Kereső toggle

Kevesen voltak, sokan maradtak

Botrány a román forradalmárok nyilvántartása körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Számos rendellenességet talált a román miniszterelnök ellenőrző testülete a forradalmárigazolványok kibocsátásával kapcsolatban – írja a testület honalapja. Az ellenőrzés nyomán arra jutottak, hogy a forradalmárok nyilvántartására vásárolt számítógépes program használhatatlan, így a nyilvántartások számtalan pontatlanságot, sőt sok hamis adatot is tartalmaznak. Az ellenőrzések során arra is találtak példát, hogy olyan személyek is kaptak forradalmárigazolványt, akik 1989-ben mindössze ötévesek voltak. A botrány egyre szélesedik, az egykori forradalmárokat tömörítő testületek és a forradalom emlékét őrző egyesületek az ügy gyors és maradéktalan vizsgálatát követelik.

A botrány régóta érlelődött – mondja lapunknak Hamar Alpár a marosvásárhelyi forradalmárokat tömörítő December 21. Marosvásárhely Mártírváros szervezet elnöke. Hamar Alpár Benjámin 21 éves volt a kommunizmus megdöntésének idején. Ott volt a tüntetők között az élvonalban, és nem hitt a szemének, amikor bekerítették őket, és lőni kezdtek rájuk.

„Akkor jöttem haza a katonaságból, és azt hittem, hogy csak figyelmeztető lövéseket adnak le a levegőbe. A Romarta üzlet előtti parkban hasra feküdtem, és amikor fedezékbe akartam vonulni, akkor lőtték át mindkét lábamat” – emlékezett vissza az eseményekre. A vásárhelyi szervezet elnöke szerint a korrupció átszőtte mára a forradalom emlékezetét is, így annak megtisztítása nem várhat tovább. Az elmúlt évek során a tízezer főt tömörítő szervezetek száma megduplázódott, felduzzadt, és számos politikai kedvezményezett is bekerült közéjük – sorolja a problémákat a vásárhelyi szervezet elnöke.

A honlapon közzétett dokumentum szerint 2013-ban a forradalmárok ügyeivel foglalkozó államtitkárság 20 850 darab olyan mágneskártyát osztott szét, amelyekkel ingyenesen lehet közlekedni a bukaresti metrón, jóllehet Bukarestben és Ilfov megyében összesen csak 7736 forradalmárt tartottak nyilván. Az idézett forrás szerint a 2014-es leltárkor 2356 forradalmár iratait egyszerűen nem találták az archívumban. Hamar Alpár szerint az elmúlt évtizedek során egyre többen éltek vissza a forradalmár státuszukkal, de a hatóságok csak most kezdtek komoly kivizsgálásba.

„Az 1989-es romániai forradalom hőseinek járó juttatások ügyében most már a katonai ügyészség nyomoz, miután a gyanú, hogy több ezer úgynevezett álforradalmár kap törvénytelenül havi juttatást és különböző kedvezményeket, megalapozottá vált a feljelentéseink alapján” – mondja az elnök, aki szerint az elmúlt években számtalanszor hiába jelezték a hatóságoknak, hogy jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik többféle kedvezményre és juttatásra feljogosító, úgynevezett forradalmárigazolványt váltottak ki. Ráadásul számtalan olyan szervezet is alakult, amelyeknek semmi köze nem volt a forradalomhoz, csak anyagi haszonszerzésből jöttek létre, vélhetően törvénytelenül.

A román kormány évente 110 millió eurónak megfelelő összeget költ a forradalmárigazolvánnyal rendelkező személyekre. A kedvezményezettek száma 2004 óta négyezerről 17 ezerre nőtt. A juttatások különböző mértékűek, a legmagasabb juttatást a forradalomban elhunyt hősök családjai kapják, ami kicsivel kevesebb, mint a legalacsonyabb bér, körülbelül olyan negyvenkétezer forint havonta átszámítva. A harcok során megsebesültek egy másik kategória, és a fogságba vetettek egy újabb. A juttatások egyik legvitatottabb kategóriája a harcosoké, akik esetében három tanú kellett, hogy igazolja a forradalomban való részvételt, itt történt a legtöbb visszaélés, mondja az elnök a Heteknek.

Egy másik egykori temesvári forradalmár szerint politikai célra akarják felhasználni a szervezeteket, és ennek érdekében számos olyan személyt léptettek be az elmúlt évek alatt közéjük, akiket a politika küldött, vagy éppen ezzel akarták őket jutalmazni a pártmunka után. A neve elhallgatását kérő egykori forradalmár szerint hosszú ideig nagyon komoly respektje volt az egykori forradalmárokat tömörítő szervezeteknek, a politikusok féltek tőlük, hiszen ezekre az emberekre hősként tekintettek.

A forradalmárszervezetek lejáratása egyértelműen a politika érdeke volt, és ennek a végjátéka zajlik most. A temesvári eseményekben aktív szerepet vállaló egykori harcos nem kedveli különösebb módon Tőkés Lászlót, de úgy látja: amit vele műveltek a Románia Csillaga kitüntetés visszavonása ügyében, az pontosan jelezte, mi zajlott le a román társadalomban az elmúlt évtizedekben. Megtaposták a forradalom eszméjét és annak egyik valódi hősét – értékeli a fejleményeket az idézett temesvári forradalmár, aki szerint nem csoda, hogy a forradalom egy utcai tömegmegmozdulássá degradálódott az utókor számára. A jelenlegi vezetésnek fontosabb a nacionalizmus, a román eszmeiség százéves múltja, mint a kommunista diktatúra elleni fellépés emlékezete. Meggyőződése szerint ezt a folyamatot egy „árnyékhatalom” irányítja, amelynek tagjai éppúgy kiszolgálták a kommunista hatalmat, ahogy most is teszik a saját érdekeik érvényesítése és védelme érdekében.

A visszaélések feltárása során már odáig jutottak a katonai ügyészek, hogy pontosan tudják, mennyi eurós csúszópénzre volt szükség az egyes kategóriákba való soroláshoz, illetve a hamis igazolások beszerzésének útját is feltárták az ügyészek. Hamar Alpár reméli, a vizsgálat nyomán megtisztul a szervezet és a forradalom emlékezete, nem mocskolja be a mindent átszövő korrupció.

 

Tőkés strasbourgban tiltakozott

Az Európai Parlamentben tiltakozott Tőkés László a romániai forradalom hitelét romboló magyarellenes társadalmi közhangulat gerjesztése és mindenfajta nacionalista uszítás ellen. Az EP-képviselő szerint az 1989-es temesvári népfelkelés decemberi évfordulójának közeledtével az egykori és az új román titkosszolgálat volt magas rangú vezetői a televízió széles nyilvánossága előtt próbálják hiteltelenné tenni az antikommunista és Securitate-ellenes román forradalmat egy Erdély elszakítására irányuló, szovjet és magyar hátterű szubverziónak és államcsínynek állítva be azt. Tőkés tiltakozásának apropója az, hogy a bukaresti Realitatea hírtelevízió november 19-i esti műsorának meghívottai többek között fizetett titkosügynöknek nevezték a volt temesvári lelkészt, aki szerintük nem Ceauşescunak, hanem Romániának volt az esküdt ellensége. A műsorban Radu Tinu, a kommunista politikai rendőrség, a Securitate volt Temes megyei helyettes parancsnoka, valamint Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt vezérigazgatója egyebek mellett sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a temesvári eseményeket megelőzendő Tőkést nem tartóztatták le kellő időben. A hírtévé meghívottai ugyanakkor azt állították, hogy a romániai forradalom külföldi – nevezetesen a szovjet és a magyar – titkosszolgálatok műve volt, és valójában nem a forradalmárok hősiessége, hanem egy valóságos Románia-ellenes puccs buktatta meg a Ceauşescu-diktatúrát. (Ferenczi Zsolt háromszéki újság-író összefoglalója a Heteknek.)

Olvasson tovább: