Kereső toggle

Magyar rekord

A vizes világbajnokság milliárdjai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Minden idők legnagyobb magyarországi sporteseményeként kerül megrendezésre a 17. FINA Világbajnokság, melynek budapesti és balatonfüredi helyszíneire 350 ezer nézőt várnak a szervezők. A július 14. és 30. között sorra kerülő vizes vb költsége 2015-ben 8 milliárdról indult, míg ma több mint 160 milliárd forintnál tart – ebből csak a megnyitó ünnepség 3,4 milliárd forintba kerül. Valószínűleg mienk az eddigi legdrágább és legrövidebb idő alatt megvalósult vizes vb.

Rendkívüli presztízsberuházásként tekint a kormány a Nemzetközi Úszószövetség, a FINA 2017-es magyarországi úszó- és vízilabda-világbajnokságára, amelyet Budapesten és Balatonfüreden rendeznek meg. A fő helyszín a fővárosi Dagály uszoda mellé épített Duna Aréna, egy olyan nyitható oldalú uszodakomplexum, amelyet a vb után 15 ezer nézőhelyesről visszabontanak 5 ezer férőhelyesre. A szinkronúszókat a Városligeti-tavon felépített mobilmedence fogadja, ami az első természetes környezetben épült létesítmény a vizes vb-k történetében. A toronyugrókat a Parlamenttel szemben, a Batthány tér előtt felépített ugrótorony várja, Balatonfüred pedig a nyíltvízi úszóversenyek helyszíne.

A fejlesztések szerves részeként került sor többek között 3 fővárosi uszoda felújítására is edzőhelyek biztosítása céljából, így lezajlott a Hajós Alfréd uszodának és a Margitszigetnek, valamint a Dagály fürdőnek és környékének, továbbá egyes Duna-parti szakaszoknak a teljes rekonstrukciója, az érintett budapesti úthálózatoknak a felújítása, illetve a kapcsolódó füredi létesítmények megépítése, illetve felújítása is, nem beszélve rengeteg mobil felépítményről, hogy csak a legfontosabb részleteket említsük.

Az egész vb megvalósítására rányomta a bélyegét, hogy a FINA történetében ez a legrövidebb idő alatt megszervezett világbajnokság. Magyarország ugyanis 2015-ben vállalta el a 2017-es vizes vb megrendezésének jogát, miután a mexikói Guadalajara visszalépett tőle. Hazánk eredetileg a 2021-es FINA-vb-re kapott rendezői jogosítványt, ezt hoztuk előre 2017-re, amiben némileg mentségünkre szólt, hogy mögöttünk volt több vizes Európa-bajnokság levezénylésének tapasztalata is. Emellett Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség akkori elnöke fogalmazta meg azt, hogy a 2017-es nyári vb megrendezése előrevivő lehet a 2024-es olimpia helyszínválasztásának szempontjából is – s bár azóta az olimpiai álmok szertefoszlottak, a vizes esemény grandiozitásán ez a tény mit sem változtatott.

A rendkívül rövid idő – a legtöbb kapcsolódó projekt megvalósítására fél-egy év maradt – a túlárazások sorozatát eredményezte. Így lassan, de biztosan duzzadt föl a vb költségvetése a kezdetben rebesgetett 8 milliárd forintról több mint 130 milliárdra. (Lapzártánkkor az Index arról írt, hogy a tévéközvetítések feltételeinek biztosítása, illetve az internethálózat kiépítése további 30 milliárdba kerül.)

A kezdeti bejelentések 8 milliárdos uszodaépítésről szóltak, majd ezt követte egy 2015-ös kormányhatározat 14 milliárd forintos uszodaberuházásról, amit Gyárfás Tamás nem sokkal utána 25 milliárdra kerekített. Ezt követően derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közbeszerzési eljárásban 38,6 milliárd forintért bízta meg az uszodaprojekttel Garancsi István cégét, a Market Építő Zrt.-t. A kormány nem sokkal ezután 49 milliárd forintos keretet hirdetett meg, amit Fürjes Balázs kormánybiztos akkor úgy magyarázott, hogy ebből nettó 21,4 milliárd forint a 15 ezer négyzetméteres Duna Aréna költsége, a fennmaradó részt pedig a vb-hez kapcsolódó egyéb sport- és városfejlesztési költségek teszik ki. A szervezési vagy nevezési költségekről akkor még nem is esett szó, ezekkel együtt oknyomozó portálok legalább 64 milliárdos összköltséggel számoltak.

A nehezen átlátható közbeszerzési eljárásokat figyelők a vb költségét idén februárban már 70 milliárd forintra, márciusban 89 milliárdra, áprilisban 94 milliárdra becsülték. Májusban dr. Seszták Miklós NFM-miniszter, a vb szervezőbizottságának elnöke konkrét számokkal állt elő: 130,6 milliárd forintos beruházásról beszélt. Mint részletesen elmondta, a vb szervezési és mű-ködési költsége 32,9 milliárd forint, ami a FINA által kiszabott jogdíjjal együtt 38,6 milliárd forint. Ez tartalmazza egyebek mellett a résztvevők elszállásolását, a sportlétesítmények üzemeltetését, a doppingellenőrzéseket vagy a nyitó- és a zárórendezvényeket is.

