Kereső toggle

Boszorkányos vagyon

J. K. Rowling titkainak kamrája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
A Rowling által teremtett „boszorkány kisfiú” brand ma 15 milliárd dollárt ér.

J. K. Rowling, a modern, okkult ifjúsági irodalom legkedveltebb szerzője újra felkerülhet a (dollár)milliárdosok listájára. Bár a Harry Potter írója igyekszik titkolni pénzügyeit, a The New York Times (NYT) és a Fortune magazin is külön cikkben elemezte pályafutását és vagyoni helyzetét.

Az írónő, aki annak idején olyan szegény volt, hogy a fűtésszámláját sem tudta kifizetni, a látomásszerű ötletből megszületett „boszorkányos” Harry Potter-sorozattal szinte azonnal a legjobban kereső szerzők sorába emelkedett. Úgy tűnik, a misztikus történetek továbbra is szépen jövedelmeznek a számára, hiszen a Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them) nemrég megjelent brit–amerikai fantasy-kalandfilm – amelynek a forgatókönyvét ő írta – szintén kasszasiker lett. A film a nyitó hétvégén az Egyesült Államokban 75 millió dolláros bevételt, míg a világ többi részén mintegy 150 millió dolláros bevételt hozott – írja a Fortune. A NYT újság­írója jelenleg 1,2 milliárd dollárra becsüli Rowling nettó vagyonát, és indokoltnak tartja, hogy a Forbes ismét vegye fel a milliárdosok listájára, amelyről nyolc év után, 2012-ben lekerült.

A 2016-os Forbes-ranglistát egyébként továbbra is Bill Gates vezeti (75 milliárd USD vagyonával), akit Amancio Ortega (a Zara divatcég alapítója, 67 milliárd USD), majd Warren Buffett (60,8 milliárd USD) követi. Idén összesen 190 nő (a jegyzett milliárdosok megközelítőleg 10 százaléka) szerepelt a listán, köztük az első húszba bekerült a „régi motorosnak” számító Liliane Bettencourt (L’Oréal, 36,1 milliárd USD, 11. hely az összesített rangsorban), valamint Alice Walton (Wal-Mart üzletlánc, 32,3 milliárd USD, 16. hely az összesítésben).

Joanne Kathleen Rowlingot a Forbes először 2004-ben vette fel a listájára olyan milliárdosként, akinek írói karrierje révén sikerült így meggazdagodnia – mindössze hét év alatt. A Potter-sorozat első kötete 1997-ben jelent meg. Kiadója javaslatára egy „tágabb célcsoport megszólítása” érdekében (azaz ne tudják rögtön, hogy egy nő) rövidített írói néven (J. K. Rowling) kezdett publikálni, amellyel azóta világszerte ismertté vált. A magas brit adók és az általa különböző jótékonysági szervezeteknek nyújtott megközelítőleg 160 millió dollárnyi pénzügyi támogatás következtében azonban 2012-re vagyona erősen megcsappant. Azóta azonban újabb, jelentős bevételekhez jutott. A NYT a Harry Potter-könyvek, filmek és kapcsolódó árukból származó bevételeken kívül a floridai, hollywoodi és japán Harry Potter témájú kalandparkok, valamint a Harry Potter és az elátkozott gyermek című londoni színdarabhoz köthető bevételeket, továbbá a televíziós licencdíjakat emeli ki a Rowling vagyonára vonatkozó számításaiban.

Az írónő egyébként korábban nyíltan tagadta, hogy milliárdos lenne, de jelenleg sem szívesen beszél nyilvánosan anyagi helyzetéről, sem a magánélete részleteiről. Amikor a Fortune rákérdezett a NYT állításaira, Rowling szóvívője nem volt hajlandó kommentálni a részleteket.

A Legendás állatok és megfigyelésük című film csak a nyitó hét­végén 225 millió dolláros bevételt hozott.
A NYT cikke érdekes jelenségként festi le Rowlingot, mint aki a haldokló könyvkiadásból csöppent a milliárdosok világába. Számítá­saikat pedig a következő adatokra alapozzák. A megannyi okkult praktikát, varázslatokat és szörnyeket felvonultató, hét kötetből álló Harry Potter-regénysorozat egyes részei (a széria első darabjáról a Hetek 2001. november 9-i számában jelent meg nagy visszhangot kiváltó cikk Boszorkányvírus gyerekeknek címmel) napjainkig összesen 450 millió példányban keltek el világszerte, ezzel mint­egy 7,7 milliárd dollárnyi bevételt eredményezve. Rowlingot megilleti a 15 százalék jogdíjak címén, így ennek kapcsán 1,15 milliárd dollárral gyarapodhatott.

További könyvei összesen 50 millió dolláros bevételt hozhattak a számára. Az első négy Harry Potter-film esetében összesen 2,5 milliárd dollárnyi plusszal számoltak, ami egy (átlagos) tíz százalékos részesedés esetén újabb 250 millió dollárnyi gyarapodást jelenthetett a szerző számára. A következő négy Harry Potter-regény megfilmesítése révén további 400 millió dollár üthette a markát. Amennyiben a legújabb filmje, a Legendás állatok és megfigyelésük alsó hangon 500 millió dollárt hoz, a forgatókönyvíró 50 millió dollárt kaphat, ami csak a filmekből származó bevételeit 700 millió dollárra emelné. Ha ehhez még hozzávesszük az egyszeri 60-80 millió dollár közötti licencdíjat, továbbá a jegyértékesítésből és egyéb árukból származó közvetett bevételeket, amelyek a Harry Potter-kalandparkok miatt illetik meg, az NYT számításai szerint további 100 millió dollárral számolhatunk. (A Universal Studios kalandpark révén hasonlóan jut bevételekhez Steven Spielberg is.) Egy friss licencdíj pedig nemrég kizárólagos jogot biztosított az NBC Universal részére, hogy a nyolc Harry Potter-filmet a televízióban leadhassa. Ebből valószínűleg újabb 125 millió dollár jut majd Rowling számára. Tehát összesen a könyvek, mozifilmek, tévé- és egyéb licencdíjak, valamint a kalandparkok bevételeiből részesülve 2,2 milliárd dollárhoz juthatott. Így még akkor is marad legalább 1,2 milliárd dollárja, ha a 45 százalékos személyi jövedelem­adó levonásra kerül. És ezek a számítások még nem is tartalmazzák az írónő egyéb befektetéseiből származó jövedelmét!

Steven N. Kaplan, a Chicagói Egyetem Booth School of Business oktatója, aki kutatásaiban többek között a digitális kor adta lehetőségeket vizsgálja a vagyonosodás szempontjából, szintén elismerően nyilatkozott Rowlingról, aki néhány év alatt ilyen masszív sikereket ért el. Kaplan kiemelte, hogy más írókhoz, sportolókhoz, valamint a szórakoztatóipar szereplőihez hasonlóan

J. K. Rowling is komolyan profitált a globalizációból és még inkább a technológiai fejlődésből, ami korunkban szintén sokak felemelkedéséhez vezetett. Ilyen mértékű meggazdagodásra 30-40 éve nem igazán volt lehetőség ebben a szektorban, de pláne nem az alsó középosztálybeliek számára. Ám ma az internet és a közösségi média sokkal szélesebb fogyasztói kör elérését teszi lehetővé, mint anno.

A „boszorkány kisfiú” brand ma közel 15 milliárd dollár értékű. Vajon mindez az „írói tehetség” szüleménye vagy inkább egy jól működő  marketinggépezeté? A NYT cikke szerint ez alapvetően mindkettő érdeme, habár ez utóbbiról ritkábban esik szó. Az okkult történet népszerűsítésébe olyan profik szálltak be, mint a Bloomsbury, illetve a Scholastic kiadók, valamint a regényeket mozivászonra álmodó Warner Bros. Entertainment stúdió vagy az NBC Universal, amely a Harry Potter-kalandparkokat üzemelteti. A NYT által megkérdezett szakmabeliek azonban nem kívánták felfedni a személy­azonosságukat, hiszen sokan úgy tekintenek J. K. Rowlingra mint egyfajta „szent (fejős)tehénre”, akivel kapcsolatban sosem szabad elhanyagolni egy jövőbeni, virágzó együttműködés lehetőségét.

Olvasson tovább:

  • Javult a magyar fiatalok közérzete, de nagyok a különbségek

    „Minden eddiginél több fiatal szerez munkatapasztalatot, jelentős mértékben nő az idegen nyelvek ismerete, a fiatalok bíznak a családban, erősödött a demokráciába vetett hit, és egyre többen gondolják úgy, hogy »Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet«.
  • Komoly kihívások előtt a szerb integrációs folyamat

    2014 januárja óta zajlanak a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Szerbia között, amely az öt tagjelölt ország közül – Macedóniát, Montenegrót, Albániát és Törökországot megelőzve – elsőként nyerheti el az uniós tagságot.
  • A fekete március

    Huszonhét éve, 1990. március 19-20-án, Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, amelyeknek több halottja és több száz sérültje volt.