Kereső toggle

Legyen-e Szigetváron minaret?

Szakmai fórum furcsaságokkal és váratlan fordulattal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lapzártánkkor az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szervezésében tartottak egy szimpóziumot a Várkert Bazár cukrászdájában. A beszélgetés témája az a Hetek által gyakran feszegetett kérdés volt, hogy épüljön-e minaret Szigetváron.

A témában Egeresi Zoltán Törökország-kutató, dr. Hóvári János korábbi ankarai nagykövet, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke és dr. Sudár Balázs az MTA tudományos főmunkatársa beszélgetett.

Hóvári a szimpózium főtémájára úgy kanyarodott rá, mintha az  csakis műemlékvédelmi kérdés lenne, vagyis csupán arról lenne szó, hogy a mostani csonka minaret tetejére „egy bádog vagy plexi sapka” kerüljön-e, holott az utóbbi hónapokban a török kormány terveiben az Index néhány héttel ezelőtti beszámolója szerint a minaret teljes újjáépítése került szóba. A NARA Stúdió Kft. még látványtervet is készített a minaret újjáépítéséről, nyilván nem csupán szabadidős tevékenységként. (A korábban nyilvános látványtervek már nem elérhetőek honlapjukon.) Hóvári annyit elismert, hogy egyszer a török nagykövet részéről felvetődött, hogy helyre lehetne állítani a minaretet, de a magyar fél azt válaszolta erre, hogy érdekes ötlet, „de köszönjük, mi ebből nem kérünk”. Hóvári szerint „mindenféle felelőtlen emberek” terjesztették csak el, hogy minaret épül Szigetváron, holott csak arról van szó, hogy a jelenlegi csonka minaret olyan állapotban maradjon meg, amely a jelenlegi műemlékvédelmi szabályozásoknak megfelel.

Hóvári szerint „mérvadó török személyiségek és a kormányzat részéről soha nem is merült fel”, hogy a dzsámi falai között iszlám vallási élet folyjon. „Ez mindig múzeum marad, és ezzel a törökök tisztában vannak”– mondta. Ezzel szemben a török kormány alá tartozó Török Innovációs, Kulturális Alapítvány (TIKA) elnöke, Serdar Çam és az intézmény magyarországi igazgatója is úgy nyilatkoztak korábban, hogy felújítás után a dzsámi „megnyílhat majd istentisztelet” céljára. Ráadásul a TIKA honlapján a nemzetközi mecsetprogram részeként írnak a szigetvári dzsámiról.

Sudár Balázs kijelentette, hogy természetesen múzeumként működne tovább a szigetvári épület. De felvetette, hogy érdemes lenne megnézni a példákat, amelyek előttünk vannak, így a pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi esetét. Ez ma múzeum, de a 80-as években kialakult egy hallgatólagos együttműködés a Pécsen élő muszlimokkal, amely szerint ők péntekenként bejárhatnak imádkozni ingyen, és még mosdóhelyiséget is kialakítottak nekik az épületben. Ez a fajta együttélés egészen jól működött, de már nagyon „kiéleződött a muszlim vallásgyakorlás és a múzeumfunkció” közötti ellentmondás. Most már erőszakosabban követelik, hogy ne csak a korábbi megállapodás szerinti időpontban mehessenek be a dzsámiba, és szeretnék kivenni a keresztény elemeket az épületből. Sudár szerint az a kérdés, hogy ha múzeumként is, de megnő a szigetvári dzsámi fontossága, akkor nem fog-e egy ilyen folyamat elindulni ott is.

A közönség sorai közt ülő L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára a beszélgetés végén magához vette a szót: „Hadd szóljak közbe, mert teljes zavar irányába megy a beszélgetés. Mindenki számára legyen világos: a szigetvári vár mindenestül a magyar állam tulajdona. A magyar állam dönti el, hogy mi épül oda és mi nem épül oda. Ráadásul a magyar állam az engedélyező hatóság is a területen, hiszen műemlékről van szó. Az ügy súlyára való tekintettel és azért, mert a szigetvári vár benne van a nemzeti várprogramban, európai uniós forrásokból fog a vár megújulni, ezért a kérdéssel a magyar kormány is foglalkozik. Ez nem az Emlékbizottság hatásköre. A magyar kormány egyértelműen megfogalmazta azt, hogy a várat semmilyen módon nem akarja abba az irányba vinni egy felújítási folyamattal, amely egy muszlim kultikus helynek a kialakításához vezetne. A kormány egyértelművé tette, hogy nem épülhet oda minaret vagy nem épülhet vissza minaret. Egyébként a megfelelő műemlékvédelmi szabályok és hatályos törvények és rendeletek betartásával lehet és kell is felújítani a dzsámit is és a várfalakat is. Ennyi. Ilyen egyszerű.” – mondta az államtitkár.

Olvasson tovább: