Kereső toggle

A genderterrorista mapának hívatja magát

Svédországban állami támogatással hódít a nemsemleges gyereknevelés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megosztó dokumentumfilmet jelentetett meg a Vice magazin múlt héten. Egyik riportere Svédországba utazott, hogy testközelből is megismerjen egy családot, akik nemsemleges módon nevelik gyerekeiket. A félórás beszámoló során a családfő elmondja, hogy szerinte miért a nemsemleges családok és a hasonló elven alapuló óvodák a „demokrácia megtestesítői”.

Del LaGrace Volcano amerikai fényképész nemcsak szimpla fotósként foglalkozik az LMBTQ közösséggel, hanem egyfajta ideológusként szószólója is ennek a kultúrának. A magát „részmunkaidős genderterroristának” tituláló LaGrace első negyven évét nőként élte, azonban az elmúlt húsz évben már felváltva, hol férfiként, hol nőként tekint magára. Partnerével Svédországban élnek, ahol két gyermeket nevelnek anélkül, hogy ,,rájuk kényszerítenék” bármelyik nemet is. Mika és Nico mindketten fiúnak születtek, azonban a film során végig kislányruhákban, hosszú, copfos hajjal láthatjuk őket. Egy-egy közeli felvétel alkalmával látható a családi könyvgyűjtemény: nagy részük feminizmussal és szexualitással foglalkozó kiadvány.

Mapa (így hívatja magát Del, aki se nem papa, se nem mama) minden reggel megkérdezi gyerekeitől, hogy aznap minek érzik magukat, így a többiek tudni fogják, hogy a hímnemű, nőnemű vagy a nemsemleges ,,hen” névmást használják, amikor hozzájuk szólnak.

Az állami támogatással működő óvodában hasonló módon állnak hozzá a gyerekneveléshez. Az Egalia nevet viselő intézményben (az elnevezés a latin egyenlőség szóból ered) a dolgozók és gyerekek nem hívhatják egymást fiúknak vagy lányoknak, ehelyett (a nem beskatulyázó) barátok vagy emberek szavakat kell használniuk. Az alapító, Lotta Rajalin Svédország egyik legnagyobb genderideológusa, aki szerint az óvoda maga a demokrácia megtestesítője, a gyerekeknek ugyanis már egyéves koruktól fogva megadatik a lehetőség, hogy még az olyan alapvetőnek vett dolgokban is, mint nemi hovatartozás, szabadon válasszanak.

A nemsemleges óvodák azonban még Svédországban sem maradtak negatív visszhang nélkül. David Eberhard svéd pszichiáter és író is megszólal a filmben, aki úgy látja, a gyermekekre nézve veszélyes, hogy már óvodás korban bűntudatot keltenek a gyermekekben, csak azért, mert a születési nemükre jellemző módon viselkednek. ,,Ez agymosás, amelynek során elmossák a nemek közti különbségeket” – mondja a pszichiáter.

Nincs többé bálkirálynő

Az Egyesült Államokban is egyre nagyobb teret nyernek az LMBTQ lobbi által támogatott oktatási reformok. Nagyjából azzal egy időben, hogy Donald Trump elnök bejelentette: transznemű személyek nem szolgálhatnak a hadseregben, Minnesota államban elfogadták azt a javaslatot, amely szigorúan meghatározza az iskoláknak és óvodáknak, hogy milyen módon kell bánni a transznemű diákokkal. Az útmutató szerint az iskoláknak meg kell engedniük, hogy a transznemű személy ahhoz a sportcsapathoz csatlakozzon, amilyen neműnek érzi magát, és ennek megfelelően engedélyezni kell számára a nemi identitásával megegyező öltöző használatát. Az iskolai bálokon ezentúl kerülendő a ,,bálkirálynő” elnevezés, ehelyett ajánlott például a ,,bálnagykövet” használata. A dokumentum megemlíti a már nagy port kavart mosdóhasználatot is, kiemelve, hogy azoknak a tanulóknak, akik nem akarnak transzneműekkel osztozni a mellékhelyiségen, egy külön mosdót kell biztosítani. ,,A nemi identitás nem egyezik a szexuális orientációval” – szól a javaslat.

Született különbségek

Ennek az állításnak mond ellent egy, a Stanford Egyetem Magazine in Medicine című kiadványában megjelent orvosi cikk. A szerző, Bruce Goldman olyan kutatások eredményeit gyűjtötte össze, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy mind az állatvilágban, mind az emberek esetében a nemek szerint alapvető különbségeket lehet találni az agy bizonyos területei között, amelyek különböző viselkedésért felelnek. A cikk kiemeli Diane Halpern, az Amerikai Pszichológiai Társaság volt elnöke szavait: „…számomra teljesen egyértelmű volt, hogy a nemek közti gondolkodási és képességbeli különbségek csupán a szocializáció miatt, valamint a kutatásokban lévő hibák, elfogultságok és előítéletek miatt tűnnek ennyire különbözőnek (…), azonban temérdek szakmai cikk és könyv újraolvasása után megváltoztattam a véleményemet.” Halpern azt mondta, túl sok, biológiai kutatásokkal megalapozott eredmény mutatott arra, hogy a két nem kognitív képességei közti különbség biológiai alapú. A legtöbb ilyen különbség már két-három hónapos korban megjelenik a csecsemőknél. A lányok élénkebben reagálnak arcokra, és korábban kezdenek el beszélni. A fiúk pedig erősebben reagálnak az általuk megszokott környezetben tapasztalt változásokra. Ezek a különbségek felnőtt korban is megmaradnak.

A nők inkább arcok, míg a férfiak dolgok alapján (például ki milyen autót vezet) tájékozódnak jobban. Kutatások bizonyítják, hogy a nőknek átlagosan nagyobb a tanulásért és memóriáért felelős agyi területük (hippokampusz), míg a férfiaknál az érzelmekért és azokra való visszaemlékezésért felelős terület (amigdala) a nagyobb. Érdekes módon, amikor egy férfiakból és nőkből álló csoportnak horrorfilmeket vetítettek le, a nőknél csak a bal agyféltekében található amigdala aktiválódott, férfiaknál pedig a jobb oldali. A bal oldali amigdala az érzelmi részletekre való emlékezésért felel, míg a jobb oldali a negatív érzelmekhez kötődik, és a reakcióért felel. Ezzel magyarázható, hogy a férfiak miért reagálnak fizikálisan hevesebben egy-egy negatív eseményre.

Angliában a pszichológusokra helyeződik egyre több feladat, az elmúlt öt évben ugyanis robbanásszerűen megnőtt a nemi identitászavarral orvoshoz forduló gyermekek száma. 2012-ben még 36 ilyen problémával küzdő, tíz évnél fiatalabb gyerekkel foglalkoztak Angliában, 2016-ban ez a szám már 165 volt. A 3–18 éves korosztályban ez a szám háromszázról több, mint kétezerre ugrott. Dr. Joanna Williams Women vs Feminism (Nők kontra feminizmus) című könyv szerzője szerint ezek a számok az iskolában túlpropagált transzgender programoknak köszönhetők. ,,Ahelyett, hogy valós támogatást nyújtanának a transzneműeknek, a zavarodottságot ültetik el a gyerekekben, ezzel pedig se a fiúknak, se a lányoknak nem tesznek jót.” A orvos szerző hozzátette: ezek az iskolai programok arra kényszerítik a gyerekeket, hogy elfelejtsék a fiúk és lányok közti egyértelmű különbségeket.

 

„Nagyon embertelen dolog”

„A nemiség megválasztása aligha az emberi szabadság része. Akik ezt hirdetik, azok nem bizonyítják az álláspontjukat, ugyanakkor a kritikusokat megbélyegzik” – mondta a Heteknek Vajda Zsuzsanna gyermekpszichológus.
– Egy gyermek fejlődésére milyen hatással van, ha kiirtják belőle a nemiséget, nemi szerepeket?
– Azt gondolom, itt nem a nemiség kiirtásáról van szó, inkább arról, hogy a nevelés során nem nyújtanak megfelelő modellt, támpontot ahhoz, hogy a gyerekek felépítsék a saját nemi identitásukat. Emögött szerintem egy teljesen megalapozatlan elképzelés, egy hamis illúzió áll, miszerint a nemi identitás külső befolyás nélkül alakul ki, és a gyerekeknek nem kell segítség ebben, mert az majd ,,magától kibontakozik”. Pedig külső befolyások mindenképpen alakítják a formálódó személyiséget: ha a szülők nem vállalják ezt a feladatot, akkor a gyereket más külső tényezők fogják alakítani. Azt gondolom, ez egy nagyon embertelen dolog, sok esetben a szülők nem a gyerek szabadságát erősítik, hanem magára hagyják. Soha senki nem bizonyította be, hogy a nemi identitás független a vele született adottságoktól, sőt, pont az ellenkezője a nyilvánvaló. Mindenki rendelkezik nemi identitással – azzal, amivel született. Az, hogy kulturálisan milyen szerepek alakulnak ki, az változhat, de nem ismerünk olyan kultúrát, ahol ne férfira és nőre oszlottak volna az emberek. Volt olyan kultúra, ami lehetőséget adott, hogy az ember megtagadja a nemi identitását, például absztinens legyen – gondoljunk csak a szerzetesrendekre vagy remetékre. Azt elismerték, hogy a nemi identitás megélése különböző mértékű, azonban arra nem látunk példát, hogy a nemi identitás valaha is felcserélhető lett volna, azt hiszem, nem véletlenül. Összességében az a véleményem, hogy ezek a gyerekek nagyon súlyos terheket viselnek, és kiegyensúlyozatlan ember lesz belőlük, és el fogja őket kapni valami külső hatás, a szülők pedig nem nyújtanak nekik kapaszkodót.
– A szóban forgó filmben láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy a kisfiút a szülők lányruhákba öltöztetik, a gyerek ösztönösen fiús játékokkal játszik. Hogyan befolyásolja a személyiséget, ha a szülők maguk is nemi identitászavarokkal küzdenek?
– Nagyon befolyásolja, de nem száz százalékig. Gyakran előfordul, hogy azok a szülők, akik fanatikusan erőltetnek egy ilyen témát, pont az ellenkezőjét érik el. Az ilyen szülők gyerekei lesznek sokszor a kőkemény konzervatívok, amikor felnőnek. Természetesen nem lehet ezt teljesen megjósolni, de ahogy említettem, ezek a szülők súlyos terheket helyeznek a gyerekeikre, és nemhogy megkönnyítenék az életüket, hanem sokkal inkább megnehezítik azt.
– A nemsemleges óvodák alapítója azt vallja, hogy ezekben az óvodákban valósul meg a valódi demokrácia…
– Aligha vehetjük bizonyosnak, hogy a nemiség megválasztása az emberi szabadság része. Nem látjuk, hogy melyik filozófiai vagy ideológiai áramlat terméke ez: nem indokolják és nem bizonyítják álláspontjukat, ugyanakkor vitatkozni sem lehet a kérdésről – ami nagy baj. Úgy tűnik, itt valami alattomos folyamattal van dolgunk. Olyan korban élünk, ami arra késztet bennünket, hogy az identitásunk egyre több tartópilléréről mondjunk le. Az a gyanúm, hogy ez a nemsemlegesítés pont ezt a célt szolgálja. Vagyis, hogy minél inkább legyünk mi magunk is a gépezet része. Hagyományosan azt tekintettük emberi törekvésnek, hogy a testi korlátok ellenére hogyan lehet kibontakozni. Most ott tartunk, hogy ezeket a korlátokat hogyan lehet megváltoztatni. Az egyenlőség és az egyformaság két különböző dolog. Ha valaki egyformaként kezel egyenlőtlen embereket, az nagy igazságtalansághoz vezet. A probléma pedig az, hogy érvelés helyett a kritikusokat egyből megbélyegzik, érdemi kommunikáció nélkül.

Olvasson tovább: