Kereső toggle

Fokozódó helyzet

Készültség a magyar–szerb határon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Július 5-én nulla órától új határőrizeti rendszert vezettek be a magyar hatóságok a horvát–magyar és a szerb–magyar határon, amelynek célja, hogy ne tartózkodjanak jogellenesen migránsok az ország területén – jelentette be Szegeden Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Ezzel egyidejűleg jelentős rendőri és katonai erőket csoportosítottak a déli határövezetbe, amelyek létszáma most már megközelíti a tízezer főt. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában tartott sajtótájékoztatón jelen volt Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Benkő Tibor vezérkari főnök is.

Amint azt a főtanácsadó elmondta, a rendőrség és a honvédség komoly erőkkel készült az új határőrizeti rendszer bevezetésére, amely garantálja a magyar emberek biztonságát és a külső határok védelmét. Bakondi György kiemelte, hogy a szerb és a horvát határon bevezetett új határőrizeti rendszer célja, hogy ne tartózkodjanak jogellenesen migránsok az ország területén, ugyanakkor az, aki akarja, a tranzitzónákban benyújthassa menedékkérelmét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azokat a migránsokat, akiket a határtól számított nyolc kilométeres zónán belül elfognak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. Az elfogottak ellen a korábbi szabályozásnak megfelelően szabálysértési, illetve bűnvádi eljárást kezdeményeznek a hatóságok, attól függően, hogy bizonyíthatóan elkövették-e a műszaki zár rongálását, átvágását. Hozzátette, az intézkedés bevezetése nemcsak hazánk belső rendjének és közbiztonságának megőrzése miatt volt fontos, hanem a schengeni határok védelme és a szomszédos országok belső rendjének védelme is ezt kívánta.

Az intézkedés jelentős terheket ró a határvédelemben szolgálatot teljesítő katonaságra is, ezért ennek létszámát 50 százalékkal, technikai eszközállományát pedig 30 százalékkal növelték meg – erről már Benkő Tibor vezérezredes, a honvédség vezérkari főnöke beszélt. Mint mondta, a honvédség épp egy éve, 2015. július 8. óta vesz részt a határvédelemben, feladata kezdetben az ideiglenes határzár kiépítése volt, annak elkészülte után pedig a konkrét határvédelmi feladatokban vesznek részt az idevezényelt katonák, élőerős védelemmel, haditechnikával, szárazföldi és légvédelmi eszközökkel, lokátorokkal.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány a migrációs nyomás elmúlt hónapokban tapasztalható ismételt élénkülésével magyarázta az intézkedés bevezetésének szükségességét. Mint mondta, amíg 2016 januárjában átlagosan naponta 16 illegális bevándorlót fogtak el a magyar–szerb határon, addig februárban 79, júniusban pedig már több mint 120 főt, akik közül egyre többen érkeznek Bulgária felől Szerbiába, onnan pedig hazánkba. 2016. január 1-je és július 4-e között összesen 17 553 határsértő elfogására került sor, ebből 2106 eset az utóbbi négy napban történt. Az új határőrizeti rendszer első napján, július 5-én déli 12 óráig 826 fő próbált belépni hazánk területére, 675 esetben ezt a járőröző rendőrök és katonák megakadályozták, 151 határsértőt pedig az új jogszabály alapján elfogtak és visszakísértek a kerítés túloldalára.

Élénkülő határrendészeti tevékenységről számolt be az MTI helyszíni tudósítója is, akinek a sajtótájékoztató napján megjelent beszámolója szerint jelentős létszámú rendőr és katona őrzi a szerb–magyar határ Csongrád megyei szakaszát. Munkájukat több újonnan telepített mobil hőkamera is segíti. Gyalogos és gépkocsizó járőrök ellenőrzik folyamatosan a szerb–magyar határt Röszke, Mórahalom és Ásotthalom térségében. Éjszaka és hajnalban a rendőrök és katonák zseblámpával világítanak át a határt védő kerítésen, illetve a gépkocsik fényhídjának reflektorával pásztázzák a vajdasági oldalt. A magyar oldalon több helyütt is megtisztították a határ környékét a fáktól és bokroktól, az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt azonban – különösen a mélyebben fekvő területeken – a kerítés külső oldalán több helyen is sűrű a növényzet. Ezért magasleseket építettek, ahonnan a sötétben éjjellátóval, nappal pedig távcsővel ellenőrizhető a határt megközelítők mozgása.

A határőrizetet több helyen is magas oszlopokra telepített hőkamera segíti, ezekkel a vajdasági oldalon akár tíz kilométeres mélységben is fölfedezhetők a Magyarország felé közelítő csoportok. Kedden hajnalban a határvonal alakja és a tereptárgyak miatt nehezebben belátható szakaszokon terepjáróra és kisbuszra szerelt mobil hőkamerákkal figyelték a rendőrök a területet.

Időközben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) aggodalmát fejezte ki a kedden életbe lépett, mélységi határőrizetre vonatkozó szabályozás miatt. „Aggódunk a július 5-én életbe lépett törvény miatt, amely lehetővé teszi, hogy a magyar rendőrség a határ menti tranzitzónákba kísérje azokat a migránsokat, akiket a szerb határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül elfog” – írta Rupert Colville, a szervezet szóvivője. Az OHCHR szerint „a jogszabály nyelvezete túl sok teret hagy az értelmezésnek”, amelynek következtében az állami erőszakszervezetek figyelmen kívül hagyhatják a migránsok emberi jogait, illetve a mindenféle jogi eljárást nélkülöző, erőszakos kitoloncolásukkal megsérthetik a vonatkozó nemzetközi jogot. A jordániai Zeid Raad al-Huszszein által vezetett főbiztosság úgy véli, hogy az új „intézkedés csak rontja majd a határon uralkodó kétségbeejtő és embertelen viszonyokat”. Az OHCHR közvetve bírálta Balogh János műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes kijelentését, amelyek szerint a magyar rendőrségnek hasonló a célja, mint az ország focicsapatának a 2016-os Európa-bajnokságon: azaz „minél messzebb tartani az ellenfelet a saját kapunktól”.

Olvasson tovább: