Kereső toggle

A szöuli modell

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Dél-Koreai nõk tiltakoznak a kormány abortuszt korlátozó döntései ellen.

Különösen az ázsiai országok küzdenek a szelektív abortusz problémájával, vagyis azzal, hogy a szülők elvetetik a magzatot, amennyiben az lány. A társadalmi problémák sorát okozó jelenség ellen már a kormányok is felvették a küzdelmet, eddig mérsékelt sikerrel. A legnagyobb eredményt Dél-Koreában érték el – mintegy negyed évszázad alatt.

,,Tíz-húsz éven belül túl kevés nő lesz [Örményországban], és ez – együtt a dramatikusan csökkenő termékenységi rátával – komoly demográfiai krízishez fog vezetni” – figyelmeztetett múlt év végén Garik Hayrapetyan, az ENSZ Népesedési Alapjának örmény képviselője.

A volt szovjet tagállam a harmadik azoknak az országoknak a sorában, ahol a legtöbb szelektív abortuszt végzik, csökkentve a megszületendő lányok számát. Örményországban ugyanis (több ázsiai országhoz hasonlóan) nagyobb értéke van egy fiúgyermeknek, hiszen rá tekintenek úgy, mint aki dolgozni fog, továbbörökíti a vérvonalat, majd pedig az idősödő szülőkről is gondoskodik. Az ENSZ Népesedési Alap 2012-es jelentése szerint Örményországban 100 lány mellé 114 fiú született. Az ,,egészséges” demográfiai arány az lenne, ha 102-106 fiú születne 100 lányra. A drasztikus eltérés – többek között – abból következik, hogy évente több mint 1400 magzatot vetetnek el szüleik csak azért, mert az lány. Az ilyen típusú abortuszok száma a Szovjetunió felbomlása óta jelentősen megugrott.

,,2060-ra csaknem százezer potenciális anya nem fog megszületni Örményországban. Szingli férfiak társadalma leszünk” – figyelmeztet Hayrapetyan. Hogy ezt elkerülje, az örmény országvezetés 2016-ban több törvénytervezetet is elfogadott, hogy visszafordítsák a gyilkos trendet. A törvény kötelezi az orvosokat, hogy kikérdezzék abortusz előtt álló páciensüket, és megtiltják az abortuszt, ha az a gyermek neme miatt történne. Több, a nők jogaiért küzdő szervezet azonban felszólalt a törvények ellen, mondván, ezek után több lesz a feketén elvégzett abortusz, ami magasabb halálozási arányhoz fog vezetni. A törvény ugyanis már azt is szabályozza, hogy tizenkét hetesnél idősebb magzatot nem lehet abortálni.

Örményországéhoz hasonló helyzetben van Kína és India. A nemek arányát tekintve az előbbi országban 115, az utóbbiban 111 fiú jut 100 lányra. Bár mindkét ország jogi lépéseket tett, hogy kiszorítsák a nemek alapján választott abortuszt, a jogi eszközök egyelőre nem hoztak sikert. Dr. Monica Das Gupta, a University of Maryland szociológiaprofesszora szerint Kínában az egyik ok a nemek száma közti különbségre az egykepolitika volt. Amellett ugyanis, hogy a szülők inkább fiúgyermekre vágytak (ezért sok volt a lánymagzatok elvetése is), a rendelkezés azt is megkötötte, hogy akárhol is dolgozott később az illető, a lakcím továbbra is a születési hely maradt, ezzel tovább erősítve a tradicionális, földtulajdonosi látásmódot. Az egykepolitika felhagyásával a szociológusok egy nagyobb urbanizációs hullámra és a nemek közti számbeli különbség csökkenésére számítanak. Dr. Das Gupta azonban figyelmeztetett, ezen változások nem feltétlenül jelentenek pozitív irányt. A modern urbanizált társadalomban ugyanis a családok eleve kevés gyereket vállalnak, és a hagyományos kínai gondolkodásmódot sem lehet elfeledtetni (vagyis, hogy a fiúgyerek ,,többet ér”) és a modern nemmeghatározó tesztek miatt a folyamat még ronthat is a helyzeten.

India hasonló helyzetben van. Míg 1961-ben 976 lány született 1000 fiúra, addig 2011-ben ez a szám már csak 914 volt. Abortuszellenes szervezetek szerint ez a szám az egyre inkább mindenki számára hozzáférhető modern ultrahangvizsgálatok miatt csökkent le ennyire, pedig Indiában 1994 óta illegális nemet meghatározó teszteket végezni. Az elmúlt tíz évben ennek ellenére nyolcmillió művi terhességmegszakítás történt, mert a magzat lány volt. A marylandi professzor szerint azonban az évek alatt Indiában bevezetett egyes szabályozások (a választott állami pozíciók harmadát nőknek kell betölteni) és az indiai média által bemutatott sikeres női szerepek jó eséllyel változást idézhetnek elő az országban.

Dél-Korea volt az első ázsiai ország, amelyik sikeresen stabilizálta a nemek közti rést. Két évtizede Dél-Korea még Kínánál is rosszabb mutatókkal rendelkezett: 116,5 fiú született 100 lányra. A kontinens többi országához hasonlóan Dél-Koreában is az évszázados patriarchális felfogás miatt jött létre a kiegyensúlyozatlanság, és a kormánynak gyors megoldás után kellett néznie. Dél-Korea elfogadott egy törvényt 1988-ban, ami megtiltja az orvosoknak, hogy tudassák a szülőkkel gyermekük nemét. Ezzel egy időben azonban egy másik szociális változás is elkezdődött. Egyre több nő ment egyetemre és vállalt munkát, megingatva azt a felfogást, hogy csak a férfiak dolga a pénzkeresés. Dél-Koreában is beindult az urbanizálódás, a fiatalok többsége külvárosokból, falvakból beköltözik a nagyvárosokba. Park-Cha Okkyung, a Korean Women’s Associations United (Koreai Nők Szövetségeinek Egyesülete) elnöke szerint ez a folyamat újabb problémára világít rá. A nők ugyanis átlagosan 36 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, és ahogy egyre több nő megy dolgozni, a különbségek egyre inkább kitűnnek.

A kormányzati erőfeszítések nyomán 2013-ban Dél-Koreában a nemek születéskori aránya 105,3 fiú volt 100 lányra vetítve, ami Kanadáéval megegyező arány. Dr. Das Gupta szerint az országban a különböző törvényi szabályozások, valamint az iparosodás és az urbanizáció együttesen tudta megteremteni azt a környezetet, amely alkalmassá vált arra, hogy a szülők szemében a fiú- és lánygyermekek egyenlő értékkel bírnak, ezzel jelentősen lecsökkentve az abortuszok számát. Dél-Korea ezen a téren elért sikereit a Világbank is elismerte, egy tanulmányban úgy említették Dél-Koreát, mint ,,az első ázsiai ország, amelyik sikerrel fordította vissza a növekvő különbséget a nemek arányában”.

Olvasson tovább:

  • Sugar Babyk és Sugar Daddyk

    A boldogság megtalálását ígéri, miközben a pénzért sok mindenre hajlandó fiatal lányok (vagy akár fiúk), illetve a „szolgáltatásaikért” őket „támogatni” képes férfiak (vagy hölgyek) közvetítését végzi az első magyar „sugardating” társközvetítő oldal. Amennyiben mindez a luxusprostitúcióra,...
  • Karl Pfeifer bécsi újságíró kötete négy évtized eseményeiről

    Az utóbbi hónapokban újra számos érdekes kötet került a magyar könyvesboltokba, olyan könyvek, amelyek szerzői kritikusan elemzik a hazai közállapotokat, a „nemzeti együtt-működés” orbáni rendszerét.
  • A bárányok falhatnak

    Több mint 16,6 millió juhot tartanak Romániában – 2001-ben ez a szám még csupán 7,8 millió volt.