Kereső toggle

„Migránsokkal” kezelnék a munkaerőhiányt

Szakember kerestetik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A válságossá váló hazai szakemberhiány megoldására 250 ezer „kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő” EU-n kívüli országokból való bevonását javasolta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Bírálók szerint a versenyszféra munkaerőhiányát első körben a hazai munkanélküliség felszámolásával kellene megoldani, ráadásul a javaslat ellentmond a kormány migránsellenes politikájának.

A népességfogyás és a kivándorlás miatt kritikussá kezd válni a magyarországi munkaerőhiány a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) nemrég kiadott közleménye szerint, amely évi közel százezer főre becsüli a munkavállaló korú népesség létszámának csökkenését. Súlyosbítja a helyzetet, hogy főleg a szakképzettek vándorolnak el, miközben az álláskeresők több mint 40 százaléka szakképzetlen, illetve a munkaadók szerint a versenyszférában nehezen alkalmazható vagy nehezen mobilizálható. Megoldásként egyebek közt a hazai vállalkozói szektor és a szakképzés korszerűsítését, a hátrányos helyzetű és a roma népesség felzárkóztatását, a bérszínvonal emelését javasolják. Legvitatottabb mentőötletük, hogy kormányzati programot kellene kidolgozni a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására az EU-n kívüli országokból. Kifejtik, hogy Lengyelországban például 1 millió ukrán dolgozik, ami népességarányosan nálunk 250 ezer munkavállalót jelentene.

Kormányzati részről vegyes fogadtatása volt az ötletnek, hiszen némileg ellentmond a hivatalos bevándorláspolitikának. Varga Mihály NGM-miniszter támogatta, hogy az EU-n kívülről hozzunk be vendégmunkásokat, legalábbis olyan területeken, amelyekre nem lehet magyar munkavállalókat találni. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban nem ért egyet a vendégmunkások alkalmazásával, hiszen a kormánynak először a hazai munkanélküliséget kell felszámolnia.

A hivatalos adatok egyelőre nem támasztják alá, hogy a hazai munkaerőhiány volumene többszázezres lenne.

A KSH friss adatai szerint 2016 első negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 36 ezer, a költségvetési intézményeknél 14,5 ezer állás várt betöltésre. Ez a versenyszférán belül közel 9 ezres, azaz 33 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A szakemberhiány által különösen sújtott ágazatok a versenyszférában a feldolgozóipar, az információ és kommunikáció, a pénzügy és biztosítás, a kereskedelem, a gépjárműjavítás, az építőipar vagy a szállítás, raktározás; a közszférában pedig nőtt az egészségügyi és a szociális szakmák emberhiánya. Ugyanakkor jelentős a képzettséget nem igénylő betöltetlen állások száma is.

„A helyzetmegítélésben nincs különbség a munkaadók és a munkavállalók között, de a megoldásokat illetően van, ezeket társadalmi egyeztetés nélkül nem lehet kialakítani, máskülönben kiürül az ország, és a gazdasági növekedés nem sokáig lesz fenntartható” – reagált lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője az MGYOSZ felvetéseire.

Mint utalt rá, Magyarországon egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkaerőtöbblet, tehát a szakemberhiányt elsődlegesen a hazai munkanélküliség csökkentésével kellene megoldani. Hangsúlyozta: a foglalkoztatást nem lehet növelni a szakképzés korszerűsítése, a megfelelő bérszínvonal és munkafeltételek megteremtése nélkül, mindez szerinte azért is sürgető lenne, mert egyre nagyobb kihívásokkal fog szembenézni a magyar gazdaság, már csak a digitalizáció és a robotizáció miatt is. „A 2017. évi költségvetésben azonban mindennek nyoma sincs, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 47 milliárd forintot költünk felnőttképzésre, míg 340 milliárdot közmunkára, ahelyett, hogy ezeknek az embereknek a foglalkoztathatóságán javítanánk” – tette hozzá.

„Havonta 224 ezer embert foglalkoztatnak közmunkásként, plusz 307 ezer álláskeresőt tartanak nyilván. Megfelelő átképzésekkel, piacképes tudás átadásával biztosítani lehetne azt a 40-50 ezer szakmunkást, aki hiányzik a piacról. A kereslet-kínálat területi egyenlőtlenségei miatt is fontos volna, hogy a közlekedési, lakhatási feltételek javításával is ösztönözzék a munkavállalást, de sajnos a cafeteria-rendszer legutóbbi szigorítása is ezzel ellentétes irányú volt” – emlékeztetett Kordás László.

Szerinte teljesen járhatatlan út, hogy Ukrajna felé nyissuk ki a munkaerőpiacot. Ez tovább csökkentené az amúgy is alacsony hazai bérszínvonalat, ami még a visegrádi országok viszonylatában is igen alacsony. „Alacsony bérekkel és a kiszámíthatatlan munka- és adójogi feltételekkel egyre nehezebb lesz itt tartani a képzett munkavállalókat, de az őket foglalkoztató külföldi cégeket is. A hiányszakmák jelentős része pont attól hiányszakma, mert tőlünk nyugatabbra is az. A jelenlegi viszonyok között továbbra sem fogunk célországnak számítani a harmadik országból jött munkavállalók számára” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Olvasson tovább: