentettek meg az enyészettől, illetve állítottak méltó emléket a hazáért harcoló háborús hősöknek, zarándokhellyé téve a települést. Többek között felújították a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb, 30. számú őrházát, a Kontumáci kápolnát, konzerválták az egykori karantén épületének romjait háborús emlékhelyet hozva létre, illetve lefestették és tatarozták a Tatros folyón átvezető hidat.
A hosszú küzdelem a bürokráciával már-már reménytelenné tette a vár újjáépítésének tervét, de ha sokan fel is adták a reményt, Deáky azért mindvégig hitte, meg lehet győzni a román hatóságot, van értelme egy ilyen örökség feltámasztásának. A cél érdekében felkereste az osztrák levéltárat, hogy pontos rekonstrukciót végezzenek, és miközben várakoztak, folyamatosan gyűlt a pénz. A már évekkel korábban leadott régészeti jelentést követően hiába várták az építési engedély kiadását, mert az illetékes intézmény különböző hiányosságokra hivatkozva mostanig váratta vele az érintetteket. A várrom régészeti feltárását követően viszont a régészek elhordták a felgyülemlett hordalékot és földet, így a vár megmaradt romjai teljes terjedelmében láthatóvá váltak. A kis várat, vagy ahogyan az osztrákok nevezték, őrtornyot, egyes vélemények szerint Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt, határvédelmi szempontból nem volt jelentős, mégis uralja a szorost. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, kissé átépíttette, ekkor kapta mai nevét: Rákóczi vára, ahogyan az erdélyiek nevezik. A madéfalvi veszedelem után az osztrák csapatok is megerősítették, a lehetőségekhez képest bővítették. A vár a 19. század közepéig volt használatban, onnan datálható folyamatos pusztulása.
Az előzetes tervek szerint a vár 150 négyzetméteren fekszik majd, ebből 90 négyzetméter lesz az épület maga, és 60 négyzetméter a felső sziklaterasz, illetve további 60 négyzetméter alapterületű lesz a feljáró lépcső. A kétszintes, kőépítésű épület földszintjén kiállítótermet és mosdókat alakítanak ki, az emeleten pedig egy kávézót előtérrel és fedetlen sziklaterasszal.Mi a makacs ragaszkodás oka, hogy ennek a várnak újra állni kell, teszem fel a kérdést a „nagy csángónak”. „Az emlékezés a magyarságunk ápolása, mert ha egy nemzet fiává születünk, a fennmaradás záloga a múltunkról való emlékezés, és annak az emlékeknek a továbbadása az utánunk jövő nemzedékeknek. Nem kell ehhez pátosz vagy valami küldetéstudat, érteni kell csupán az idők szavát – válaszolja a tanár. – A vár, ha megépül, ebben az országban áll majd, nem az enyém lesz, hanem a helyi önkormányzaté, és nem az én emlékezetemet hirdeti, nem engem és családomat fogja gazdagítani, hanem az ország turisztikai bevételeihez járul hozzá” – folytatja.
A vállalkozó is megvan, aki felépíti a várat, sőt már a rámpa is elkészült, amin a hegyfokra viszik fel az építőanyagot, már csak egyetlen hatósági engedély kell, és indulhat a munka.
Deáky nem könyörög senkinek, sem Magyarországnak, sem pártoknak, sem szervezeteknek, úgy gondolja, ha minden vendége hozzájárul a vár építéséhez, hamar meglesz a pénz. Teszi ezt makacsul, kitartóan, és olyan szenvedéllyel, amit ritkán látni még a csángók közt is. Úgy fogalmazott, terveik szerint a világ magyarságának összefogásával, felajánlásaikkal valósul majd meg az újjáépítés, ami az előzetes számításaik alapján mintegy 200 ezer euróba kerül, és egy évig tart.
Szellemi partizánháború
A liberális jogrend demokratikus deficitje olyan jogi háttérhatalmat termelt ki, aminek sem választói legitimitása nincs, és a közérdeket sem szolgálja. Eljárásuk rendszerint azt közvetíti nemzeti...
Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavaztak egy határozatot, amely felszólít minden tagállamot, hogy haladéktalanul ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ezt mindeddig hét...
Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozzák a dízelautók behajtását Budapest központjába – legalábbis a főváros új vezetőségének tervei szerint. A változáshoz azonban parlamenti döntés...
Nemcsak Romániában ismert jelenség, hogy gyerekeket a saját szüleik adnak el prostituáltnak – ez az összes posztkommunista és harmadik világbeli országra jellemző. A gyerekeltűnések mögött...
Az online térben szocializálódott fiatal szülők számára természetes, hogy életük főbb eseményeit publikálják – nem kivétel ez alól a szülővé válás sem. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy...
Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fiatal ne házastársi hűségben és szülői szerepben gondolkozzon, annak minden előnyével és nehézségével együtt. A média, az aktuális...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!