Kereső toggle

Eltűnhet a magyar kacsacomb

A madárinfluenza komoly csapás a baromfi­ágazatnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A madárinfluenza novemberi megjelenése lehetetlen helyzetbe hozta a baromfitenyésztőket. Várhatóan egészen a nyár elejéig szünetelni fog a termelés a fer­tő­zött területeken, de ha a járvány a közeljövőben nem csitul, akkor még ennél is hosszabb ideig. Hiába az álla­mi beavatkozás, a kárenyhítés, a tenyésztés kényszer­vágás utáni újraindítására csak a nagytermelők lesznek képesek, a kicsik eltűnnek a piacról.

A nagyobb felvásárlók sorra mondják le a rendeléseket, importtilalom lépett életbe Magyarországgal szemben – mondja Kovács Antal dél-békési vállalkozó, aki csaknem ezer pulykát volt kénytelen kiirtani telepén a madárinfluenza miatt. A legnagyobb bajnak azt nevezi, hogy a vírussal érintett telepen az állomány felszámolását és az újrafertőtlenítést követő hat hónapig nem indulhat újra a tenyésztés. A gazdák ugyan a leölt állatok után teljes körű állami kártérítést kapnak, ez azonban csak az állat önköltségi árát fedezi – folytatja Kovács Antal. A takarmánykeverők elmaradt hasznát, a hízott baromfira specializált vágóüzemek kényszerű leállásából származó kárt nem téríti meg a kár­enyhítési rendszer. A gazda szerint a madárinfluenzáról szóló beszámolók rendkívül gyorsan terjednek, aminek negatív piaci és gazdasági hatása is katasztrofális. Az elrendelt karantén miatt az alföldi kacsa-, liba- és pulykatenyésztők ellehetetlenültek, mert a megrendeléseket egyre-másra mondják vissza a szállítók. Ez olyan termelőket is érint, akiknek a telepén egyetlen beteg madár sincs, de ettől kezdve ők sem szállíthatnak a vágóhidakra.

Kovács gazda szerint az ágazatban olyan hírek terjednek, amelyek hárommilliárdos kárról szólnak január elejéig. Véleménye szerint ez a szám nem túlzó, mert a piaci viszonyok amúgy is rapszodikusak voltak, így a mostani eset újabb súlyos következményekkel jár az értékesítés és a tenyésztés szempontjából. A kiszivárgott tervek szerint ráadásul a jövőben annyira meg akarják szigorítani az állattartás feltételeit, hogy a kisebb gazdaságok biztosan elvéreznek.

„Attól tartunk, hogy a kormány a zárt tartást erőltetné, s a szabadon nevelt jószágok tartását betiltaná. Ennek az lesz az eredménye, hogy petyhüdt izmú, beteges madarak kerülnek a fogyasztókhoz, ráadásul a mozgáshiány miatt rengeteg vitamin, gyógyszer, és különböző vegyszerek kellenének a tartáshoz, aminek az eredménye egy »műanyag« baromfi lesz” – mondta a Heteknek Nagy Attila libatenyésztő, aki állatorvos is egyben. Hozzátette: a piacvesztés befolyásolhatja az ágazat jövőjét, ronthatja a kilátásokat, s nyilván több szakmabeli attól tart, hogy az árakat lenyomja a mostani ügy, ami növeli a veszteségeket.

Az állatorvos egyelőre megtippelni tudja, hogy mekkora állományt érint a fertőzés. „Mivel az ügyben érintett Baromfi Terméktanács belső viták miatt egyelőre nem ad ki pontos adatokat, a károkról csak ágazati becslésekre és dr. Bognár Lajos főállatorvos szóbeli közlésére hagyatkozhatunk. Eszerint a teljes magyar baromfiállomány 40 száza­lékát, a víziszárnyasok (kacsa, liba) 60-65 százalékát és a hízott, tehát májáért tartott kacsa- és libaállomány szinte száz százalékát érinti a mostani járvány. Ez összesen 2,4 millió leölt madarat jelent” – mondta a szakember, megjegyezve, hogy a ténylegesen beteg madarak száma ennél jóval kisebb, de azokon a telepeken, ahol a kór megjelent, minden szárnyast le kellett vágni.

„Az ágazat tavaszi talpra állása csak akkor lehetséges, ha az influenzajárvány lecseng, vagyis nem lesz több megbetegedés, és a három hónapos türelmi idő is letelik. Ez az időpont még nem jött el, így csak reménykedünk a nagyobb fogyasztásban, ami esetleg időszakosan képes kompenzálni a termelésből származó jövedelemkiesését” – fogalmazott Nagy Attila.

„Csak mélyhűtött kacsacombom van, még a madárinfluenza előttről” – mondta egy kereskedő a békéscsabai piac egyik baromfihúst árusító pavilonjában, megjegyezve, hogy legközelebb talán fél év múlva érdemes újra keresni friss kacsát vagy libát. Ez előbb-utóbb komoly hiányt eredményez a piacon, ami az áfacsökkentés ellenére árnövekedéshez vezet.

Olvasson tovább:

  • Javult a magyar fiatalok közérzete, de nagyok a különbségek

    „Minden eddiginél több fiatal szerez munkatapasztalatot, jelentős mértékben nő az idegen nyelvek ismerete, a fiatalok bíznak a családban, erősödött a demokráciába vetett hit, és egyre többen gondolják úgy, hogy »Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet«.
  • Komoly kihívások előtt a szerb integrációs folyamat

    2014 januárja óta zajlanak a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Szerbia között, amely az öt tagjelölt ország közül – Macedóniát, Montenegrót, Albániát és Törökországot megelőzve – elsőként nyerheti el az uniós tagságot.
  • A fekete március

    Huszonhét éve, 1990. március 19-20-án, Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, amelyeknek több halottja és több száz sérültje volt.