A fejlesztési miniszter hozzátette, a világbajnokságra elkészülő fejlesztések értéke közel 92 milliárd forint, de ezek túlnyomó része – közel 85 milliárd forint – akkor is megvalósult volna, ha Magyarország nem rendez világbajnokságot. Ilyen például a pesti alsó rakpart, illetve a Margitsziget rekonstrukciója, vagy a Dagály strand felújítása. A fejlesztési miniszter ide sorolta a Hajós és Széchy, valamint a Császár–Komjádi uszodák rekonstrukcióját is. A legnagyobb értékű beruházás a Duna Aréna és az ahhoz kapcsolódó minden költség – ez 41,637 milliárd forint. A tartós beruházások levonása után maradó mintegy 45 milliárd forintos összeget tekinti Seszták Miklós a vb tényleges költségének.

Seszták szavai szerint a szervezőbizottság körülbelül 7–10 milliárd forintos bevétellel kalkulál, aminek fő oka, hogy „családbarát” jegyárakkal teltházas rendezvényeket szeretnének elérni. A gazdaságot, elsősorban turizmust érintő haszonról Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár a héten úgy nyilatkozott: a tavalyinál 70 százalékkal több a szállásfoglalások száma, 350 ezer látogatóval – harmadrészt külföldiekkel – és 6 milliárd nézővel számolnak a vb idején (ami nagyon erős túlzásnak tűnik). A szallas.hu friss felmérésének további adatai szerint Balatonfüreden 45 százalékkal több a foglalás, mint tavaly, és a vendégek Budapesten átlagosan 2,3 napot, Balaton-füreden 3,7 napot töltenek a sportesemény ideje alatt.

A gazdasági haszon egyelőre csak a közbeszerzési pályázatokon nyertes cégek esetében egyértelmű. A Magyar Nemzet júniusi összesítése szerint a vb-hez kapcsolódó 102 milliárd forint értékű közbeszerzés 70 százalékát jórészt nyolc hazai nagyvállalkozó cégei nyerték el, akiknek többsége jó kormányzati kapcsolatokkal és korábbi állami megbízásokkal rendelkezik.

Az összeg maradék 30 százalékán 60 vállalkozás osztozott.

„Nemzetgazdasági szinten a megtérülés, bevétel nem egyértelműen megválaszolható kérdés, különösen egy ilyen volumenű rendezvény esetében” – mondta el kérdésünkre Szabados Gábor sportközgazdász. Szerinte nem lehet a mostani vb-t az előző vb-khez vagy akár az Eb-khez hasonlítani, legfőképp azért, mert a jelentkezők általában meglévő létesítményekkel szoktak pályázni, azaz nem jellemzők az ilyen mértékű infrastrukturális beruházások.

„Egy ilyen esemény megtérülése alapvetően nem közvetlen pénzügyi megtérülés. Ez hosszú távú befektetés, ami – jó esetben – áttételesen térül meg, ha a különböző létesítményeket utána évtizedekig ki tudják a magyarok használni” – magyarázta a szakértő.

De nemcsak az infrastrukturális kiadások, hanem a szervezési költségek is szokatlanul magasak a mostani vb esetében. Szabados Gábor szerint a grandiózusra sikerült eseményt egy ország-imázs kampányként, marketingkiadásként kell felfogni, aminek a hatékonysága szintén csak hosszú távon mér-hető, és elég szerteágazó hatású.

„A presztízsberuházás mögött nyil-ván van politikai töltet is, bizonyítási kényszer, részben az elmaradt olimpia, részben a jövőre esedékes választások miatt is. Mindezekből következik, hogy kulturális fesztiválok büdzséjével összehasonlítani a vb-t nem szerencsés, mivel más a profil; a fesztiválok közvetlen pénzügyi megtérülés céljával működnek” – hangsúlyozta a közgazdász. Nemrég adta közzé ugyanis a hvg.hu, hogy a megnyitó megashow költsége 3,4 milliárd forint, s összevetésképp a Sziget nagyszínpadának heti költségét hozta fel, ami 1,8 milliárd forint.

Kérdés, mennyire reális az, hogy a kezdeti összeg tizenötszörösére ugorjanak a rendezvénnyel kapcsolatos kiadások, melyeket mind közvetlenül a költségvetésből finanszíroznak. Szabados szerint az alulárazás megszokott jelenség, a legkomplexebb események, az olimpiák esetében általában kétszeres a szorzó, és az is tény, hogy az ilyen megarendezvények pénzügyi szempontból veszteségesek. 

„A mostani helyzetet nehezíti, hogy nem volt előre elkészített tételes vb-költségvetés, s a kezdetben hangoztatott összegek is kamuszámok voltak. Nincs egy meghatározott keret, amihez tartanánk magunkat, hanem folyamatosan, ad hoc merülnek fel az újabb és újabb költségek. Úgy tűnik, hogy felülről nyitott a büdzsé, és átláthatatlan, hogy milyen költségvetési címletekből hogyan áll össze az összes ráfordítás”  – mondta a szakértő. Kiemelte, hogy emellett a rövid határidőknek, továbbá a korrupciós kockázatoknak, azaz a nem nyílt, hanem kizárólag tárgyalásos közbeszerzés útján elnyert pályázatoknak is erős költségnövelő hatásuk volt.

Lapunk megkérdezte mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), mind a rendezvényt szervező Bp2017 Nonprofit Kft.-t többek között arról, hogy mekkora összeg volt előirányozva az idei és tavalyi költségvetésben a vb céljára, hol tartanak most a kiadások, ennek mekkora részét teszik ki a biztonsági intézkedések, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

Olvasson tovább: