Kereső toggle

Erdőjáró gasztrobűnözők

Befellegzett az illegális szarvasgombászoknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elszaporodtak a gombatolvajok, a gasztrobűnözés eme, igen komoly képviselői. Ez nem vicc, ugyanis az utóbbi években már nem teheti be a lábát a gombász egy-egy erdőbe, mezőre, rétre, hogy ne vetülne rá a gyanú sötét árnyéka: szarvasgombatolvaj. A rendőrségi felderítésekről, elfogásokról szóló hírek sokasága szinte erdei maffiákat sejtet a háttérben, akik sorozatos bűncselekményeikkel szisztematikusan fosztják ki erdeinket.

Amiből kevés van, az kuriózum, tehát csillagászati áron is eladható. Ez az íratlan üzleti törvény érvényes a gasztronómiában rendkívül kedvelt és felkapott szarvasgombára is. Nem véletlen, hogy azokat a hazai erdőket, amelyek természetes élőhelyei ezeknek a gombáknak, már csaknem teljesen kifosztották – mondja lapunknak Kovács Péter gombaszakértő és környezetvédelmi aktivista, amikor a szarvasgombáról kezdünk el diskurálni. Az egykori erdőmérnök nyugdíjas éveiben vált természetvédő önkéntessé és gombaszakértővé, bár a hozzáértést már az anyatejjel szívta magába, hiszen Aggtelek környékén nőtt fel, ahol a gomba olyan alapétel, mint a kenyér. „A szarvasgomba akkor is kuriózum volt, de talán nem mondok újat, a történelemben mindig is annak számított. A különleges gasztronómiai csemege a föld alatt él, ezért a középkorban az ördöghöz tartozónak hitték. A hiedelem szerint a szarvasbikák bőgés előtt a szarvasgombától kapnak erőre, és az emberek között is ajzószernek és egyben rendkívül ízletes ételízesítőnek számít” – magyarázza a szakértő.

A szarvasgomba itthon vadon terem, Magyarországon egyelőre még kevés termő ültetvény van. Ugyanakkor a belföldön piacra kerülő szarvasgomba 80 százaléka már termesztésből származik, de itt az import a domináns. A szakértő szerint évi 20 tonna lehet a Magyarországon gyűjtött szarvasgomba összes mennyisége, de ebben nincs benne az illegálisan szedett gombáé, azt saccolni se merné. Azt mondja, a természetes élőhelyeket az utóbbi években szabályosan kifosztják azok az emberek, akik csak a hasznot keresik, és nem törődnek a gomba élettanával és szaporodásának különleges igényeivel. Ásóval, kapával, lapáttal jelennek meg egy-egy termőterületen, és teljes tarolást végeznek, kiirtva még a gomba írmagját is. Az illegális gombaszedők biztosra mennek: a kereskedőktől kapják fülest, akik számára ez jó üzlet, mert áron alul veszik meg a szarvasgombát, kilójáért 10-13 ezer forintot fizetve, ami a piaci ár töredéke – ám a gyűjtőknek óriási bevétel.

Kovács Péter szerint fontos tudni, hogy 2013. január 1-jétől a szarvasgomba csak engedéllyel szedhető. A törvény szavait idézi: föld alatti gombát csak az a személy gyűjthet, aki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szervezésében tartott gombaszedőképzést elvégezte. A gyűjtés során tilos az erdőben ásni, kapálni; a talált gomba legfeljebb 5 centiméter széles eszközzel szedhető fel. Az erdőhatóság feladata szigorúan felügyelni a szarvasgombagyűjtést. Az érdeklődők a területi erdészeti központoknál kaphatnak felvilágosítást arról, hol van szabad terület a gyűjtéshez. A jelentkezőknek és a kutyáiknak is sikeres vizsgát kell tenniük.

A maximum hat hónapra kiállított, és konkrét területre vonatkozó engedély kiállításáért a gyűjtőknek 80 ezer forint regisztrációs díjat kell fizetni. A gombászat eredményéről pedig rövid szakmai beszámolót kell készíteniük az erdészet szakmai osztályának – sorolja a feltételeket a szakember. A legális keresés éppen ezért nem túl népszerű a gombavadászok körében, és úgy tűnik, hogy az egyre szaporodó rendőrségi eljárások sem tudják jobb útra téríteni őket.

Kovács Péter szerint a mesterséges termesztés még gyerekcipőben jár, de ahol megfelelőek a talajviszonyok, és szarvasgombás szaporítóanyagot telepítünk, ott az erdő 10-15 év múlva szarvasgombát termel a tulajdonosának. Ez pedig nemcsak egy-két évig tart, hanem ötven-száz évig is, mondja a tuti tippet az erdőtulajdonosnak Kovács Péter. Ráadásul egy 10-15 éves termési ciklus alatt a gombából származó jövedelem lényegesen meghaladja az erdő fáinak majdani kivágásából származó bevételt.

A másik oldal képviseletében egy ex-szarvasgombászt kerestünk meg. László arra kért, teljes nevét ne írjuk le. Sok évig gyűjtötte a szarvasgombát, de már befejezte, hiszen törvénybe ütközik, ha engedély nélkül keresi ezt a gasztronómiai kuriózumot. Helyette kutyákat képez ki – szarvasgomba kutatásához. Az elmúlt években itthon komoly felvevőpiaca volt ezeknek a speciálisan trenírozott ebeknek, mostanság pedig a Balkánon is egyre jobban érdeklődnek László kutyái iránt.

A férfi szerint sláger lett a gombakeresés, így a csendes ügymenetnek vége, a népünnepélyre pedig mindig felfigyel a hatóság. Sokan szakértelem nélkül elkezdenek kapálni, felásni az erdőt, ezzel agyonvágva a következő évi termést. A hegyekben viszonylag ritka a szarvasgomba Magyarországon, mert a homokos, agyagos, rossz minőségű talajt szereti, Tolnában és a Jászságban sokan gyűjtik, mert ott terem meg a leginkább. A szarvasgombák közül Magyarországon a leggyakoribb gazdasági jelentőséggel is bíró fajta a nyári szarvasgomba, de csak nálunk terem meg az egyik különleges változat, az édes ízű homoki szarvasgomba. Egyébként nemcsak kutyával, hanem disznóval is lehet keresni ezt az értékes gombát, legalábbis elvileg: vigyázni kell, hogy a jószág ne falja fel a zsákmányt. Ami pedig az árakat illeti, László szerint  25-30 ezer forintot is fizetnek egy kilóért, de ennyit nehéz egyszerre összeszedni, ezért kétkedve fogadja a tizenakárhány kilós rendőri tettenérésről szóló híreket. Neki a legnagyobb fogása olyan két kiló körül lehetett.

Az egykori gombász ellen egyébként rendőrségi eljárás van folyamatban: nemrég lebukott egy kilónyi gombával, amit az egyik eldugott erdőben szedett a déli határ közelében, ám a határ éber őrei kifigyelték és előállították. Az ügy pikantériája, hogy az egyik járőr testvérének ő adott el kutyát, pár héttel azelőtt.

Olvasson tovább: