Kereső toggle

Manchester után: veszélyben van-e Magyarország?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hazánkat is elérheti az Európát sújtó terrorhullám –mondta a Heteknek két, a témában jártas szakember a hétfői manchesteri terrortámadás kapcsán. Bár Magyarország nem elsődleges célpont, a közeljövőben három olyan nemzetközi eseménynek is házigazdája lesz, ami felkeltheti a terroristák figyelmét.

Százszázalékos védelem nincs a terrorizmus ellen, azonban az, hogy mekkora „sikert” érhetnek el a gyilkosok, több tényezőtől is függ: az el-ső kérdés, hogy milyen alapon válasz-tanak helyszínt, vagyis hogy mely országok a legveszélyeztetettebbek. A másik, hogy az érintettek élnek-e a megfelelő biztonsági módszerekkel.

Cseri Ferenc egykori hírszerző szerint a manchesteri koncert biztosítása során súlyos szakmai hibákat követtek el a rendezők: „Elképesztő felelőtlenségnek tartom, hogy semmiféle védelmi rendszer felállításáról nem gondoskodtak, miközben huszonegyezer fiatal szórakozott a helyszínen”, mondta lapunknak Cseri, aki érthetetlennek nevezte, hogy a világ egyik legjobb titkos-szolgálatával rendelkező országban mindez megtörténhetett.

Az ATV A nap híre című műsorában több mint hatezren feleltek arra a kérdésre, tartanak-e tőle, hogy hazánkat is eléri a terrorhullám. A válaszadók 41 százaléka tart tőle. Cseri Ferenc szintén igennel felelt a kérdésre a Hetek megkeresésére, és azt is elmondta, véleménye szerint inkább az a kérdés, hogy mikor éri el a terror Magyarországot: „ez leginkább attól függ, hogy milyen irányt vesz a kormány politikája, hogy mennyire megyünk szembe a migrációval”, vélekedett a szakember. Cseri szerint az erőteljes migrációellenes fellépés miatt már felkerültünk a terrorszervezetek térképére, hiszen a déli határon emelt kerítés miatt a menekültáradattal Európába juttatni kívánt terroristák előtt is lezárult az út, és ez kiválthatja a terrorszervezetek bosszúját. „A kerítést meg kellett építeni, ez azonban konfrontációhoz vezethet”, mondta lapunknak az egykori hírszerző. Ugyanakkor mindebből nem következik az, hogy a bevándorláspárti országok nagyobb biztonságban lennének, hiszen nemrégiben Németországban és Franciaországban is súlyos terrorakciókat követtek el. Ezekben az országokban éppen a bevándorlók nagy létszáma miatt vált kezelhetetlenné a helyzet, mondta Cseri, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a manchesteri tragédia több szempontból is új szintet jelent: a terroristák most első alkalommal kifejezetten gyerekekre utaztak, másrészt annak ellenére sikerült végrehajtaniuk az akciót, hogy Nagy-Britanniában a londoni késelős merénylet után kettes szintre emelték a terrorfenyegetettség fokozatát.

Ha Magyarország is célponttá válhat, három közelgő eseményre is fokozottan figyelni kell: a júliusi budapesti vizes világbajnokságra, az augusztusi Sziget Fesztiválra és a mogyoródi Forma–1-es futamra. Cseri Ferenc szerint többkörös ellenőrzéssel kiszűrhetők a terroristák: több órával a programkezdés előtt el kell kezdeni a beengedést, és akár három vizsgálóponton is keresztül kell vezetni a közönséget. Ez nyilván jelentősen megnöveli a beléptetés idejét, de nincs jobb megoldás. „Ha például a nyári melegben valaki vastag ruhában érkezik, az már az első rostán fenn kell hogy akadjon. Ha valakinél nagyméretű csomag van, az szintén gyanúra adhat okot”, mondott néhány triviálisnak tűnő példát a szakember, megismételve, hogy a manchesteri tragédia előtt sajnos ezen az alapszinten is elmaradt az ellenőrzés.

Cseri ugyanakkor elismerte, hogy terrorcselekmény elkövetéséhez nem szükséges átjutni bármiféle ellenőrző ponton, hiszen egy zsúfolt belvárosi főtéren is el lehet követni több tucat halálos áldozattal járó merényletet, nem beszélve a tömegközlekedési eszközökről.

Kis-Benedek József is tart tőle, hogy hazánkat is elérheti a terrorhullám. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, biztonságpolitikai szakértő lapunk megkeresésére azt mondta, hogy az ATV kérdésére adott 41 százaléknyi igen szavazat abban az értelemben pozitív, hogy az emberek jelentős része tájékozott az ügyben és józanul gondolkodik. Hogy konkrétan milyen alapon kerülhet egy adott ország a terroristák, az Iszlám Állam célkeresztjébe, arra Kis-Benedek azt mondta, elsősorban azon az alapon, hogy tagja-e az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciónak (Magyarország a tagja, 150 katonával), és hogy milyen súlyú katonai cselekményekben vesz részt, például bombáz-e Szíriában vagy Irakban (Magyarország objektumvédelmi és kiképző feladatokat lát el.) Kis-Benedek egyetért azzal, hogy a déli kerítés megépítése miatt hazánk is felkelthette az Iszlám Állam figyelmét, de a menekültekkel való bánásmód is hasonló hatást válthat ki. „Egy esetleges támadás azonban nem a menekültáradat útvonaláról, hanem Nyugat-Európa felől érkezne”, tette hozzá a szakértő.

Kis-Benedek József arról is beszélt, hogy a terroristák olyan országokban – jellemzően Nyugat-Európában – hajtják végre akcióikat, ahol a legnagyobb politikai hasznot remélik, ahol egy-egy terrorcselekmény „nagyot szól”. Magyarország látszólag nem ilyen hely, azonban a már említett júliusi vizes világbajnokság mégis ilyenné teszi: egy tömegrendezvény helyszíne lesz óriási nemzetközi médiafigyelemmel és sok világhírű sportoló részvételével. Az ellenőrzést tovább nehezíti, hogy lesznek szabadtéri események is, másrészt ilyen nagyságú események szervezésében nincs sok hazai tapasztalat. Mindezek alapján Kis-Benedek szerint komoly kockázattal jár a rendezvény, ezért az átlagos szint fölé kell emelni a biztonsági intézkedéseket. A Sziget Fesztivált kevésbé tarja kockázatosnak a szakember, mivel a résztvevők csak egy, jól ellenőrizhető bejáraton át juthatnak be, a Hungaroring pedig távol esik a fővárostól.

Olvasson tovább: