Kereső toggle

Gyilkos románc

Életfogytiglant kaptak Anglia legkegyetlenebb tinédzserei

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Alkonyat-gyilkosság” néven vonul be az angol kriminalisztika történetébe az ország legfiatalabb kettős gyilkosai által elkövetett kegyetlen mészárlás. Kim Edwards és Lucas Markham a lány anyját és húgát ölték meg – majd leültek vámpíros filmeket nézni. A két tinédzser nevét azt követően hozta nyilvánosságra a sajtó, hogy az ítélet velük szemben jogerőre emelkedett: mindketten életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. A gyilkosság elkövetésekor – 2016 áprilisában – 14 évesek voltak.

A lincolnshire-i Spalding kisvárosban már új bérlő lakik abban a házban, ahol a tinédzserpár bő egy évvel ezelőtt hidegvérrel, összesen tíz késszúrással végzett Elizabeth és Katie Edwardszal. A gyilkosok először 17 és fél év után kerülhetnek feltételesen szabadlábra, miután az esküdtszék egyhangú döntéssel bűnösnek nyilvánította őket. Az ügyben több napos tárgyalássorozat után született ítélet, amelyben az egymással igen beteges kapcsolatban levő fiatalok semmiféle megbánást nem tanúsítottak, sőt különösebb érzelmet sem mutattak ki. Az egyetlen dolog, ami érdekelte őket, hogy együtt tölthessék le a büntetést, amire viszont nyilván nem lesz lehetőségük. Az ügyet figyelemmel kísérők számára megdöbbentő volt, hogy Kim Edwards még „annyiba sem vette anyja és húga életét, mint egy hörcsögét”.

Az ügyész szerint a felbujtó mindvégig a lány volt, aki „belerángatta” az ügybe a tettet végül fizikailag elkövető Markhamot. A pár a McDonald’s-ban ült, ahol Lucas azt mondta Kim anyjáról, hogy „bárcsak megölhetném”, mire Kim azt válaszolta, hogy „csináljuk”. A fiú később a nyomozóknak elmondta, hogy Kim „azt hitte, csak viccelek, pedig komolyan mondtam; aztán rájött, hogy komolyan gondolom, és ő is komolyan vette – így kezdődött az egész”.

Vérszomj

A tett elkövetésében a lány közvetlenül nem vett részt, a Nottingham Királyi Bíróság előtt arra hivatkozott, hogy mentális összeomlás miatt nem volt képes megtenni, amit terveztek. Ettől függetlenül ugyanolyan súlyos büntetést szabtak ki rá, mint a fiúra, aki a lány sürgetése nélkül nem hajtotta volna végre a brutális gyilkosságot (az utolsó pillanatig kérdezgette Kimet, hogy valóban végig akarja-e csinálni a dolgot).

A fiú először összeroncsolta az anya, Liz Edwards hangszálait, hogy ne tudjon kiabálni, majd Kim húga, Katie következett, akit Lucas a vallomása alapján azért ölt meg, mert valószínűleg „kihívta volna a rendőrséget”. A kegyetlen tinik ezután lefeküdtek egymással, majd megnézték az Alkonyat-trilógia vámpírfilmjeit, és közös fürdőt vettek, hogy a család kutyája, Bebe ne érezze a vérszagot. A rendőrség a házban talált rájuk két nappal később, a holttestekkel együtt. A pár eredetileg azt tervezte, hogy a gyilkosság után magukat is megölik, ám a lány ezt sem volt képes megtenni.

A nyomozás során feltett kérdésre, hogy mit érez az anyja és a húga halála miatt, Edwards annyit mondott, hogy „nincs vele gondom”. Zavaros vallomása alapján, amit később a Channel 5 felvételről lejátszott az ügyről szóló műsorban, az anyját azért ölték meg, hogy annak ne kelljen többet Kimmel foglalkoznia, a húgának pedig azért kellett meghalnia, hogy megspórolják a szívfájdalmat, amit az anyja elvesztése, és a pubertáskor okozott volna neki. „Anyámnak többé nem kell azzal foglalkoznia, hogy meg akarom ölni magam, és nem kell többé úgy ébrednie, hogy azon aggódik, életben vagyok-e még. A húgomnak meg nem kell átmennie az összes szívfájdalmon, és az összes érzelmi, meg egyéb dolgon.”

Az elvált Elizabeth Edwards egyedül nevelte két lányát, akiknek igyekezett mindent megadni, ami tőle tellett. Kim mégis úgy érezte, hogy anyja a húgát sokkal jobban szereti, mint őt. A család tíz évig élt a Dawson Avenue-n, amely ugyan nem a legjobban szituált környéke Spaldingnak, ám a helyi tiszteletes szerint a közösség nagyon összetartó és egyenes volt. Emiatt döbbent meg mindenki a történteken. Az egyik szomszéd az ítélet után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a fiatalokat „örökre be kellene zárni, és eldobni a kulcsot”.

Liz sok önkéntes munkát végzett, a tiszteletes szerint nagyon jól bánt a gyerekekkel is. Liz barátja, Graham Green, aki azt tervezte, hogy elveszi az asszonyt, teljesen összeomlott az eset után, és azt nyilatkozta, hogy a két fiatal a gyilkossággal tönkretette az életét.

A nyomozást vezető rendőrtiszt, Martin Holvey sosem felejti el az esetet. A Sunday Timesnak nyilatkozó nyomozó elmondta, hogy „az ember azt gondolja, 30 év alatt már mindent látott, és aztán megtörténik egy ilyen eset”. Holvey az újságnak azt is elmondta, hogy a két fiatal 2013-ban ismerkedett meg, majd 2015-ben kezdtek rendszeresen találkozgatni. Kim népszerű volt az iskolában, Lucas viszont magányos, fura fiú volt, aki végül bátorságát összeszedve randevúra hívta Kimet, ami után a két fiatal elválaszthatatlan lett.

Halálos elegy

Kívülről úgy tűnt, hogy Lucas fog problémákat okozni Kimnek, pedig a kapcsolatban a jelek szerint Kim volt az, aki sokkal nagyobb gondokkal küzdött. Gyermekként végig kellett néznie, ahogy drogfüggő apja, Peter Edwards bántalmazza az anyját, annyira, hogy többször kellett menedékszállókon tölteniük az éjszakát. Kim hatéves volt, amikor egy összetört televízió miatt anyja annyira feldühödött, hogy ököllel ütötte meg a gyereket – majd feljelentette saját magát a gyermekvédelemnél. Ezt követően Kim és Katie négy hónapot töltött nevelőszülőknél, végül azonban visszaadták őket anyjuknak. A gyermekvédelem tovább figyelte a családot, és a szociális munkásoknak Kim többször is elmondta, hogy szerinte anyja nem szereti őt, hanem csak a húgát. A szociális munkások viszont nem láttak semmi különöset a gyerek mentális állapotában, jelentéseik nem tartalmaztak semmilyen információt, ami aggodalomra adhatott volna okot. Ezért az ügy után több szakértő is felhívta a figyelmet arra, hogy a brit szociális rendszer, illetve a gyermekvédelem kompetenciáit felül kell vizsgálni, ezt a súlyos pszichés zavart ugyanis komolyabban kellett volna venniük, így talán elkerülhető lett volna a tragédia.

Lucas ugyancsak nem idilli háttérből jön, neki is folyamatos kapcsolata volt a gyámüggyel. Négyéves korában veszítette el édesanyját, aki leukémiában halt meg 29 évesen. A fiú apja is erősen alkoholista és igen agresszív volt, ami miatt a fiú egyik nevelőcsaládtól került a másikhoz, míg nagynénje magához nem vette. A nyomozásban részt vevő pszichológusok szerint Lucas a gyermekkori élményei miatt nem tudta kialakítani magában azt a képességet, hogy kordában tudja tartani érzelmeit és agresszivitását.

Ez a két problémás fiatal aztán összetalálkozva halálos robbanóeleggyé olvadt össze. Kim elmondta a rendőröknek, hogy Lucasszal „végre boldognak éreztem magam; amíg ő nem jött, senkit sem érdekeltek igazán a gondolataim; senkihez nem éreztem még ennyire közel magam, mint hozzá”. Lucas ügyvédje szerint a fiú is pontosan ugyanígy érzett, olyannyira, hogy nem is úgy tekintett magára, mint egy különálló személyre: számára ők ketten csak együtt léteztek. A két gyerek egyformán tekintett az életre, amiről úgy gondolták, hogy „innentől már csak rosszabb lesz”.

A beteges kapcsolat egyre inkább aggasztotta Lizt. Valószínűleg abbéli törekvése okozta halálát, hogy lányát igyekezett megóvni a mérgező párkapcsolat következményeitől – nem nézte ugyanis jó szemmel a kibontakozó románcot, és törekedett elválasztani egymástól a két fiatalt. A kapcsolat miatt Kim jegyei romlani kezdtek, és Liz amiatt is aggódott, hogy Lucas kontrollálni kezdi a lányát. A gyerek tanárának is elmondta, hogy „nem szeretném, hogy találkozzanak, de nem tudom elérni, hogy belássa, hogy ez a fiú nem lesz jó neki”. Az anya szerint Lucas bántalmazta is a lányát, bár ezt Kim nem ismerte be. 2015-ben egyszer meg is szöktek együtt, ami után Kim szobafogságot kapott, Lucast pedig kitiltották Edwardszéktól. Ettől kezdve Liz folyamatos aggodalomban élte az életét, hogy mikor történik újra valami hasonló, ahol talán nem lesz ekkora szerencséje, és nem találják meg a fiatalokat.

A helyzet 2016 márciusában érte el a mélypontot, amikor Lucast agresszivitása miatt kitiltották az iskolából, és egy problémás gyerekek számára fenntartott speciális iskolába küldték. Ezután Kim öngyilkosságot kísérelt meg, és kórházba került. Az itteni pszichiátereknek azt mondta, hogy az élete „maga a földi pokol”. Miután kiengedték, felvette apjával is a kapcsolatot, ami miatt folyamatosan vitáztak anyjával. Ezért Lucashoz menekült, ahol elbarikádozták magukat a fiú szobájában. Csak úgy sikerült szétválasztani őket, hogy Lucast a földre teperték. Ezen a hétvégén kezdték el tervezni a gyilkosságot, amelyre Dr. Phillip Joseph törvényszéki pszichiáter szerint nem került volna sor, ha a két fiatal kapcsolata nem ennyire „toxikus”. A két fiatal bűnösnek vallotta magát a bíróság előtt, ahol életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték őket. Nagy-Britanniában ugyanis tízéves kortól kezdve börtönre ítélhető egy gyermek.

Az újságok információi szerint az előzetesben Kimet folyamatosan felügyelet alatt tartják, hogy ne lehessen öngyilkos, Lucas pedig már „elbüszkélkedett” a többi fogvatartottnak arról, hogy mit tett. A Dawson street-i házban azóta új lakó él, bár a szomszédok szerint kelet-európai, aki mit sem sejt arról, hogy mi történt a kétszintes sorházban, ahol a folyamatos figyelem ellenére senki nem vette észre, hogy a kívülről vidámnak és könnyednek látszó Kimből a Lucasszal való kapcsolata pszichopatát csinál, aki hidegvérrel kioltja anyja és húga életét.

Olvasson tovább: