Kereső toggle

A migrációs válság a vajdasági magyarok szemszögéből

Interjú Kabók Erikával, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettesével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A migrációs válság súlyosbodásával szembesül ezekben a hetekben Szerbia, ahol több ezer bevándorló torlódott fel szeptember közepére. Kabók Erika, a vajdasági Magyar Szó főszerkesztő-helyettese folyamatosan tudósít az eseményekről. Az újságírónő személyes tapasztalatait, benyomásait lapunkkal is megosztotta.

Újságíróként folyamatosan figyelemmel követi a szerbiai eseményeket. Melyek a legfrissebb migrációs fejlemények a Vajdaságban?

– A magyarországi sajtóban nem jött le a hír, ezért sokaknak talán újdonságként hat, amit mondok, hogy nemrégiben újabb súlyos incidensre került sor, ezúttal a szerb–horvát határon fekvő Sid szomszédságában fekvő Vasicán, ahol egy bevándorló megkéselt egy 25 éves helybéli lakost. A gyomrát és a máját érő késszúrások következtében a fiatalember csaknem belehalt sérüléseibe. A rendőrség szűkszavú hivatalos közleményében nem tért ki a bűncselekmény elkövetésének okára. Ez az incidens is azt támasztja alá, hogy a Vajdaságban fokozódik a feszültség: mind a hónapok óta itt tartózkodó migránsok, mind a helybéli lakosság türelme fogytán van.

Mi állhat a rendőrségi „titkolózás” hátterében?

– Szerbia rendkívül humánusan kezeli a migránskérdést, a bevándorlók megfelelő körülmények között történő ellátásával a szebbik arcát akarja mutatni a külföld felé, az elszigetelten jelentkező súlyosabb incidenseket pedig igyekszik „a szőnyeg alá söpörni”. Ne feledjük, Szerbia az uniós csatlakozás kapujában, Európa „előszobájában” van, ezért a jelenlegi kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy pozitív kép alakuljon ki az országról.

A Siden kialakult helyzetről, a lakossági tiltakozásról korábban a Hetek olvasói is értesültek. Mi a helyzet jelenleg a szerémségi városban?

– A helyzet sajnos egyelőre nem sokat javult, a nagyjából 15 ezres lakosságú város három tranzitállomásán 1600 bevándorlót helyeztek el, de a helyiek szerint a környéken több száz regisztrálatlan személy is tartózkodik. Jelenleg is folyik a civil kezdeményezésre indult, a tranzitállomások bezárását követelő aláírásgyűjtési akció, miközben a belgrádiak is akcióba kezdtek, és petíciót nyújtottak át a kormánynak a főváros közterein, különösen a Közgazdasági Egyetem környékén kialakult áldatlan állapotok felszámolását követelve.

Hogyan rekedt ennyi bevándorló az országban? Tavasszal még arról szóltak a hírek, hogy sikerült megerősíteni a balkáni országok határvédelmét…

– Való igaz, a balkáni országok, köztük Szerbia is nagyon megerősítette déli és keleti határainak védelmét, a hegyvidéki területeken azonban nagyon nehéz hermetikusan lezárni a határt, ezért naponta 50-80 fő be tud lépni az ország területére, újabban főleg a szerb–bolgár határszakaszon. Mivel Szerbiából egyik irányban sem tudnak továbbhaladni, ez a létszám folyamatosan duzzasztja a már tavasz óta itt tartózkodó, gazdasági bevándorlónak tekintett, döntően afgánokból és pakisztániakból álló tömeget. Szerbia nincs most könnyű helyzetben, a befogadóközpontok már most kapacitásuk határán vannak, a 150 főre tervezett szabadkai menekülttáborban például jelenleg 350-en tartózkodnak. A téli időszakra tervezett 6000 fős befogadókapacitásból több mint 5000 férőhely foglalt, ennyi regisztrált bevándorló tartózkodik jelenleg az országban. Ehhez jön a becslések szerint ezer főt számláló regisztrálatlan tömeg, amely nem akar táborokba kerülni, s újra meg újra megpróbálkozik az illegális határátlépéssel valamelyik szomszédos ország, újabban egyre gyakrabban Románia felé.

Magyarországon nagyon megosztott a politikai elit a migráció, illetve a közelgő kvótareferendum kérdésében. Mi a helyzet e tekintetben Szerbiában?

– Ismerem a magyarországi belpolitikai állapotokat, Szerbiában a menekültügyben nincsenek ehhez hasonló politikai csatározások, itt sokkal nagyobb egység mutatkozik a migrációs válság kezelésének módjában.

Hogyan viszonyulnak a kvótanépszavazáshoz a vajdasági magyarok?

– Úgy tapasztalom, az itteni magyarokat komolyan foglalkoztatja a népszavazás. Hetek óta zajlik egy rendezvénysorozat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szervezésében, amelynek keretében naponta több helyen tartanak előadásokat olyan kérdésekben, mint a kereszténység és az iszlám kapcsolata, a migrációs válság aktuális fejleményei, de a népszavazás technikai részleteiről is felvilágosítják az érdeklődőket.

Van-e esetleg információja a népszavazáson való részvételi szándékról?

– Ezt nem lehet pontosan meghatározni, ami biztos, hogy a konzulátusra folyamatosan érkeznek a vajdasági magyarok állampolgársági kérelmei, 2011 óta csak Szabadkán 106 ezer kérelmet nyújtottak be. Ehhez hozzá kell adni a Belgrádban, illetve a magyarországi önkormányzatoknál beadott kérelmeket. Szerintem nagy számban fog részt venni a vajdasági magyarság a népszavazáson, egyfelől azért, mert Észak-Bácska településein, Horgoson, Magyarkanizsán, Martonoson élők emlékezetében élénken élnek még a tavalyi migrációs hullám nyomasztó képei. Másrészt, ha az anyaország sikeres és prosperál, az a határon túliak számára is örömteli, bátorító fejlemény. A határon túli magyarok többsége nem ért egyet azzal, hogy csorbuljon Magyarország szuverenitása. A vajdasági magyarság annyi segítséget kapott a jelenlegi kormánytól, hogy sokan érzik úgy, a népszavazáson kötelességük kiállni mellette.

Olvasson tovább: