Kereső toggle

Csíki csuki

Egy székelyföldi sör kálváriája a román bíróságon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Betiltotta a marosvásárhelyi táblabíróság az Igazi Csíki Sör gyártását, és újra a Heinekennek kedvező döntést hozott, immár másodfokon, így az ítélet jogerős. A döntés óriási tiltakozási hullámot indított el mind a magyar, mind az erdélyi társadalomban, sörfogyasztók és nem fogyasztók körében egyaránt. Eddig több mint 25 ezren csatlakoztak az Igazi Csíki Sör megmaradásáért indított petícióhoz. Az aláírók a bíróság szerintük elfogult ítélete ellen tiltakoznak, illetve azt is támogatják, hogy a termék hungarikum legyen. „Kiállunk az Igazi Csíki Sör mellett” néven Facebook-csoport indult, amelyhez egyre többen csatlakoznak.

A marosvásárhelyi táblabíróság múlt pénteki ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását. Elrendelte, hogy a gyártó az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül vonja vissza Igazi Csíki Sör néven árult termékét a piacról, és a visszavont terméket semmisítse meg. A gyártót a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy eltulajdonította a szellemi tulajdonát. A bíróság arra is kötelezte az Igazi Csíki Sör gyártóját, hogy harminc napon belül semmisítsen meg minden tárgyat és eszközt, vagyis az üzem nem termelhet, így az ott dolgozó 140 ember munkahelye is veszélybe került. Ezt a döntést annak ellenére hozta meg a román ítélőszék, hogy december 9-én az Európai Márkahivatal másodfokon is a székely gyártónak ítélte a márkát. Az uniós fórum határozatát a román bíróság ezzel a döntésével figyelmen kívül hagyta, ami felettébb furcsa egy ilyen esetben – mondja az ügyet összefoglalva Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró.

Évek óta húzódó konfliktus

A kézműves csíki sör (felerészben egyébként a Heinekenhez hasonlóan holland tulajdonú) gyártója már több ízben került összeütközésbe a fogyasztóvédelemmel reklámjai és nyereményjátéka miatt, emlékeztet az újságíró. Ilyen eset volt az elhíresült medvés reklám, amelyet tavaly májusban tiltatott be a Kovászna megyei fogyasztóvédelem. Akkor az Igazi Csíki Sör gyártója kizárólag magyarul reklámozta termékeit, amiért a fogyasztóvédelem 5000 lejes bírságot szabott ki, illetve elrendelte a magyar nyelvű hirdetések „azonnali leállítását” addig, amíg a cég nem igazodik az érvényben lévő szabályozásokhoz, vagyis ezentúl két nyelven, románul és magyarul reklámozza söreit. Az Igazi Csíki Sör már jó ideje megvetette a lábát a romániai sörpiacon a magyar felirat ellenére: a terméket Székelyföldön kívüli megyékben is sikerrel forgalmazzák. Olyan boltokban, ahol nem tudnak magyarul, a fonetikus fordítást alkalmazzák: „Chichișor”, ami románul „Kikisornak” olvasandó, így ott Kikisor név alatt keresik a fogyasztók – mondja Ferenczi Zsolt lapunknak a román sörpiac és a csíki sör kapcsolatáról.

Lénárd András, az Igazi Csíki Sört gyártó cég vezetője lapunknak nyilatkozva rendkívüli csalódottságának adott hangot. „Meg voltam győződve, hogy győz az igazság, de ki kell mondani, ez az ítélet valójában egy székelyföldi magyar cég elleni támadás, ugyanis sokaknak szúrta a szemét, hogy felvállalva identitásunkat magyarul szólítottuk meg fogyasztóinkat, használtuk szimbólumainkat” – fogalmazott az üzletember.

Ciuc vs. Csíki

A névhasználat miatt a Heineken-konszern 2012-ben indított pert az Igazi Csíki Sör gyártója ellen. A multinacionális vállalat a termék gyártásának és forgalmazásának a leállítását kérte arra hivatkozva, hogy összetéveszthető a Heineken „Ciuc”, vagy ahogyan Románia-szerte hívják, a „Csuk” nevű söreivel, jóllehet egyetlen fogyasztói panasz sem érkezett erről az elmúlt években. Ebben az igen hosszan elhúzódó perben született pénteken jogerős ítélet, amely a kihirdetése után azonnal végrehajtandó. Ugyanakkor a Heineken az Európai Unió márkavédelmi hatóságánál is perbe hívta az Igazi Csíki Sör gyártóját, de ezt a pert a székelyföldi vállalkozás megnyerte. Korábban Alicantéban kétszer is számukra kedvező ítélet született, de a romániai bíróságok kétszer is úgy döntöttek, hogy a márkanév megtéveszti a fogyasztókat.

„Az európai bíróság döntéseinek szerintünk felül kellene írnia a hazai igazságszolgáltatás ítéleteit” – magyarázza lapunknak az ügy furcsaságait Nagy Levente háromszéki jogász, reklámszakember. A jogi szakértő az ítélettel kapcsolatban még egy furcsaságot említ: nem érti, hogyan kötelezhette a bíróság a céget arra, hogy a termék előállításánál és forgalmazásánál is használt, Igazi Csíki Sör márkanévvel ellátott eszközöket semmisítse meg, mert a román törvényekben ilyen büntetés nincs. A jelenlegi ítélet, ha szó szerint vesszük, azt jelenti, hogy a gyártónak meg kell semmisíteni mindent, amin az inkriminált elnevezés szerepel: a sör tárolására és szállítására használt és feliratozott hűtőládákat és rekeszeket, a bemutatóhűtőket, amivel igen jelentős kár éri a céget – mondja a Heteknek a háromszéki jogász. Lénárd András, a manufaktúra többségi tulajdonosa keresi a megoldást arra, hogy ne kelljen elbocsátani embereket, de hogy túlélhető-e a cég számára az ítélet, azt a következő egy hónap dönti el.

 

Jobbikos Heineken-bojkott

A Jobbik a Heineken termékekkel szembeni bojkottra kéri az embereket a román védjegyvita miatt.
Magyar Zoltán, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője keddi budapesti sajtótájékoztatóján felháborítónak nevezte a  marosvásárhelyi táblabíróság pénteki jogerős döntését, amellyel betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását. Az Igazi Csíki Sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy eltulajdonították szellemi tulajdonát.
Magyar Zoltán elmondta, ebben a vitában már van egy uniós döntés, amely éppen a Csíki sörnek kedvezett. A Jobbikot meglepte, hogy a román bíróság figyelmen kívül hagyta ezt – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus a magyar néppel szembeni arrogáns lépésként hivatkozott a döntésre, és azt is szóvá tette, hogy a Heineken egy korábbi beadványában Székelyföld létezését is megkérdőjelezte.
Magyar Zoltán jelezte azt is, hogy támogatják Salamon Zoltán, a hungarikum bizottság erdélyi tagjának felvetését, miszerint legyen hungarikum a Csíki sör. Noha ez a román bíróság döntését nem írja felül, komoly jelzés lenne arra, hogy Magyarország kiáll a termék mellett - magyarázta.
A jobbikos politikus értékelése szerint a bojkottal nyomást lehet helyezni a multinacionális cégre. Egy üveg Heineken kannába öntésével szemléltette, mit javasol azoknak, akiknek otthon van készleten a sörből.
Mérlegelésre kéri a Heineken elleni bojkotthoz csatlakozókat a Heineken Hungária Zrt. üzemi tanácsa, miután Magyar Zoltán a cégcsoport termékeivel szembeni bojkottra kérte az embereket a védjegyvita miatt.
Patakiné Varga Emília, az üzemi tanács elnöke az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy a bojkottot kiváltó esemény teljesen független a magyarországi vállalattól, annak mintegy ötszáz dolgozójától, a több ezer hazai vendéglátós és bolti partnerétől, beszállítóitól.
A felhíváshoz csatlakozók veszélyeztetik a cégcsoport magyarországi dolgozóinak munkahelyeit, ezáltal a megélhetésüket – fűzte hozzá. (MTI)

Olvasson tovább:

  • Javult a magyar fiatalok közérzete, de nagyok a különbségek

    „Minden eddiginél több fiatal szerez munkatapasztalatot, jelentős mértékben nő az idegen nyelvek ismerete, a fiatalok bíznak a családban, erősödött a demokráciába vetett hit, és egyre többen gondolják úgy, hogy »Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet«.
  • Komoly kihívások előtt a szerb integrációs folyamat

    2014 januárja óta zajlanak a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Szerbia között, amely az öt tagjelölt ország közül – Macedóniát, Montenegrót, Albániát és Törökországot megelőzve – elsőként nyerheti el az uniós tagságot.
  • A fekete március

    Huszonhét éve, 1990. március 19-20-án, Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, amelyeknek több halottja és több száz sérültje volt.