Kereső toggle

Internet: félünk tőle, de azért mégsem

Egy tinédzser kutatásának sikere az Akadémián

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az okostelefon a legfontosabb technikai eszköz az embe-rek háromnegyede számára. És bár online aránylag kevesen vásárolnak, a netes ismerkedés veszélyeitől már nem annyira tartanak. Annak ellenére, hogy 10-ből 4-en gyakran hallanak netes támadásokról, az emberek több mint fele napi 3 óránál is többet tartózkodik az online térben - derül ki a 17 éves Gál Laura Dalma felméréséből. A kutatást a szerző eredetileg egy tehetségkutató versenyre szánta, ám alapossága miatt végül a Magyar Tudományos Akadémián is bemutathatta a közel 700 netező válaszaiból készült felmérést. 

„Több dolog motivált. Az egyik egy Isaac Asimov-idézet: »Nem félek a számítógépektől – a hiányuktól félek«. Ez jobban jellemzi ma a gondolkodásmódunkat, mint eddig bármikor. A másik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, mennyire meghatározzák az infokommunikációs eszközök a 21. századi életet. De legalább ennyire fontosak voltak a közösségi média veszélyei, köztük a cyberbullying, azaz az internetes zaklatás. Amanda Todd, egy tizenöt éves kanadai diáklány például azért követett el öngyilkosságot, mert meggondolatlanul ismerkedett meg az interneten egy fiúval, és küldött magáról félmeztelen fotót. Csakhogy a fiú, zsarolásból, csomó iskolatársának szétküldte a neten. A lányt ezután folyamatosan bántották, megalázták az osztálytársai. Végül csak a halálán megdöbbenve kezdtek el egyre többen fellépni a hasonló zaklatások ellen” – avatott be minket kutatása főbb mozgatórugóiba a budapesti ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban tanuló Gál Laura Dalma.

A gimnazista a projektje során is a közösségi médiában kérdezte az embereket. „A kutatást a 200 ezres látogatottságú Pesten Hallottam Facebook-csoportban tettem közzé.” A felhívás nem várt sikert hozott: a kutatás idén nyáron el is készülhetett. A kérdőívet 2 nap alatt 635-en töltötték ki, a kitöltők közel 90 százaléka a 14–25 éves korosztályt képviselte, tehát pont azokat, akik amúgy is a legtöbb időt töltik az internet előtt. A válaszadási hajlandóság pedig, úgy tűnik, leginkább az életkor előrehaladtával csökkent: a 36–55 évesek nem egészen 4,4 százaléka töltötte ki kérdőívét. Egy biztos: a megkérdezettek 72 százaléka egyértelműen az okostelefonját tartja a legfontosabb technikai eszközének. A mobil még a számítógépeket – amelyeket csupán a megkérdezettek tizede tart kiemelkedően fontosnak – is megelőzte. Igaz, a laptop valamivel népszerűbb az asztali gépeknél: előbbit ugyanis a válaszadók hetede tartja kiemelkedően fontosnak.

A kutatás emellett az internetfüggőségre is kitért. A válaszok minimum elgondolkodtatóak voltak a témában: a válaszadók csaknem 43 százalékának egynél több súlyosan netfüggőgyanús ismerőse van. A kérdőívet kitöltők több mint fele 3 óránál is több időt tölt naponta egyhuzamban az online térben. Ám a fenti adat alapján a függőség már náluk is fennállhat.

A net- és kütyüfüggőség ráadásul számos balesetért is felelős lehet. A brit Daily Mail szerint az autóbalesetek negyede pont mobilozás miatt történik. De amíg sokan akár vezetés közben is önfeledten okostelefonálnak és neteznek, addig a vásárlást már nem szívesen intézik ezeken a platformokon. Gál felméréséből mindenesetre az derült ki, hogy a vásárlást 80 százalékban még inkább a hagyomá- nyos módokon intézik az emberek. Online vásárlás esetén egyelőre kevésbé bíznak meg az árucikkek minőségében. Ráadásul sokan attól is tartanak, hogy a neten rendelve nem azt kapják majd, mint amit vártak. Ez a félelem a társkeresés és a netes ismerkedések légkörét is belengi a felmérésben, bár jóval kevésbé, mint amennyire indokolt lenne. A megkérdezettek mintegy 17 százaléka például nagyon kockázatosnak és veszélyesnek tartja az ilyen kapcsolatteremtést, ugyanakkor a többség csak kevés (közel 50 százalék) vagy egyáltalán semmilyen kockázatot nem lát (32 százalék) ebben. Még annak ellenére sem, hogy sosem lehet biztos abban, hogy ki foglal helyet a gép túloldalán.

Erre rímel, hogy a közösségi média veszélyeiről, kockázatairól is viszonylag kevés szó esik. A válaszadók közel 38 százaléka csak néha-néha, míg további 40 százaléka legfeljebb csak ritkán hozza szóba a témát. Mindezt annak dacára, hogy 10-ből 4-en azért sajnos elég gyakran értesülnek netes támadásokról és zaklatásokról.

Olvasson tovább: