Kereső toggle

Végül, de nem utolsósorban

Orbán–Lázár-találkozóval zárult a miniszterelnöki turné

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Múlt hét pénteken befejező állomásához érkezett a Modern Városok Program keretében 2015 tavasza óta zajló miniszterelnöki országjáró körút, miután a megyei jogú városok közül utolsóként Hódmezővásárhellyel is együttműködési megállapodást kötött a kormány. Kérdés persze, mi lesz a 23 megyei jogú városnak tett, összességében mintegy 3400 milliárd forintra rúgó ígérethalmaz megvalósításából.

A miniszterelnök egy héten belül már másodszor tette tiszteletét Csongrád megyében, miután kedden az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont átadásán is részt vett Szegeden (Botka Lászlóval együtt). A megyében tett látogatások között a brüsszeli NATO-csúcson vett részt, péntek reggeli programjába pedig két diplomáciai témájú telefonos egyeztetés is belefért, az olasz miniszterelnökkel, valamint Vlagyimir Putyinnal, akivel a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről tárgyalt. Ezt követte a hódmezővásárhelyi program, amely az országos médiában is nagy nyilvánosságot kapott szelfizős városnéző sétával indult, majd a zárt ajtók mögötti tárgyalással folytatódott.

Mindezek ellenére a találkozó sajtónyilvános részén elemében volt, köszönhetően többek közt az ellenségesnek korántsem nevezhető légkörnek. A miniszterelnök meg is jegyezte, nem véletlen, hogy éppen hódmezővásárhelyi látogatása maradt a programsorozat legvégére: a kormányzat és a város közötti barátság, szövetségi viszony alapján számított arra, hogy ezt itt nem fogják félreérteni. A kormányfő emlékeztetett rá, a városban 1990 óta minden választáson a polgári, nemzeti, keresztény oldal jelöltjei kaptak bizalmat – jelenleg Lázár János miniszter a térség országgyűlési képviselője, aki kormányzati feladatai ellenére a helyi politikában is erőteljesen jelen van, s aki szintén részt vett a találkozón. Orbán néhány éve, amikor államtitkárnak kérte föl, kölcsönkérte Hódmezővásárhelytől Lázárt, most pedig azzal viccelődött, hogy visszaadja. Ezt a miniszter több ízben (konkrétan ötször) jó poénnak titulálta.

A Modern Városok Program keretében lezajlott találkozók menetrendjét követve a megállapodás részleteit ezúttal is a miniszterelnök ismertette, aki szintén utalt arra, hogy ha nem került volna sor a város adósságainak kormányzati segítséggel történő rendezésére, Hódmezővásárhely már nagy valószínűséggel csődbe jutott volna. Ami a megállapodás konkrétumait illeti, száz hektárral bővítik a város ipari parkját, az ehhez szükséges területet az állam vásárolja meg. Emellett támogatást kapnak azok a feldolgozóipari vállalkozások, melyek Hódmezővásárhelyen tervezik fejleszteni kapacitásaikat – közölte a kormányfő. Tárgyalások kezdődnek egy nagyméretű naperőműpark létesítéséről állami beruházásban, amit az tesz indokolttá, hogy ebben az országrészben legnagyobb a napsütéses órák száma. Új könyvtárat és tudásközpontot építenek 4 milliárd forintos beruházással, és ugyanekkora összegből felújítják több középiskola és egy kollégium épületét (az oktatási-közintézményi projekt az egyetlen, amelyhez a megállapodásban konkrét összeget is rendeltek). Megbeszélések indulnak arról, hogy miként kapcsolódhat be a város még jobban az agrár felsőoktatás rendszerének vérkeringésébe, valamint megállapodás született a város térségében 117 kilométer hosszúságú, turisztikai célú, külterületi kerékpárútrendszer építéséről. A megbeszélésen katonai célú fejlesztésekről is szó esett: döntöttek a hódmezővásárhelyi laktanya infrastrukturális fejlesztéséről, egy új honvéd középiskola és kollégium létrehozásáról, valamint arról is, hogy megvizsgálják, miként kaphat a városban működő kórház „honvéd kórházi” minősítést. Úgy tűnik, hamarosan elindulhat egy fordított panelprogram is, elhangzott ugyanis, hogy az országban elsőként Hódmezővásárhelyen történhet meg egy tízemeletes ház visszabontása – természetesen csak akkor, ha ennek részleteiről a lakókkal sikerül megállapodni.  

A legnagyobb érdeklődés – a néhány héttel ezelőtti országos médiavisszhangnak is köszönhetően – a tram-train, vagy ahogy a miniszterelnök nevezte, a villamos témáját kísérte. Köztudott, hogy néhány héttel ezelőtt váratlanul megtorpant a Szeged és Hódmezővásárhely közötti integrált villamosvasúti beruházás előkészítése, köszönhetően annak, hogy a beérkezett árajánlatok alapján a projekt az előzetesen kalkulált összeg duplájába kerülne – Lázár János nemrégiben a fejlesztési tárcát hibáztatva a projekt ejtéséről beszélt. A miniszterelnök a megállapodás részleteit ismertetve kifejtette, a kormány támogatja a Hódmezővásárhelyt Szegeddel összekötő tram-train megépítését, azt azonban észszerű áron kell megvalósítani, ezért meg kell vizsgálni, hogy a nemzetpolitikai célokkal egyezően miként lehet a vonalat Szabadkáig meghosszabbítani. Hozzátette: az ezzel kapcsolatos, részben technikai, részben határrendészeti kérdésekről megkezdik a tárgyalást a szerb kormánnyal.

A Modern Városok Program utolsó állomásán a kormányfő az eddigi eredményeket is összefoglalta. Elhangzott, hogy a kezdeményezés keretében összesen 3400 milliárd forint értékben kötöttek megállapodást a 23 megyei jogú várossal. A megállapodások alapját az önkormányzatok adósságkonszolidációja jelentette: az összes települést illetően 1369 milliárd forintnyi adósságot vettek le az önkormányzatok válláról. A miniszterelnök szerint bebizonyosodott, hogy a helyiek össze tudnak rakni olyan fejlesztési programokat, amelyekből kikerekedik egy nemzeti városfejlesztési program, tehát jó döntés volt a városokkal külön-külön megállapodni. A nagyobb városokkal folytatott egyeztetésekkel párhuzamosan tárgyalások folytak a megyei közgyűlésekkel a kis és közepes városok fejlesztéséről, emellett azonban a közeljövőben szükség lesz egy, a falvakat érintő – a munkahelyteremtést, a szolgáltatások fejlesztését és az otthonteremtést segítő – program megvalósítására is.

A derülátó miniszterelnöki értékelést árnyalja a hvg.hu május közepén készített összeállítása, amely – annak érdekében, hogy teljesüljön a cél, és a megyei jogú városok térségük meghatározó gazdasági központjaivá váljanak – hagyta „nagyot álmodni” a vidéki településvezetőket, a települések kívánságaiból összeállt programok azonban nem alkotnak koherens, egymást erősítő országos gazdasági egységet.

A polgármesterek javaslatai szinte teljes egészében beépültek a megállapodásokba. Az eredetileg 1000 milliárdos végösszeg így hízott előbb 1500, majd 2500, végül pedig 3400 milliárd forintra. A cikk ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy jó néhány infrastrukturális beruházást időközben már töröltek is. A projekteket az a kitétel fenyegeti leginkább, miszerint az MVP beruházásai közül kizárólag azok valósulhatnak meg, amelyek költségei elszámolhatók az uniós operatív programok valamelyikében. A településeknek minden elképzelésüket egyeztetniük kell egy bizottsággal, amely ellenőrzi, hogy a szükséges uniós források rendelkezésre állnak-e, s csak ezt követően kaphat zöld utat a projekt. A program keretében mostanáig összesen mintegy 200 milliárd forintot utaltak ki az érintett településeknek.

Olvasson tovább: