hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Disznó, emberi sejtekkel
Súlyos etikai kérdéseket felvető kísérlet zajlik Kaliforniában

2017. 02. 10.
Kutatók hosszú évek, ha nem évtizedek óta dolgoznak azon, hogy különböző fajok testi sejtjeit kombinálják, azaz kimérákat hozzanak létre. Mindezt nem unalmukban teszik, hiszen a kísérletek teoretikusan meghatározott orvosi célok érdekében zajlanak. Idén januárban a kaliforniai Salk Institute munkatársai a Cell tekintélyes szakmai folyóiratban publikálták legfrissebb eredményeiket, jelesül, hogy sikerült humán-sertés kimérákat létrehozniuk.

A kísérlet során az embriókat csupán a sertés vemhesség idejének harmadáig, azaz az első trimeszterig engedték növekedni. A kísérletsorozat végcélja, hogy emberi sejtekből felépülő szerveket növesszenek az állatokban. Ennek kezdeti lépése, hogy megtermékenyített sertés petesejtekből mutációs eljárások segítségével kiiktatják egy adott szerv, például a gyomor, a máj vagy a hasnyálmirigy fejlődéséhez elengedhetetlen géneket, aminek következtében a formálódó állatban nem jönne létre az adott szerv. Az egyedfejlődés egy megfelelő, korai pillanatában humán őssejteket adnak a már kifejlődött és folyamatosan gyarapodó sejttömeghez. Ennek a jelentősége, hogy az emberi sejtek fognak a génmódosítás miatt egyébként hiányzó szerv fejlődéséért felelni. Ezt követően a petesejtet az anyaállat méhébe ültetik, elősegítendő a beágyazódást. Bár a kutatás során még nem jutottak el idáig, de a végcél egy olyan malac, amiben egy bizonyos szerv majdnem kizárólag humán sejtekből épül fel. Ezeket a lényeket kiméráknak nevezzük. A hibrid és a kiméra között van különbség. Míg a kimérában két eltérő faj DNS-e nem keveredik, tehát a genetikai állományuk alapján élesen elkülöníthetőek a sejtek, addig a hibridben a fajok DNS-e keveredik a sejtekben. Hibrid például a liger, amiről korábbi cikkünkben már írtunk (Emberforma állat vagy állatforma ember? Hetek, 2014. augusztus 1.), amely egy oroszlán hímivarsejtjének és egy tigris petesejtjének találkozásából létrejött zigótából (megtermékenyített petesejtből) fejlődik ki, és minden sejtje hordozza a két őstől származó genetikai információt.

A cél

A munka kezdetben jelentős akadályba ütközött. A probléma gyökere az emberi és a sertés terhesség időtartama közötti különbségben rejlik. Míg a humán állapotosság a megtermékenyítés időpontjától számítva harmincnyolc hétig, addig a sertés vemhesség körülbelül száztizenkét napig tart. Ebből következik, hogy a méhen belüli fejlődés közel két és félszer gyorsabban zajlik a kocában. A komótosabb emberi őssejtek sertés­-embrióba ültetését a Forma–1-es pályára verseny közben betévedő luxus limuzinhoz lehetne hasonlítani. Ha a limuzin nem a megfelelő időpontban gurul fel a pályára, azonnal katasztrófát okozhat, míg egyéb esetben csak lassítja a versenyt (a piros vagy sárga zászló beintéséig). Ugyanígy, ha az őssejteket nem az optimális pillanatban adják az embrióhoz, a végeredmény a fejlődő egyed pusztulása lehet. A megoldás végső soron a tökéletes időzítésben rejlik.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!