Kereső toggle

Az apátia a legnagyobb ellenfél

Magyar esélyek a romániai választásokon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az erdélyi magyarság számára sorsdöntő év lesz 2016, több szempontból is. Romániában ugyanis júniusban önkormányzati, novemberben parlamenti választások követeznek. A részvételi hajlandóság az előzetes felmérések szerint most 30-40 százalékos lesz, amely arányok az erdélyi magyar választókat is jellemzik. Az alacsony aktivitás komoly gondot okozhat a magyarságnak, főként ősszel, mert ezúttal komoly veszélybe került a parlamenti képviselet. Az új választási törvény ugyanis lehetővé teszi a külföldön élő románok (számuk körülbelül 4,9 millió) levélben való szavazását, ami radikálisan átírhatja a romániai belpolitikai erőviszonyokat.

Nem mérhető, mekkora a külföldi szavazókedv, de az nyilvánvaló, hogy a lehetőség a nagy pártoknak kedvez – mondta lapunknak Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus, az RMDSZ egykori alelnöke. Ebből a szempontból megközelítve a választásokat, az RMDSZ nemhogy nem nagy párt, hanem egyre kisebb – a magyar lakosság számának csökkenése és főképp a magyarok szavazókedvének látványos megcsappanása miatt. A politikai kiábrándultság tavaly megfordulni látszott, amikor Klaus Johannis elnököt megválasztották – de sajnos nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem történt politikai irányváltás, és inkább egyfajta „bosszúszavazás” várható a választásokon. Ennek a lényege az, hogy a román választó büntet, és teljes mellszélességben támogatja azt a pártformációt, amely a korrupt politikusok leleplezését tűzi a zászlajára. Ha a DNA (Korrupció Ellenes Ügynökség) indulna a választásokon, vélhetően elsöprő fölénnyel nyerné meg azt, jegyezte meg félig viccesen a szakember lapunknak. A szélsőjobb európai erősödése, a migránsválság, a gazdasági nehézségek, az orosz fenyegetettség, a NATO egyre nagyobb állandó jelenléte, az amerikai kormányzat baráti támogatása és még számtalan kampánytéma sem tudja „überelni” a korrupciós botrányok okozta kiábrándultságot. A román társadalom változásokra vágyik, fel akar zárkózni a nyugati életszínvonalhoz, de ez gazdaságilag szinte lehetetlen, és egyre általánosabb a vélemény, hogy ennek az egyik oka maga a politika és az egyre korruptabb politikusok.

Az önkormányzati választások kapcsán az egyik nagy kérdés az volt, hogy egy- vagy kétfordulós lesz a polgármester-választás, és ez csak az utolsó pillanatban tisztázódott – az egyfordulós rendszer némileg növeli a magyar indulók esélyeit, nem kell etnikai szavazástól tartani. Székelyföldön vélhetően sikeresen szerepelnek a magyar jelöltek, de a szórványban csökkenni fog a magyar önkormányzatok és politikusok létszáma.

Nemzeti színű álom, fordulatokkal

A magyar pártok körében a Fidesz által több mint egy évtizeden át szított belső viszály, a zsebpártok létrehozása és választásokon való indítása igencsak elmélyítette az apátiát, és ellehetetlenítette a közös fellépést, így egyre több magyar mond nemet a voksolásra – magyarázta a Heteknek Nagy Árpád kolozsvári politológus, aki szerint a legnagyobb ellenfél a kiábrándultság lesz az önkormányzati és a parlamenti választásokon indulóknak. Az utóbbi időben az Orbán-kormány határozottan kihátrált korábbi partnerei, a Szász Jenő vezette MPP és a Tőkés Lászlónak létrehozott EMNP mögül, anyagi támogatás nélkül hagyta őket, és ráadásul elvárta, hogy együttműködjenek a választásokon az RMDSZ-szel. Ez már szinte lehetetlen elvárás volt az érintettek felé, amely mindössze egy kósza februári tárgyalási kísérlet erejéig valósult meg, de akkor is csak az egymásra mutogatásig jutottak el a felek, mondván, nem ők a hibásak, hanem a másik féllel lehetetlen tárgyalni. Egy városban van csupán közös jelölt, Marosvásárhelyen Soós Zoltán személyében, de a választási együttműködés ott sem a pártok között működik, hanem a jelöltek között, akik mára látványosan kiléptek pártjukból.

Ha meg is állapodtak volna a pártvezetők, követőiket már nehéz az urnákhoz terelni, és ott az RMDSZ-re szavaztatni – vélekedett lapunknak az MPP egyik prominens politikusa. Véleménye szerint lehetetlen egy tömbbe terelni az erdélyi választókat, pláne úgy, hogy most azok intik őket egységre, akik éveken keresztül a sokszínűséget hangsúlyozták, és komoly pénzekkel akartak létrehozni egy erdélyi nemzeti szavazóbázist az RMDSZ ellenében. Az erdélyi, de főképp a székelyföldi magyarság mintha egy virtuális Magyarországon élne, hiszen a különböző autonómiatörekvéseket célzó mozgalmak folyamatosan akciólázban tartják a három, többségében magyarok lakta megyét, Hargitát, Kovásznát és Marost. A hamis nemzetegyesítési szólamok oda vezettek, hogy a lakosság tetemes hányada nincs teljesen tisztában azzal, hogy mindennapjai, jövője nem a magyar, hanem a román parlament és kormány döntésétől függ, és már nem is tartja létfontosságúnak a romániai parlamenti képviseletet.

Mindenesetre a magyar kormány is részt vesz a kampányban: az elmúlt hétvégén Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár a közelgő választások megszervezésére biztatta a marosvásárhelyieket, és kérte, hogy mindenki hívja fel a rokonait, ismerőseit, és gondoskodjon róla, hogy ne maradjanak otthon a választásokon. Marosvásárhely független magyar polgármesterjelöltje, Soós Zoltán öt román jelölttel küzd majd a június 5-ei helyhatósági választásokon. A legkeményebb ellenfélnek a jelenlegi, negyedik mandátumát töltő polgármester, Dorin Florea ígérkezik. A többi négy, többé-kevésbé ismert jelölt nem számít a magyar lakosság szavazatára, inkább a román nemzeti öntudatra alapozza kampányát, és ettől reméli a sikerét. Így matematikailag Soós Zoltán akár 30-35 százalékos támogatottsággal is nyerhet, vélekedik az esélyekről a politológus Nagy Árpád. A lapunknak nyilatkozó polgármesterjelölt mégsem az ellene indulókat tekinti a legnagyobb kihívásnak, hanem a közönyt, amely az utóbbi választásokon egyre inkább jellemzi a romániai és az erdélyi választókat. „A marosvásárhelyi magyarok jelöltje vagyok, és ha megválasztanak, a város minden lakójának polgármestere leszek. Erről szól a kampányom, melynek fontos része a román anyanyelvű választók megszólítása, amire nagy hangsúlyt helyezek. Ugyanakkor nincsenek illúzióim, várhatóan a kampány hajrájában, amikor minden az etnikai kérdésekre egyszerűsödik le, érnek majd támadások a magyar származásom miatt” – nyilatkozta a Heteknek Soós Zoltán.

Esélyek nyáron, a valóság télen

Év eleji felmérések szerint 5-5,2 százalékon áll az RMDSZ a romániai választók körében, mutatott rá Nagy Árpád. Az MPP megállapodott a szövetséggel, nem indul ellenében, az EMNP pedig vállalta az önálló megmérettetést, még a magyar kormány határozott kérése ellenére is. Tőkésék anyagi forrásai még működnek, hiszen a kettős állampolgárság megszerzésére létrehozott Demokrácia Központok az elmúlt években komoly támogatást kaptak a magyar költségvetésből.

Az igazi kihívást ezúttal az RMDSZ-nek nem a kis pártok, hanem a külföldi szavazók jelentik majd. A mért értékek ugyanis csak a romániai választók véleményét tükrözik. Külföldön körülbelül 4,9 millió román állampolgár él, az új választási törvény értelmében a parlamenti választásokon most az ő szavazatuk is sokat fog nyomni a latban. Az önkormányzati voksoláson közülük csak azok szavazhatnak ugyan, akik még rendelkeznek állandó bejelentett lakcímmel – ám ők is kétmillióan vannak. Ráadásul az jól kivehető tendencia, hogy a külföldön élő románokat érdekli az otthoni politika, sőt bele akarnak szólni az ügyekbe, de ez az akarat a külföldön élő erdélyi magyaroknál csak minimálisan nyilvánul meg, nem szavaznak sem személyesen, sem levélben – mondta Nagy Árpád. Amennyiben ez a trend valósul meg a nyári önkormányzati választásokon, akkor komoly gondban lesz a magyarokat tömörítő szövetség ősszel. Az új választási törvény ugyanakkor hagy egy kiskaput az RMDSZ-nek: előírja, hogy a regionális pártok, ha négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát, képviselethez jutnak. Ám ez egy más szint, más minőség lenne: a magyar szövetség súlytalanná válna a román politikában.

Olvasson tovább: