Kereső toggle

Egydolláros fizetés

Elképesztő feszültség Amerikában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az új amerikai elnököt megválasztó decemberi, hivatalos aktusig, illetve a január 20-i beiktatásig kritikus időszakon megy át az Egyesült Államok. A Charisma News szerint az elkövetkezendő két hónapban az Obama-adminisztráció még óriási károkat okozhat az országnak, ráadásul Hillary Clinton hívei az eredmény megváltoztatásáért kampányolnak. Azzal érvelnek, hogy Clinton országos szinten legalább 1,7 millióval több szavazatot kapott, mint ellenfele.

Donald Trump választási győzelme után elsőként Lesley Stahl-nak, a CBS riporterének adott interjút. Ebből világosan kiderül, hogy az elnöki szék új várományosa nem megélhetési politikusként indult az elnökségért. Arra a kérdésre, hogy felveszi-e majd a fizetését, Mr. Trump így válaszolt: „Nem. Azt hiszem, a törvényben előírt évi egy dollárt fel kell vennem… Ön tudja, mekkora fizetésről van szó?” – kérdezett vissza. „400 ezer dollárról…” Trump megismételte: „Nem fogom felvenni.” A Clinton veresége miatt meglehetősen feszült baloldali tábor viszont a jelek szerint továbbra is nehezen fogadja el az eredményt. Ezzel kapcsolatban a Charisma News című amerikai keresztény portálon Michael Snyder arra figyelmezteti olvasóit, hogy az eredmény hivatalos kihirdetéséig, december 19-ig bármi megtörténhet.

Mint ismeretes, az Egyesült Államokban az elnökválasztás – két államot és a fővárost kivéve – nem közvetlenül, hanem közvetett módon, az elektori rendszeren keresztül történik. (Választási egyszeregy. Hetek, 2016. október 28.). Másként fogalmazva: az elnököt és az alelnököt nem az amerikai polgárok, hanem az abban illetékes személyek, elektorok választják. A szavazatok csupán egy „ajánlást” jelentenek az egyszerű többség alapján, az elektorok pedig a szavazatok figyelembe vételével hoznak döntést az elnök személyéről. Elképzelhető, hogy az elektorok a számukra adott felhatalmazással ellentétes irányban döntsenek? Igen, többször előfordult már ilyen eset. Idén például Washington állam (nem azonos a fővárossal) egyik elektora hozta nyilvánosságra, hogy semmiképp sem fog Hillary Clintonra szavazni. Az ilyen „hűtlen” („faithless”) elektorok ezerdolláros büntetés terhe mellett protestálhatnak a maguk igaza mellett, azonban arra még nem volt példa, hogy a választás végkimenetelét érdemben befolyásolták volna.

Idén azonban olyan helyzet alakult ki – Amerika történelmében immár ötödik alkalommal –, hogy a választás vesztese több szavazatot kapott, mint a győztes. A lapzártánkkor ismert eredmények szerint Clinton országosan 1,7 millió szavazattal kapott többet, mint Trump. Erre az eredményre hivatkozva indítottak Clinton hívei támadást a győztessel szemben, amikor Amerika történelmében példátlan módon, felszólítják az illetékes elektorokat az eredmény megváltoztatására, vagyis arra, hogy az elektorok a republikánusokra adott többségi szavazatokat ne vegyék figyelembe, ehelyett a demokratákra „szavazzanak át”. Petíciójukat az interneten is meghirdették és azt eddig több mint 4,3 millióan írták alá.

Akkor most hol állunk? A hivatalos eredmény kihirdetéséhez meg kell várni az elektori kollégium – vagyis 538 személy – döntését, akik minden egyes érintett állam fővárosában, külön-külön gyűlnek össze. Az időpont hagyományosan a december második szerdáját követő első hétfő, amely idén december 19-ére esik.

A Charisma News olyan, szélsőségesnek tűnő forgatókönyvekre is igyekszik felkészíteni olvasóit, mint hogy ha ez előtt az időpont előtt valami baja esne Donald Trumpnak – aki győzelme után rengeteg fenyegetést kapott –, akkor az elektorok új jelöltet választhatnának, aki akár Clinton is lehetne. Mindenesetre – folytatja a lap – ha Trump sikeresen eljut a beiktatásig, akkor az amerikai történelem eddigi legnagyobb politikai megmozdulására számíthatunk vele szemben január 20-án, a beiktatási ceremónia idején.

A másik fontos tényező, amelyre a Charisma News szerint oda kell figyelni, az az, hogy mit tesz az Obama-kormányzat a hatalom átadásáig terjedő időszakban. Obama és Trump utóbbi győzelme után 36 órával találkoztak a Fehér Házban, ahol megállapodtak a hatalomátadás megkezdéséről. A találkozó után mindketten szuperlatívuszokban beszéltek a másikról, ám kérdés, hogy lesznek-e olyan területek, amelyeken az Obama-adminisztráció olyan változásokat indít el, amelyeket a Trump-elnökség és a republikánus törvényhozási többség nem tud visszafordítani. Ilyen területként emlegette a The Wall Street Journal még a választás előtt az ENSZ Biztonsági Tanácsát – a lap október végén azt írta, hogy izraeli diplomaták attól tartanak, hogy a választási eredménytől függetlenül az Obama-adminisztráció „meglepetéssel” készülhet a Biztonsági Tanácsban Izrael számára, ami akár a palesztin államiság elismerésével is kapcsolatban lehet. Mindeddig azonban arra utalnak a jelek, hogy szimbolikus ügyek – kegyelmi döntések és a héten lezajlott kitüntetésdömping – kivételével az Obama-kormányzat nem siet „elébe vágni” a készülődő Trump-adminisztrációnak.

 

Trump tele van tervekkel

Donald John Trump, várhatóan az USA új elnöke Facebook-oldalán közzétett videoüzenetében tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy beiktatása után milyen intézkedésekkel fogja megkezdeni az átalakításra szánt első 100 napot. A következő akcióterv megvalósításakor az Egyesült Államok érdekeit tekinti a legfontosabbnak.
1. Kilépés a Trans-Pacific Partnership (TPP) elnevezésű, csendes-óceáni szabadkereskedelemre vonatkozó társulásból.
2. Jól fizető állások létrehozása az energiaiparban az eddigi korlátok felszabadításával, fosszilis tüzelőanyagok (szén) nagyobb mértékű kitermelésével.
3. A jogi rendszer egyszerűsítése, minden új szabályozás kettő elavultat helyettesít majd.
4. A nemzetbiztonság erősítése, hathatósabb védelem a kiber- és egyéb támadásokkal szemben.
5. Az illegális bevándorlással kapcsolatos intézkedések, a munkaügyi minisztériummal karöltve a vízumvisszaélések kivizsgálása.
6. A közélet tisztulását célzó rendeletek. Vezető köztisztviselők hivatali idejük lejárata után öt évig ne helyezkedhessenek el a versenyszférában. Aki a közszférában dolgozott, az ne lehessen idegen ország lobbistája.

Olvasson tovább: