Kereső toggle

Javul, de még mindig rossz

Felmérés a lakosság egészségi állapotáról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bejárta a hazai médiát a hír, hogy 2014-ben több mint 32 ezer haláleset elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékonyabb népegészségüggyel. Ezt a számítást szakemberek vitatják. A hivatkozott felmérés adatai szerint viszont nagyon jelentős nálunk a korai – 65 éves kor előtti – elhalálozás mértéke, ami leginkább az iskolai végzettség, valamint a régiók szerint mutat nagy különbségeket. A közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségét mutatja, hogy a leggazdagabbak közel négyszer akkora eséllyel jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz, mint a legszegényebbek.

„A Magyarországon 2014-ben bekövetkezett halálozások 14 százaléka lett volna optimális orvosi beavatkozások időben történő igénybevételével elkerülhető, ami közelítőleg megmutatja azt az arányt, amelyért az ellátórendszer közvetlenül felelős. Emellett hatásosabb népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék lett volna megelőzhető” – olvasható a hazai egészségügyi rendszer első teljesítményértékelésében, amelyet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) készített.

„Az újságírók sajnos összeadták a fenti két adatot, így a 2014-ben bekövetkezett 126 ezer haláleset 26 százalékát számítva jött ki a 32 ezer felesleges halálozás. A helyzet nem ilyen rossz, mivel azok között a halálokok között, amik jobb ellátással elkerülhetők, illetve jobb prevencióval megelőzhetők lettek volna, nagy átfedés van, azaz rengeteg haláleset mindkét kategóriában szerepel. Ezen túlmenően az elkerülhető halálesetek közé sorolódik az a helyzet is, amikor például a betegnek nincs pénze útiköltségre, hogy elmenjen magát kivizsgáltatni, ahogyan ez egyes hátrányosabb régiókban gyakran megesik. Tehát az elkerülhető halálesetek számát az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés is nagyban befolyásolja, s ezen a téren nem állunk túl jól” – mondta el érdeklődésünkre dr. Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár, orvos-szakközgazdász. Szavait alátámasztja, hogy a vezető halálokoknak számító szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek jelentősen összefüggnek az életmódbeli kockázati tényezőkkel is (dohányzás, mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, elhízás, túlzott alkoholfogyasztás).

Vélhetően a fentiekre reflektált dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, aki szerint a lakosság egészségi állapotáért a legkevésbé az egészségügyi ellátórendszer felelős. „Az egyén egészségi állapotát 43 százalékban az életmód, a jövedelem és a végzettség befolyásolja” – idézte dr. Ónodi-Szűcs Zoltán a WHO adatait, hozzátéve, hogy a 30 éves korosztályban a várható élettartamot nézve 9 év a különbség az általános iskolai és a felsőfokú végzettségűek között. Dr. Ónodi-Szűcs szerint a végzettségnek determináló szerepe van a különböző betegségek kialakulásának gyakoriságában. A diplomás végzettségűekre ugyanis magasabb jövedelem és egészségtudatosabb életmód jellemző. „Magyarországon az elvesztegetett egészséges életévek 70 százalékáért a lakosság életmódja felelős, és a különböző társadalmi csoportok között ebben óriási különbség van” – mondta az államtitkár, kiemelve a romák és nem romák egészségi állapota közti óriási eltéréseket.

Bár az egészségi mutatóink javulnak, uniós összehasonlításban továbbra is a sereghajtók között vagyunk – derül ki az ÁEEK jelentéséből, mely szerint a magyarok születéskor várható viszonylag alacsony élettartamáért (férfiaknál 72, nőknél 74 év, valamint nagyok az országon belüli különbségek) elsősorban a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések a felelősek. A daganatos halálozási arány tekintetében az EU-28-as listán az utolsó helyen vagyunk. „Különösen szembetűnő nálunk a korai – 65 év alatti – halálozások magas aránya, melyekért elsőrendűen a daganatos megbetegedések a felelősek. Ezek valóban felesleges halálozásoknak tekinthetők” – mondta dr. Kincses Gyula. (Számításaink szerint ez évi mintegy 12 ezer daganatos halálesetet jelent, az összes korai halálozás csaknem felét.)

A jelentés szerint a várható élettartamban meglévő jelentős regionális különbségnél is (a két pólus a Nyugat-Dunántúl és Északkelet-Magyarország) nagyobbak az iskolai végzettség szerinti eltérések: egy alapfokú végzettségű férfi várhatóan körülbelül 12 évvel, egy ugyanilyen végzettségű nő pedig 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettséggel rendelkező azonos nemű honfitársa. Az egészségesen töltött várható élettartam mindössze 58 év, de e téren is jelentős különbségek vannak regionálisan és végzettség szerint.

A közegészségügyhöz való hozzáférés is meglehetősen egyenlőtlen. Bár hazánkban az egészségügyi ellátás alapvetően a kiterjedt társadalombiztosításon alapul, egyre nő az egészségügyi kiadások lakosságot terhelő aránya, ez 2014-ben több mint 28 százalék volt. Különösen az alsó két jövedelmi ötödbe tartozó háztartások egészségügyi kiadásai nőttek meg drasztikusan: Észak-Alföldön ez a háztartások közel 30 százalékát érintette, a nyugat-dunántúli arány kétszeresét.

A hozzáférés kiegyensúlyozatlanságát mutatja, hogy a járóbeteg-szakellátás egyrészt erősen koncentrált, másrészt a magánfinanszírozott ellátók összes engedélyezett járóbeteg-kapacitása meghaladja a közfinanszírozott ellátásét. A jelentés azt is megállapítja, hogy a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók közel négyszer akkora eséllyel nem jutnak hozzá a szükséges közegészségügyi ellátásokhoz, mint a legfelső jövedelmi ötödbe tarto-zók. Nagy területi különbségek jellemzők a várólisták tekintetében is: az országos átlag 2015-ben 53 nap volt, a legjobb helyzetben lévő Közép-Magyarországon ez 31 napot, a legrosszabb helyzetű Dél-Dunántúlon átlagosan 110 napot jelentett.

A jelentésből kiderül az is, hogy a lakosság elégedettségi szintje a közegészségügyi ellátások tekintetében aránylag pozitív – leginkább a háziorvosokkal, legkevésbé a kórházi ellátással vagyunk elégedettek –, továbbá a hazai orvoslétszám megfelel az uniós átlagnak, de az orvosok átlagéletkora magas, viszont az ápolók létszám-aránya az uniós átlag alatt van.

Az állandóan újratermelődő kórházi adósságállomány kapcsán többek között az olvasható, hogy az elkerülhető kórházi felvételek aránya 8 százalék feletti, ami azt mutatja, hogy az egészségügyi ellátásszervezés fejlesztésével számos kórházi eset megelőzhető, illetve költséghatékonyabb, lakosságközelibb formában is kezelhető lenne.

Az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügyi beruházások meghatározó része (2014-ben 77 százaléka) uniós forrás, amelynek pótlását hosszú távon más forrásból kellene biztosítani. Az ágazat GDP-arányos részesedése (7,2 százalék) csökkenő, hosszú távon indokolt lenne az állami forrásbevonás növelése – írja a jelentés.

A jelentés szerint az egészségügyi ellátás teljesítménye elválaszthatatlan a környezeti és a társadalmi adottságoktól, s míg az előző feltételek kielégítők, addig az utóbbi, főleg életmódbeli vonatkozásokban óriásiak az iskolai végzettség szerinti eltérések. Idetartozik, hogy 2014-ben a lakosság 28 százalékát érintette a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. A hozzáférés tekintetében pedig az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli régiók lemaradása figyelhető meg számos területen.

A lakosság egészségi állapotának javítását célozza a kormány legújabb népegészségügyi stratégiája, amely a korai szűrésre fókuszál. A Népszava értesülése szerint jövő januártól dolgozónként tízezer forintot engedne el a kormányzat a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból, ha az alkalmazottak munkaidőben vesznek részt a méhnyak-, a mell- illetve a vastagbélrák szűrésen. A költségvetésnek egy-másfél milliárdos bevételkiesést okozó intézkedéstől a kormány évente több tízezer megmentett életévet és az idő előtti halálozás jelentős mérséklődését reméli. Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán azt is bejelentette, hogy a területi ellátási különbségek ellensúlyozására húsz szűrőbuszt indítanak a hátrányos kistérségekbe. Az államtitkár szerint az egészségi állapot javítását célzó intézkedések komplex beavatkozást igényelnek, amihez szorosan hozzátartoznak a szociális intézkedések, az iskolázottság javítása és a családok támogatása.

„A magyar halálozások témájában nem lehet eleget hangsúlyozni az olyan életmódbeli tényezőket, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, étkezési szokások, mozgáshiány, illetve a szűrésekre járás. Ám hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az egyén és a társadalom mentális állapota milyen erőteljesen befolyásolja az emberek egészségi állapotát” – jegyezte meg dr. Kincses Gyula, utalva Kopp Mária munkásságára, aki közép-európai egészség-paradoxonként emlegette, hogy az ország gazdasági fejlettségéhez képest meglepően rossz a magyarok egészségi állapota, és alacsony a várható élettartama. Ezt Kopp a krónikus stresszel, illetve az abból fakadó depressziós lelkiállapottal magyarázta, ami erősen összefügg olyan tényezőkkel, mint az általános bizalomhiány, a pénzcentrikus értékrend, a munkahelyi rivalizálás vagy a teljesítményelv hiánya. 

„Hozzátenném ehhez a gyűlöletkampányok, az állandó ellenségeskedés, megosztottság egészségkárosító hatását is. Az életmódunkhoz ez is hozzátartozik, hiszen a különböző egészségkárosító szokások jelentős részben a rossz mentális állapotunkból fakadó helytelen magatartások” – emlékeztetett dr. Kincses Gyula.

Olvasson tovább: