Kereső toggle

A techguruk szerint a jövő

Világfalu, mindent behálózó internet és mesterséges intelligencia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha a Facebook egy ország lenne, szorosan Kína után a második legnagyobb népességgel rendelkezne – az oldalnak 1,35 milliárd regisztrált felhasználója van. Úgy tűnik, az alapító Mark Zuckerberg is felismerte, hogy mekkora közösség élén áll, és csatlakozva a politikai megmondóemberré avanzsált techgurukhoz, az elmúlt években egyre szókimondóbban kommunikálja a világ jövőjéről szóló elképzeléseit. A Facebook éves, informatikai fejlesztők számára megrendezett F8 konferenciáján mondott beszédét a Buzzfeed például úgy kommentálta, hogy bár Zuckerberg nem indul az elnökválasztáson, szavai könnyen megtéveszthetik az egyszeri hallgatót. Utalt például a republikánus elnökjelöltség egyik aspiránsára, Donald Trumpra: „Hallom, hogy megfélemlítő hangok falépítésre szólítanak fel, és a másnak bélyegzettek távoltartására.” Majd Zuckerberg együvé sorolta a bevándorlást ellenző vezetőket azokkal, akik a szólásszabadságot vagy épp az internetelérést korlátozzák országukban. Az alapító szerint a világot a remény és optimizmus viszi előre, amit az emberek naivitásnak szoktak bélyegezni.

A Facebook világfaluja

Az aktuálpolitikai reflexiók mellett a Facebook vezetői a jövő befolyásolásában is részt akarnak vállalni. „Most pedig végigvesszük a következő tíz évre felvázolt útitervünket” – hangzott a felütés. „A célunk, hogy összekössünk minden embert, hogy létrehozzunk egy globális közösséget. A világ összekötésének gondolata megerősödött az elmúlt évszázadban” – vázolta Zuckerberg a platform politikai-gazdaságtani céljait. Jól jelzi erőfeszítéseik hatásfokát, hogy a Facebookon csak 2015-ben több üzenetváltás történt, mint amennyi SMS-t valaha küldtek. „Mi egy globális közösség vagyunk” – folytatta az alapító, ami már csak amiatt sem túlzás, mert az oldalon regisztrált emberek körében megszűnik a korábban általánosan elfogadott „hat lépés távolság” elmélete: a közösségi oldalon már 3,57-re csökkent az a szám, ahány emberen keresztül bárkit elérhetünk.

Mark Zuckerberg elmondta, a globális közösség tagjainak lehetővé akarják tenni, hogy bármit és bárkivel megoszthassanak. Ennek a lépésnek is erősek a társadalmi és politikai vonatkozásai, hiszen az eseményekről szóló tájékoztatás ma már nem csak a hírügynökségek felségterülete. Nem véletlen, hogy diktátorok világszerte tiltják be vagy korlátozzák a közösségi média használatát, hiszen – hogy közelebbi példákat ne említsünk – az arab tavasz eseményeinek katalizátorai is jelentős részben politikailag aktív Twitter-felhasználók voltak (erről korábbi írásunk is beszámol: A Testvérek becsapták a népet, Hetek, 2012. de-cember 21.). Ezt, a nyugati világban már mindennapjaink részét képező jelenséget hivatott kiterjeszteni a világ elmaradottabb régióira az óriásvállalat Internet.org, illetve Free Basics nevű kezdeményezései. Mindkettő arra irányul, hogy az internethez még hozzá nem férő emberek a Facebookon keresztül tudjanak csatlakozni a világhálóhoz. Az első lépésben a hálózathoz közel élő embereket igyekeznek internethasználatra szoktatni a földrajzi helyhez és kulturális szokásokhoz igazodó izgalmas, ingyenesen elérhető és folyamatosan frissülő online tartalommal. Ahogy az emberek egyre többet használják a netet, egy idő után már fizetni is hajlandók érte. Ez történt Zambiában is, ahol először ingyen biztosították az internethez való hozzáférést, majd amint rendkívül gyorsan megnőtt a felhasználók száma, fizetőssé tették. Zuckerberg indiai körútja során elszigetelt falvakba is elutazott, hogy onnan népszerűsítse a hálózatra kapcsolódó egységes világ képét.

A terv második szakasza a hálózattól elzárt emberek megsegítése. Ez nehezebb feladat az infrastruktúra kiépítésének költségei miatt, ugyanakkor több nagyratörő terv is született a helyzet megoldására (a Google például hőlégballonokról biztosítaná a wifit). A programban résztvevők számára ez azzal kecsegtet, hogy kinyílik előttük a világ – viszont azon az áron, hogy minden webes tevékenységük a kaliforniai cég szerverein fut keresztül, megvalósítva ezzel „Zuck” célját, azaz hogy a vállalat a modern kor társas, üzleti, kormányzati és minden egyéb kapcsolatainak és tevékenységeinek szerves és megkerülhetetlen részévé váljon. A Free Basics egyébként eddig 25 millió embert ért el a világ 37 országában.

Internet mindenek felett

A Google jelenleg a világ egyik legnagyobb „techóriása”, az internet kapuja, ahol minden kérdésünkre választ kaphatunk. A cég az öt leglátogatottabb honlap közül az első kettő tulajdonosa, így több mint 1 milliárd ember használja az óriás valamely szolgáltatását. Ha továbbvisszük Kína és a Facebook összemérését, a Google képviselné a negyedik legnépesebb csoportot (a harmadik India). Hatalma ugyanakkor nemcsak a népes felhasználótáborában áll, hanem az összegyűjtött és rendszerezett adatok mennyiségében – és persze hatalmas bevételeiben (2015-ben 74,5 milliárd dollár, Magyarország GDP-jének a fele). A Google szerverein keresztül futnak e-mailjeink, videóink, zenéink, ott elemzik a böngészési szokásainkat, és döntik el, milyen hirdetéseket látunk nap mint nap. A Street View projekt lefotózza a világot, a Maps tudja, mi hol van, a Naptár pedig, hogy mit mikor csinálunk. A Youtube több huszonévest ér el, mint akármelyik tévészolgáltató az USA-ban.

Mindeközben Kaliforniában már több vezető nélküli Google-autó járja az utakat, a cég műhelyeiben pedig lelkesen építik a kézzel, hanggal, gondolattal vezérelhető eszközöket és a szemüvegbe, kontaktlencsébe ültetett képernyőket. A Google kitűzött célja, hogy minden elérhető adatot rendszerezzen és mindenki számára kereshetővé, használhatóvá tegyen.

A cég fő bevételi forrása a reklámok megjelentetéséből származik, és pontosan ez teszi elemi érdekévé, hogy a felhasználók legközelebbi bizalmasává váljon, ugyanis ha meg tudja jósolni, kit mi érdekel, az több kattintást és több pénzt eredményez. Ugyanezek a felületek hatalmas befolyásolási potenciált is jelentenek, ugyanis ha a Google úgy dönt, hogy valami „nem létezik”, az nagy eséllyel nem is tör be a köztudatba. Fordítva is igaz: amit a Google fontosnak tart, azt sokan mások is annak fogják tartani.

A cég gyakorlati vezetésétől nemrég háttérbe vonult két alapító, Larry Page és Sergey Brin mára már csak a jövővel foglalkoznak: robotokat építő, technológiai újításokat életre hívó, mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeket vásárolnak fel.

Mesterséges intelligencia és Mars-utazás

A Bill Gates nevével fémjelzett Microsoft is kacsintgatni kezdett a mesterséges intelligencia felé, viszont annak egy másik vonulata, a kommunikációs programok irányába. A magyar fül számára sem cseng idegenül a Cleverbot neve, az emberektől tanuló chat alkalmazásé. Hasonló alapötletre épített a PC óriás, amikor létrehozott egy számítógép által üzemeltetett Twitter-fiókot, amely a humán felhasználók visszajelzései alapján tanult meg kommunikálni. Ám a kísérlet balul sült el: rövid időn belül szexizmusba, rasszizmusba, holokauszttagadásba fulladt a robot online ámokfutása. A cégnek passziváltatnia kellett a felhasználót.

Elon Musk, dél-afrikai származású techguru is ambiciózus terveket fogalmaz meg a jövőre nézve. A korábban a PayPal felfuttatásáról ismertté vált feltaláló világhírre a Tesla elektromos autók, valamint az általa alapított SpaceX révén tett szert. Az űrvállalat azon túlmenően, hogy ellátta a Nemzetközi Űrállomást utánpótlással, sorra olyan fejlesztéseket mutat be, amelyek láttán az űrkutatók csak pislognak: „Hát ez hogy lehetséges?” Musk víziója egy olyan jövő, ahol az emberek által benépesíthető Marsra a Földről menetrend szerinti járatokon lehet utaz-ni, és egy ilyen utazás semmivel sem különlegesebb, mint a metrózás. A cég április végén bejelentette, hogy az első NASA-val közös Marsra-szállását 2018-ban tervezi végrehajtani.

Olvasson tovább: