Kereső toggle

Repülő autók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy működőképes repülő autó megalkotása hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a gyártók képzeletét. Megvalósítását sok cég, fejlesztő megpróbálta már többféle koncepcióval realizálni az elmúlt száz évben. Csakhogy különböző akadályok miatt a biztonságosan használható kétéltű piacra dobása régóta várat magára. Azonban a hosszas kísérletezéseknek, fejlesztéseknek köszönhetően, most úgy tűnik, belátható időn belül felfedezhetjük majd az égen repkedő szárnyas járgányokat.

A hibrid jármű gondolata már az 1910-es években felmerült.

A szakirodalom első repülő autóként az amerikai Glenn Curtiss által 1917-ben épített Autoplane-t tartja nyilván. A jármű csaknem teljes egészében alumíniumból készült, a szárnyait pedig le lehetett szerelni, ha közúton kívánták használni – azonban ez nem ment egyszerűen, lévén, hogy 12 méter széles volt a közlekedési eszköz, ha a szárnyai a helyükön voltak. A kezdetleges tervekben a jármű nem volt képes még csak rövid távú repülésekre sem, leginkább hosszú ugrálásokhoz volt hasonlítható a működése. A fejlesztések folytatását az első világháború megakadályozta, így Curtiss álma nem vált valóra.

1937-ben a Waterman Arrowbile elnevezésű jármű debütált a nagyközönség előtt, melynek atyja a kaliforniai Waldo Waterman volt. A kétéltűt három kerék támasztotta alá, az alumíniumból készült kocsihoz fából és textilből készített sárkányszerkezetet lehetett csatlakoztatni. Bár sebessége és hatótávja az akkor elvárt eredményeket produkálta – levegőben 200 km/óra, földön 120 km/óra, egyszerre akár 3500 km-t lehetett vele repülni –, mégsem vált népszerűvé a magas ára és megjelenése miatt, hiszen autónak igen nehezen lehetett nevezni. Összesen öt darab készült az Arrowbile-ból.

1946-ban bemutatták az ifj. Robert Edison Fulton amerikai mérnök által tervezett Airphibiant, mely ránézésre egy kisrepülő benyomását keltette, azonban ha autóként kívánták használni, a jármű törzsének hátsó részét a szárnyakkal együtt le kellett csatolni. Technikailag a komolyabb nehézségeket áthidalták, mégis bürokratikus okokból a projekt kudarcba fulladt.

1949-re Fulton elkészült újabb gépezetével, az Aerocarral, mely lényegesen jobban sikerült, mint elődje, az Airphibiant. A repülő autóvá alakításához a szárnyakat nem kellett leszerelni, csupán oldalra hajtani. Ez a művelet 5 percet vett igénybe, és akár egy ember elég volt az elvégzéséhez. Levegőben 170 km/óra, földön 100 km/óra sebességgel tudott közlekedni. Sikerét igazolja, hogy az Aerocar 1956-ban civil repülési engedélyt kapott. Az ígéretesen induló vállalkozás végül nem hozta a várt eredményt; összesen 6 darabot gyártottak a csodajárgányból, ugyanis Fulton partnere a gyártás elkezdését megelőzően felbontotta a szerződést.

Az évek múlásával mindig történt valami, ami megakadályozta a földön és levegőben is közlekedő járművek piacra dobását.

Aeromobil

A közelmúltban bejárta a hír a világot, hogy a szlovákiai Aeromobil nyilvánosságra hozta Monacóban, a Top Marques kiállításon repülő autójának a végleges modelljét, mely megrendelhető már 1,2 millió euró (közel 400 millió forint) összegtől, felszereltségtől, extráktól függően. Az első példányok kiszállítását várhatóan 2020-ban kezdik meg, terveik szerint akár 500 darab legyártását is elvállalják. A jármű csepp formájú, 6 méter hosszú, 2,2 méter magas és közel 9 méter széles kinyitott szárnyaival, melyek a közúti közlekedés során összecsukhatóak. Két utasával, egy tankolással a földön 700 kilométert, a levegőben pedig 750 kilométert tesz meg. Autóként 160 kilométer/óra, míg repülőként 360 kilométer/óra sebességgel közlekedik. Igény szerint robotpilóta is beszereltethető. Az autó kevesebb mint 3 perc alatt repülő üzemmódba tud kapcsolni. Csakhogy a repülésnek lesznek feltételei: a jogosítványon kívül a hagyományos pilótaengedély is elengedhetetlen a vezetéshez, de az erre vonatkozó részletek még bizonytalanok. Emellett a felszálláshoz egy engedélyezett kifutópálya is nélkülözhetetlen lesz.

Lilium

Az Aeromobilnak több versenytársa is van. Néhány napja sikeres teszten van túl a német Lilium elnevezésű, elektromos repülő autó, mely olcsó, tiszta és gyors közlekedést ígér. A sugárhajtású kétéltű függőlegesen száll fel és le, a helikopterekhez hasonlóan. Két utas szállítására képes, de elkészült egy ötfős prototípus is. Emellett a Lilium Aviation terveiben van egy tömegközlekedés biztosítására is képes változat elkészítése, melyhez egy okostelefonos applikációt is biztosítanának, amelynek használatával az Uberhez hasonló módon lenne rendelhető az eszköz.

Piaci verseny a felhők közt

Ezek mellett számos más cég is beszállt a közlekedés megreformálását célzó mérkőzésbe. Az Uber fél éve hozta nyilvánosságra, hogy repülő autókból álló fuvaros hálózat létrehozásán dolgozik. Céljuk komolyságát jelzi, hogy a NASA egyik kipróbált munkatársát is alkalmazzák a feladatra. Elképzelésük szerint maga az Uber nem foglalkozna a gyártással, csupán a működőképes koncepciót akarja biztosítani gyártó partnere számára.

A világ egyik legnagyobb repülőgépgyártója, a francia Airbus is dolgozik a repülő autókkal kapcsolatban felmerülő problémák legyőzésén, melyet egészen új oldalról közelítenek meg. A repülő kocsi eddigi elődeinél a tervezőknek komoly fejtörést okozott, hogy a földi közlekedés során hogyan rejtsék el a nem használt szárnyakat, illetve miképpen készítsék el az utak számára ideális méretben a járgányukat. Az Airbus elképzelése szerint a közlekedési eszköznek nem szükséges egyszerre szárnnyal és kerekekkel rendelkeznie, hanem csak egy fix utastérre van szükség, mely igény szerint kiegészül a földi közlekedés során egy négykerekű alapzattal, a levegőben pedig egy quadrokopterrel, azaz egy drónszerű szerkezettel. A járművet önvezetőnek tervezik, így használata nem igényelné plusz vezetői engedélyek megszerzését. Az eszközt az Uberhez hasonlóan lehetne megrendelni. A koncepció ésszerűnek tűnik, azonban a kivitelezése jóval bonyolultabb, így a piacra dobás várható időpontja is kiszámíthatatlan. Az, hogy a szoros versenyben melyik vállalat ér előbb célba, és ez milyen hatásokat fog eredményezni a hétköznapokra nézve – a jövő titka.

Olvasson tovább: