Kereső toggle

Valóságos virtualitás - Csúcstechnológiai trendek 2016-ban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

VR-sisakok, személyszállító drónok és 3D nyomtatóval épült házak – csak néhány újdonság, amelyeket 2016-ra kitermelt a technológiai forradalom, és hamarosan mindennapjaink részévé válhatnak. Cikkünkben három fejlesztési terület legfrissebb trendjeit mutatjuk be.

2016-ban végre megérkezik az otthonainkba a virtuális valóság (Virtual Reality – VR). A számítógépek által kreált világokba VR-sisakokkal lehet majd belépni.

A sisakokban kisméretű, de nagy felbontású képernyők találhatóak, amelyeken keresztül alternatív világokba léphetünk át. Az eszközökben mozgásérzékelők találhatók, amelyek a fejünk minden apró mozdulatára változtatják a képernyőkön megjelenő tartalmat, így elképesztően realisztikusnak hat a sisakon belüli valóság. Sőt, olyan, a kezünkben tartható vagy ráhúzható további eszközöket is használhatunk, amelyekkel láthatjuk és használhatjuk is a végtagjainkat a virtuális térben. 

A VR-technológia nem újkeletű, már a ’80-as években is létezett kezdetleges formában. A ’90-es években pedig már mindenki a VR-ről beszélt, de a technológiai megvalósítások még nem voltak kielégítőek. Sokáig főként űrhajós- és pilótakiképzéseken, illetve építészeti stúdiókban és a katonaságnál alkalmazták. Húsz évet kellett várni, de idén több nagynevű cég is piacra dobja VR-sisakját (lásd keretes írásunkat). 

A virtuális valóság első számú felhasználási területe a szórakoztatóipar. A játékosoknak olyan „immerzív élményt” ígér, amely során az ember „belekerülhet a játékba”. A játékost minden oldalról körülveszi a virtuális környezet, így a valóság ideiglenesen „megszűnik létezni”. Szenzációs élmény, amely rendkívül addiktív hatású egyben. A VR-sisakok segítségével filmek is megelevenednek – a Samsung VR egyik demójában például az ember a színészek között állva tud megnézni egy színházi darabot, egy másik demóban pedig egy Star Wars-járgányban száguldva jobbra-balra nézegethetünk egy lezuhant birodalmi csillagrombolót és a mellettünk elrepülő ismerősünket. 

A szórakozás mellett a VR fantasztikus távlatokat nyit meg az ismeretterjesztés (bebarangolható ókori Róma), az építészet (kipróbálható a tervezett épület), a katonai kiképzések (repülési-, tank-, csataszimulációk), illetve a kognitív terápia területén (például a magasságtól, bezártságtól, állatoktól való félelem legyőzése).

A totálisan „immerzív élményt” persze majd az fogja jelenteni, amikor az ember teljes valójában befeküdhet egy olyan eszközbe, amelyre minden érzékszerve rá van csatlakoztatva, és így minden megkötöttség nélkül mozgatni tudja a virtuális énjét. Olyan ez, mint amit bemutattak a Mátrix, az Eredet, a Hasonmás, az Avatar vagy a Gamer – Játék a végsőkig című filmek. Ugyanakkor már a jelenlegi technológia sem csupán statikus, hanem egyfajta kiterjesztett virtuális élményt ad, perifériális eszközök segítségével.

A drónok eljövetele

A drónok távolból irányítható robotrepülőgépek. Korábban csak a katonaság rendelkezett ezzel a fejlett technológiával, a közelmúltban azonban rendkívül elterjedtté vált – a drónok a 2015-ös karácsony legtrendibb termékei voltak. A civil használatra készült drónok „rekreációs reptetésre”, fényképek és videók készítésére alkalmasak. A legkisebb 2 cm × 3 cm méretű és kifejezetten beltéri használatra készült (Axis AERIUS), de vannak 12 megapixeles kamerával felszerelt, egészen fantasztikus képeket és videókat készítő, kültéri drónok (DJI Phantom3 4K, DJI Inspire 1). Ez utóbbi 4,5 kilométer magasra is fel tud repülni, és iPaden követhető, hogy „mit lát”. A világ legkisebb, élő képet is közvetítő kamerás drónja az Axis VIDIUS: mérete 4,3 × 4,3 × 2,5 cm.

A privát drónok mellett az Amazon.com, a DHL és más vállalatok is teljes gőzzel dolgoznak azon, hogy a jövőben ezek az eszközök végezzék el termékeik házhoz szállítását. Ez nagyban felgyorsítaná a csomagok célhoz juttatását. A Facebook tervei szerint nemsokára a cég napenergiával működtetett óriásdrónjai fogják lézerrel a földre sugározni az ingyeninternetet. Tüntetéseken, háborús konfliktusokban és természeti katasztrófák sújtotta térségekben a hírügynökségek drónokkal készítenének felvételeket – így a nézők betekintést kaphatnának a riporterek által elérhetetlen helyekre is. Emellett a mezőgazdaságban terményellenőrzésre, erdőtüzek és az élővilág megfigyelésére is használhatóak lennének ezek a távirányítású repülők.

Újabban megjelentek személyszállító drónok is. Ilyen futurisztikus közlekedési eszközöket korábban csak sci-fikben lehetett látni. A kínai Ehang gyártó januárban mutatta be a 100 km/h sebességre képes egyszemélyes helikopterdrónját. Különlegessége, hogy a vezetőjének nem kell profinak lennie – az eszköz távolról is vezérelhető, illetve a repülési koordinátákat egy okostelefonon előre be lehet rajtuk pötyögni. A drón automatikusan kikerüli a tereptárgyakat, magától száll fel és le. Egy másik, folyamatban levő fejlesztés a Flike (Fly – repülés, Bike – bicikli szavakból), amely magyar találmány – egy luxusautó áráért ígér szabad repülést 30 méteres magasságig, 100 km/h sebességgel.

Izrael és az Amerikai Egyesült Államok fejleszti és gyártja a legtöbb hadászati drónt a világon. Az USA először Oszama bin Laden felkutatására vetett be felfegyverzett távirányítású repülőket, ma az amerikai hadseregnek több, mint 7 000 ilyen eszköze van, amelyeket összesen közel 70 000 főnyi személyzet szolgál ki. Az olcsóbbik, Predator (Ragadozó) nevű hadi drón ára 6 milliárd forintnak felel meg, míg a drágább Reaper (Arató) nagyjából 18 milliárd forint értékű. Az exportban azonban Izrael megelőzi az USA-t, 2014-ben például 165 drónt értékesített más országoknak, ugyanebben az időszakban az USA csak 132-t.

Az amerikai hadsereg egyik legújabb fejlesztése a LOCUST (sáska) nevet viseli, amely egy olcsó drónraj-technológiára utal. Számos szimulációt követően bebizonyosodott, hogy sokkal hatékonyabb egy raj drónnal megtámadni egy csatahajót, mint drága rakétákkal.

A hadihajók ugyanis nincsenek felkészítve a rengeteg kicsi robotrepülő támadására. Az egymással is kommunikáló drónrajok a jövőben hatalmas területeket is képesek lennének átfésülni felderítőtevékenység, illetve mentőexpedíciók során.

3D nyomtatás

A háromdimenziós nyomtatást az amerikai Charles Hull találta fel az 1980-as években, de először ipari területeken alkalmazták. Azóta a technológia óriási fejlődésen ment keresztül, és a költségek is jelentősen lecsökkentek. Tavaly óta robbanásszerűen terjed a 3D nyomtatás. 

A technológia segítségével bárki képes lesz otthon, egy számítógépen lemodellezett tervrajz alapján kinyomtatni háromdimenziós tárgyakat, eszközöket – műanyagból, üvegből, fából, illetve fémekből, akár aranyból, platinából, ezüstből vagy titániumból. Sőt, a jövőben állítólag még ételeket és emberi szerveket is kinyomtathatunk majd.

A harvardi Jennifer Lewis például mesterséges véredények, a Cornell Egyetemen Jonathan Butcher pedig szívbillentyűk bionyomtatásával kísérletezik. A szakemberek szerint akár már öt éven belül elérhetőek lesznek „kinyomtatott testrészek”, és ezek ki fogják váltani a halott donorokból kivett szerveket. 

A Skyfall című James Bond-filmben felrobbanó Aston Martin DB5 nem egy igazi autó, hanem az eredeti jármű egyharmados léptékű, 3D-s kinyomtatott modellje. De nyomtattak már ruhát, hangszereket, miniatürizált működő fúrógépet is.

2013-ban egy Cody Wilson nevű férfi 3D nyomtatással készített el egy pisztolyt, a Liberatort (Felszabadító), amelynek tervrajzait feltöltötte az internetre. A terveket két nap alatt százezren töltötték le (mielőtt a hatóságok betiltották volna). Úgy tűnik, ezután már csak egy 3D nyomtató kell, és bárki képes lesz pisztolyhoz jutni. Az ijesztő az, hogy egy ilyen pisztolyt akár fémalkatrészek felhasználása nélkül is el lehet készíteni – amelyet így a fémdetektorok nem érzékelnének.  

Egyre több kutató, illetve vállalkozó foglalkozik épületek nyomtatásával is. A Sanghajban működő Winson nevű cég például percek alatt képes komplett falakat felhúzni ezzel a technológiával, ráadásul ehhez építési törmeléket is fel tudnak használni az üvegszál és a cement mellett. Állításuk szerint az eljárás nemcsak gyorsabb, de olcsóbb is a hagyományos eljárásoknál: nyomtatással fele áron fel lehet építeni egy házat.

VR-sisakok

A most 23 éves Palmer Luckey találta ki az Oculus Rift sisak első változatát még 18 éves korában: a prototípust a szülei garázsában rakta össze. Cégét 2014 márciusában 2 milliárd dollárért vette meg a Facebook. A Rift külső, infravörös helymeghatározó érzékelőkkel is rendelkezik, amelyek a sisak és a kezekben tartott szenzorok térbeli pozícióját is érzékelik – milliméternél is kisebb pontossággal(!). Az eszköz márciusban érkezik a boltokba, az ára 180.000 forint körül lesz, de a használatához egy nagy teljesítményű PC is szükséges. Az Oculus legnagyobb vetélytársa minden bizonnyal a Sony Playstation VR lesz, ami a PS4 játékkonzolokhoz kiegészítőként lesz kapható – mintegy 120.000 forintért. Most áprilisban érkezik a HTC Vive sisak és annak tartozékai is, amely a leginteraktívabb VR élményt ígéri. Ennek segítségével nemcsak ülő helyzetben élvezhetjük a VR-világot, hanem egy 5 x 5 méteres virtuális térben mozoghatunk, és interakcióba kerülhetünk az ott levő tárgyakkal, személyekkel. A Samsung VR-sisakja már kapható, ez valójában az Oculus egy telefonokra fejlesztett változata. A használatához egy csúcskategóriás Samsung telefonra van szükség, az ára nagyjából 30.000 forint. A fentieken kívül jön a kiterjesztett valóságot (a virtuális és valós világ egyfajta kombinációja – Augmented Reality) megjelenítő Microsoft
Hololens, a szem fókuszát is interaktívan követő FOVE VR, a Zeiss VR One, az Avegant Glyph, a Razer OSVR, illetve a Google Cardboard.

Okoshűtő

Vannak olyan technológiai újítások is, amelyeknek első ránézésre nem sok értelmük van. Ilyenek például az okoshűtőszekrények. A Samsung és az LG is bemutatta a saját fejlesztését ebben a kategóriában. Az előbbi modellbe beépített LED kijelzőn megnézhetjük, hogy mi van a hűtőben – anélkül, hogy kinyitnánk azt. A belső kamerák ezt a világhálón keresztül közvetíthetik a mobiltelefonunkra is, de a rendszer azt is jelzi, ha fogy a tej.
Az LG hűtőjének ajtaja egy koppintásra átlátszóvá válik, de akár magától ki is nyílik, ha hozzáérintjük a lábunkat.

Drónok

Név – Predator
Fajta – katonai
Hatótávolság – 1 200 km
Maximális magasság – 7 600 m
Maximális sebesség – 200 km/h
Működési idő – 24 óra
Felszerelés – 2 lézervezérlésű
Hellfire rakéta
Ár – 6 milliárd forint

Név – Reaper
Fajta – katonai
Hatótávolság – 1 700 km
Maximális magasság – 15 200 m
Maximális sebesség – 360 km/h
Működési idő – 27 óra
Felszerelés – rakéták és géppuska
Ár – 18 milliárd forint

Név – DJI Inspire 1
Fajta – kereskedelmi
Hatótávolság – 5 km
Maximális magasság – 4 500 m
Maximális sebesség – 80 km/h
Működési idő – 22 perc
Felszerelés – 12 megapixeles kamera
Ár – 1 000 000 Ft

Név – DJI Phantom3 4k
Fajta – kereskedelmi
Hatótávolság – 1,2 km
Maximális magasság – 6 000 m
Maximális sebesség – 60 km/h
Működési idő – 25 perc
Felszerelés – 12 megapixeles kamera
Ár – 300 000 forint

Név – Axis Vidius
Fajta – kereskedelmi
Hatótávolság – 30 m
Maximális magasság – 30 m
Maximális sebesség – 5km/h
Működési idő – 5 perc
Felszerelés – kamera
Ár – 20 000 forint

Olvasson tovább: