Kereső toggle

Gyógyszúnyogok

Gates a Zika-vírus ellen küzd

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bill Gates amerikai üzletember legújabb húzásaként génmódosított moszkitókat vetne be a Zika-vírus és a malária megfékezésére – írta a Bloomberg.

Akár öt éven belül alkalmazhatják az új génmódosítási eljárást, amely lehetővé tenné, hogy az olyan betegségekkel – mint a malária vagy a Zika-vírus – szemben ellenálló szúnyogok génjei teljes mértékben továbböröklődjenek, ezáltal radikálisan csökkentve a fertőzések veszélyét.

Kutatók nemrég fejlesztettek ki egy új kísérleti módszert, amellyel teljesen átírható egy teljes populáció génállománya. A természetes szaporodással ellentétben, amely során egy szülő genetikai állományának fele adódik át egy utódnak, az új módszerrel az utódok mintegy száz százaléka örökölné az új módosított gént, ezáltal is növelve a vírussal szemben rezisztens szúnyogok terjedésének ütemét, amely viszont csökkenthetné az emberi megbetegedések számát. Gates a Bloomberg News által készített interjú során nemrég azt nyilatkozta, hogy kevesebb mint öt év múlva jó eséllyel élesben alkalmazzák majd az új eljárást.

A Microsoft alapítója, akit a világ leggazdagabb embe-reként tartanak számon, jótékonysági tevékenységéről is ismert. Gates és felesége a 2000-ben közösen létrehozott alapítványukkal eddig mintegy 2 milliárd dollárral támogatták a maláriakutatásokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái alapján ugyanis tavaly 214 millióan fertőződtek meg a vírussal, amely ebben az időszakban összesen 438 ezer ember halálát okozta. A WHO előrejelzései szerint a Zika-vírussal fertőzöttek száma 2016 végére elérheti a 4 milliót is. Jelenleg nincs semmilyen gyógyszer vagy védőoltás a kór kezelésére, bár több országban dolgoznak az oltóanyagok kifejlesztésén – tudósított a témáról a BBC.

Egy másik – nem génmódosításon alapuló –  projektet már 15 éve támogat a Bill és Melinda Gates Alapítvány.

A szúnyogokat a Wolbachia baktériumtörzzsel fertőzik meg, amely blokkolja a dengue-láz és a Zika-vírus genetikai továbbadását. (Lásd erről keretes írásunkat.) Ilyen szúnyogokat már sikeresen bevetettek többek között Ausztráliában és Indonéziában is. Gates tervei alapján jövőre Kolumbiában és Brazíliában is szabadjára engedhetik a „megfertőzött” szúnyogokat. Gates szerint a malária teljes felszámolása lenne a végcél, amely épp olyan nagy jelentőséggel bírna, mint egykor a gyermekbénulás, valamint a himlő megelőzését szolgáló védőoltások kifejlesztése – idézte a milliárdost a Bloomberg cikke.

A mostani génmódosítási (úgynevezett gene drive) módszerrel már évek óta végeznek laboratóriumi kísérleteket a HIV-vírus, a vakság vagy akár a rák megelőzésére. Egy új génszerkesztési módszer (CRISPR) alkalmazásával azonban jelentősen meggyorsítható a folyamat, amely így évek helyett akár hetek alatt is elvégezhető, és ötezer dollárról akár 50 dollárra csökken a költsége. A CRISPR génolló lényege, hogy DNS-láncmolekulában eltávolítják a „fertőzött” részt, így a szúnyogok immunisak lesznek a vírussal szemben, és nem adják tovább embereknek sem. Gates támogatná, ha a HIV-vírus ellen is alkalmaznák ezt a génszerkesztési módszert.

Az eljárás azonban természetesen számos etikai kérdést vet fel. A génmódosítás előre nem látható mutációkat is eredményezhet. Kutatók módosították már sertések genomját, amely a jövőben lehetővé tenné, hogy sertésszerveket ültessenek be emberi szervek helyére. Tavaly decemberben Washingtonban a kutatók azonban megállapodtak, hogy életképes emberi embriókon nem alkalmazzák ezt a bizonyos DNS-szerkesztési módszert. Mindeddig egyedül Kínában végeztek ilyen kísérleteket CRISPR/Cas9 módszerrel életképtelen emberi embriókon. Idén februárban pedig az Egyesült Királyságban engedélyezték a hétna-posnál nem idősebb emberi embriók génszerkesztését.

Magyarországon jelenleg is tiltott az emberi gének bármilyen jellegű módosítása.

 

Zika-sztori

A maláriához, valamint a dengue-lázhoz hasonlóan a napjainkban még súlyosabb járványt kiváltó Zika-vírust is szúnyogok hordozzák. Ezek az úgynevezett Aedes-szúnyogfajok (ázsiai tigrisszúnyog és egyiptomi szúnyog) az egész világon megtalálhatóak. A vírus a nevét az ugandai Zika erdőről kapta, ahol egy majomban azonosították először 1947-ben. A mostani járvány azonban Brazíliában kezdődött, és tavaly jelentették az első Zika-vírussal történt megbetegedést. Azóta több mint húsz országban terjedt el, főként Latin-Amerikában, de az Egyesült Államokban is felbukkant a kórokozó. Európában csak az abból a térségből hazatérő turistáknál regisztrálták eddig a betegséget, így Csehországban, Szlovákiában és legutóbb Szlovéniában is. Ez utóbbi esetek azonban nem jelentenek közegészségügyi veszélyt. A vírus különösen veszélyes terhes nőkre, ugyanis a magzatoknál mikrokefáliát, azaz kóros kisfejűséget vagy más agyi rendellenességeket okozhat. A szlovén Közegészségügyi Intézet ezért az idei riói olimpiára figyelmeztetést adott ki, amelyben nem ajánlja a terhes nőknek, hogy Brazíliába utazzanak.

Olvasson tovább: