Kereső toggle

Kiürül a balkáni útvonal?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, csillapodik a balkáni útvonalra korábban jellemző migránshullám. Idomeninél a görög–macedón határon lévő sátortábor létét már csak a szemeteszsákokból emelt halom jelezte, és a régi vasúti határnál is háborítatlanul állnak a szögesdrót-akadályok és a kerítés. Az útvonal mentén élőkben azonban még élénkek a tavalyi emlékek, és attól tartanak, hogy bármikor újra elözönölhetik a térséget a menekültek. Az érintettek nem bíznak az uniós bürokratákban, szerintük csak a radikális megoldások tudnak gátat szabni a menekülthullámnak.

A balkáni migrációs útvonal lezárása hatékonyabb volt a migrációs áradat megállítása szempontjából, mint az Európai Unió Törökországgal kötött megállapodása, vélekedett a Heteknek nyilatkozva Zoran Dimitrovic újvidéki politológus. A Törökországból Görögországba érkező menedékkérők száma nem március 20-án, a Törökországgal kötött megállapodás hatályba lépésekor kezdett apadni, hanem már korábban, amikor a macedón hatóságok februárban szigorúan korlátozni kezdték, hogy ki léphet be az országba. Addig szinte emberfolyamok özönlöttek Görögországból. Macedóniát megroppantotta az emberáradat.

A politikai döntésképtelenséget megunva a macedónok a maguk kezébe vették az irányítást, és hatékonyan fékezték meg a görög területről érkező migrációs hullámot – elejét véve egy komoly humanitárius katasztrófának, amely a balkáni útvonal országait fenyegette. A politológus hozzátette: Szerbiában az észak-bácskai területeken (Szabadka, Magyarkanizsa, Horgos) voltak nagyobb létszámú migránscsoportok, amelyek illegálisan kívántak Magyarországra jutni, de a nyár folyamán elszállították őket a határ körzetéből. Horgos közelében iszonyatos állapotok voltak, míg Szabadkán a téglagyár környéke volt a menekültek bázisa. Bár a helyzet enyhült, Szerbiában nem hivatalos adatok szerint 9 ezer menekült rekedt, a határ közelében máig ezren bolyonganak közülük, ők megpróbálnak átjutni Magyarországra – ezenkívül a Belgrád környéki táborokból is sokan indulnak a magyar határ felé. A politológus szerint Szerbia lassan ezzel a létszámmal is képtelen boldogulni, mert idegenrendészeti eljárás keretében nem lehet visszatoloncolni őket Görögországba.

A balkáni útvonal első szárazföldi állomása Görögország, ahol közel 60 ezer menekült vár sorsa alakulására.

A görög szigeteken továbbra is feszült a helyzet a menekültek nagy száma miatt. Leszboszon, Híoszon, Kószon, Léroszon és Számoszon jelenleg 14 600 migráns és menedékkérő tartózkodik, vagyis kétszer annyi, mint a szigeteken fenntartott férőhelyek száma – mondta lapunknak Nikosz Sztefalidisz görög szociális munkás, akivel Korfun beszélgettünk.

A szakember szerint a legáldatlanabb állapotok Híoszon uralkodnak, ahol a 4 ezret is meghaladja a menekültek száma. Ez négyszer akkora embertömeget jelent, mint amekkora a sziget két befogadóközpontjában elszállásolható, ami szinte megoldhatatlan helyzet elé állítja az ottani hatóságokat. Az említett szigetekről ugyanis a menedékkérők nem utazhatnak tovább a görög szárazföldre, az Európai Unió és Törökország között márciusban létrejött menekültügyi megállapodás értelmében ott helyben kell megvárniuk menedékkérelmük elbírálását (Európából automatikusan visszatoloncolják Törökországba azt, aki előzetesen Görögországban nem nyújtott be menedékkérelmet). Ez a folyamat azonban rendkívül lassú a menekültügyi szakemberek hiánya miatt.

A görögök maguk is erősen megosztottak a menekültkérdést, illetve annak országukra gyakorolt hatását illetően.

A legtöbben az Európai Uniót és Angela Merkelt jelölik meg felelősnek a kialakult helyzetért. A német kancellár csábítja ugyan a menekülteket, de szándékosan a peremvidéken akarja tartani azokat, akikre nincs szüksége Európa nyugati felén – mondják a kritikusok. Hozzáteszik: az unió nem vállalja a keletkező költségek finanszírozását, így az amúgy is elviselhetetlen terheket hordozó görög gazdaságra hárul ennek a tömegnek az életben tartása. Ígéretek számtalanszor elhangzottak már az uniós bürokraták szájából, de nekik már nem hisznek a görögök – jegyezte meg a szociális munkás.

Az ország közvéleménye azért is megosztott menekültügyben, mert a görögök közvetlen közelről találkoznak a migránsok tragédiáival, a borzalmas halálesetekkel vagy a tengerből éppen csak kimentett emberek történetével.

A magas együttérzési index egyik következménye, hogy azokra, akik kritizálják a migránsokat, könnyen rásütik, hogy fasiszták és a szélsőséges Arany Hajnal szimpatizánsai. Ugyanakkor azt az elképzelést, hogy a túlterhelt szigetekről a szárazföldre és a többi szigetre szállítsák át a migránsokat, az együttérzés ellenére is hevesen elutasítja a görög közvélemény – mutatott rá Nikosz Sztefalidisz, aki szerint más vitatkozni, és más a menekültekkel együtt élni.

Olvasson tovább: