Kereső toggle

Évi 712 gyermekmolesztálási ügy

A jéghegy csúcsa

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mintha kicsit megnyílt volna a zsilip: sorban derülnek ki a kiskorúakat molesztáló nevelők különböző ügyei. Legutóbb egy középkorú erkölcstanár borzolta fel a kedélyeket, aki kikezdett egy 13 éves diákkal. A Hintalovon Alapítvány szakértői szerint nem annyira az esetek száma nő, hanem több ügy kerül napvilágra, mert óriási a látencia.

Több mint tíz éve tanított egy isaszegi általános iskolában az a tanár, akit nemrégiben előzetes letartóztatásba helyeztek, mert a gyanú szerint szexuális viszonyt folytatott egy 13 éves diáklánnyal. A középkorú férfi – aki nem mellesleg történelmet és erkölcstant tanított a gyerekeknek – azért bukott le, mert az érintett kislány édesanyja a gyermeke telefonján erre vonatkozó üzeneteket talált, ezért feljelentést tett az ügyben. A kislány vallomása alapján a rendőrség elrendelte az előzetes letartóztatást, mivel fennáll annak a lehetősége, hogy a gyanúsított a sértettet vagy a tanúkat befolyásolja, illetve eltüntet bizonyítékokat. A férfi mellett kiállt az élettársa és a nevelt lánya is, mondván: nem hiszik el a történteket.

Egyidejűleg a Dunakeszi Tankerületi Központ is vizsgálatot indított az ügyben, és az érintett tanárt felmentette a munkavégzés alól – ez azt jelenti, hogy egyelőre nem taníthat sehol.

Tények a jelentésből

– Több mint 15 ezer gyerek vált erőszakos cselekmény áldozatává.
– 2,5 százalékkal csökkent a fiatalkorú elkövetők száma.
– Mintegy 24 ezer gyerek élt nevelőszülőknél és gyermekotthonokban.
– 300 tizennyolc év alatti lány kapott elzárás büntetést prostitúció miatt.
– Csak minden 3. súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerek fért hozzá fejlesztő neveléshez, oktatáshoz.
– 5774 lány szült 10–19 évesen.
– 4233 lány döntött a terhesség-megszakítás mellett.
– Közel 4500 gyereknek nem volt érvényes lakcíme.
– 8,5 százalékkal csökkent a nélkülöző gyerekek száma.
– A gyerekek 23,4 százaléka súlyosan nélkülözött.
– Több mint 400 házi gyermekorvos hiányzott a rendszerből.
– Havonta átlagosan 1100–1200 fiatalkorú dolgozott közmunkásként.

A hírek szerint a sértett, a kifejezetten csendes, visszahúzódó kislány a botrány óta nem szeretne az intézménybe járni. Az eset nagyon felkavarta az iskola tanulóit és a szülőket, mindenki attól tart, hogy nem ő volt az egyetlen áldozat. Az iskolától azt az információt kaptuk, hogy a vizsgálat lezárásáig nem nyilatkoznak az ügyben.

A Btk. szerint szexuális visszaélés esetén, azaz ha 18 év feletti felnőtt viszonyt létesít 14 év alatti gyerekkel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az elkövető, de a hatalmi pozíció – így a tanár-diák viszony is – minősített esetnek számít, ilyenkor akár nyolc év is kiszabható.

Amikor egy tanár visszaél egy gyerek helyzetével, azzal nemcsak a kiskorút hozza megalázó helyzetbe, hanem annak szüleit is, akik rábízták a gyereküket a pedagógusra. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint, ha egy tanár a hatalmi helyzetével visszaélve szexuális viszonyt létesít egy diákkal, az egészen biztosan sérült személyiségű ember, és a kiskorút is azzá teszi. A gyerek ugyanis az általa kedvelt felnőtteknél igazából elfogadást, pozitív megerősítést keres, és legkevésbé szexuális kapcsolatra vágyik. A legnagyobb védelmet – akárcsak egyéb veszélyekkel szemben – ezen a téren is a bizalomteljes szülő-gyermek kapcsolat jelentené.

A helyzet tisztázása céljából az érintett szülő valószínűleg jól tette, hogy egyből a rendőrséghez, és nem az iskolához fordult, mivel gyakran előfordul, hogy az érintett intézmény összezár.

A szakértő szerint teljesen iskolafüggő, hogy lesz-e bármilyen következménye egy ilyen jellegű panasznak. A tapasztalatok szerint az intézmények, ha rajtuk múlik, előszeretettel tussolják el a visszaéléseket, meggyőzve az érintett gyerekeket és családokat, hogy nekik is érdekük a botrány elkerülése, a tanár pedig – ott vagy máshol – tanít tovább. Emiatt is óriási a látencia ezen a téren, de úgy tűnik, minél jobban bekerül a probléma a közbeszédbe, annál több eset jön napvilágra.

A szakemberek szerint ezzel magyarázható, hogy az utóbbi időben több molesztálási ügy is kipattant. Figyelemre méltó, hogy a kiskorúakat leginkább érintő problémák közül – a szegénység és az oktatás mellett – a gyermekbántalmazást emeli ki a Hintalovon Alapítvány friss, 2016-ra vonatkozó Gyermekjogi jelentése is.

„2016-ban sokkolt minket a jóhírű gyermekotthon igazgatójával szembeni szexuális visszaélés vádja, egy kétéves kislány sérelmére elkövetett szexuális erőszak, az ombudsmani jelentések összekötözött kezű és szekrénybe zárt gyerekekről, vagy a halálra éheztetett gyerek ügyében megállapítható szakmai felelősség ténye” – olvasható a jelentésben, amely a legfontosabb előrelépésnek az EMMI által kiadott szakmai protokollokat tartja a gyermekbántalmazási ügyek jobb kezelésére. Ez azért is fontos, mert a dokumentum szerint a gyerekek jelzéseit a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem veszi komolyan, és nem nyújt valódi segítséget a sértetteknek. A helyzetet súlyosbítja, hogy országosan alig található ingyenesen elérhető szolgáltatás bántalmazott (különösen a szexuálisan bántalmazott) gyerekek számára.

Gyerekkel szembeni szexuális visszaélés és erőszak bűncselekmények miatt 2016-ban 712 esetben járt el a bíróság. Ugyanakkor a szakemberek szerint a valóságban a súlyos gyermekbántalmazási ügyek jelentős része rejtve marad.

A témához kapcsolódik a családtervezés, a szexuális nevelés helyzete is, amely a gyermekjogi jelentés szerint aggodalomra ad okot. „A KSH által 2016-ban bemutatott adatok szerint 2015-ben 5774-en szültek a 10–19 éves lányok közül, és 4233-an döntöttek a terhesség-megszakítás mellett. A szexuális nevelés terén komoly elmaradás tapasztalható: nem minden család és iskola van felkészülve a gyerekek testiséggel, szexualitással kapcsolatos kérdéseinek megválaszolására. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága hangsúlyozta a szexuális felvilágosítás és a családtervezési egészségügyi nevelés megerősítésének fontosságát a nem kívánt terhességek és a terhességmegszakítások megelőzésének érdekében, de átfogó változások nem történtek ezen a téren” – állapítja meg a beszámoló. (M. M. R.)

Túlsúly, alkohol és orvoshiány

Az európai átlaghoz hasonlóan Magyarországon a kisiskolásoknak már a negyede, a 11–15 éveseknek pedig a 20 százaléka túlsúlyos – állapítja meg a 2016-os Gyermekjogi jelentés egészséggel foglalkozó fejezete, amely szerint a táplálkozással kapcsolatos hiányosságok már csecsemőkorban megjelennek: a 0-6 hónapos csecsemők fele kap csak anyatejet.
A jelentés készítői az idősebb gyerekek tekintetében előremutató lépésként említik, hogy 2016. január 1-től szülői kérelem alapján a bölcsődés, óvodás és iskolás gyerekek étkeztetése az iskolai tanítási napokon és azokon kívül (szünidők, zárva tartás idején) is biztosított. Ugyanakkor a speciális étkeztetési igényű gyerekek, illetve azon települések gyerekei esetében hiányos az ellátás, ahol nem működik bölcsőde – ez a helyzet éppen a szociálisan rászoruló gyerekek étkeztetését veszélyezteti.
Pozitívum, hogy 2010 és 2014 között csökkent a dohányzás és az alkoholfogyasztás a tinédzserek körében, ám a nemzetközi átlagoktól Magyarország így is elmarad. Míg hazánkban minden ötödik 15 éves hetente legalább egyszer rágyújt, Európában ez csak minden tizedik fiatalra jellemző. A magyar 15 évesek több mint egyharmada legalább kétszer volt már részeg életében, ezzel a kutatásban vizsgált 21 fejlett (OECD) ország közül hazánk az utolsó előtti helyen áll. Minden negyedik 15 éves kipróbált már valamilyen szert, ötödük tiltott szereket is fogyasztott, és minden tizedik 9-10. osztályos tanuló használt már valamilyen dizájnerdrogot.
Ami az egészségügyi ellátást illeti, a jelentés kiemeli: a Magyar Gyermekorvosok Társasága elnökének 2016-os becslése szerint több mint 400 házi gyermekorvos hiányzik az alapellátásból, és negyedük 65 év feletti, az ingázó orvosok miatt sok helyen csak nagyobb időközönként van szakrendelés. Még komolyabb hiányosságokkal küzd a gyerekek mentálhigiénés ellátása. A gyermekaddiktológiai szakellátás megoldatlan, megyényi területek maradtak gyermekpszichiáter nélkül, akikből mindössze 60–80 fő dolgozik az országban. A diagnosztika jobban elérhető, de a terápiás lehetőségek rendkívül korlátozottak. Az iskolák lehetőségei is szűkösek: iskolapszichológus átlagosan csak az intézmények 10 százalékában van jelen.

Olvasson tovább: