Kereső toggle

Gyereknevelés és becsvágy

Miért keresnek kevesebbet a női jogászok Amerikában?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A férfiak és nők bérezési különbsége lassan már unalomig ismert téma az Egyesült Államokban is. Egy friss tanulmány viszont alapjaiban kérdőjelezi meg a probléma valóságát. Legalábbis a jogászok körében – tudósított a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

Habár a demokraták az USA-ban már zászlajukra is tűzték ennek a „tűrhetetlen” állapotnak a felszámolását, Barack Obama elnök úgy nyilatkozott: „Egy nőnek kereken három hónappal kell többet dolgoznia, hogy annyit keressen, mint a férfiak. Ez nem fair, olyan, mintha a nőknek hat mérfölddel tovább tartana a maratoni futóverseny.” Nem véletlen, hogy 2016 januárjától Kaliforniában már be is vezettek egy törvényt, amely a munkaadókat szigorúan kötelezi az azonos mértékű fizetések megadására.

Nem olyan rég vált ismertté az az idevágó történet is, miszerint az Oscar-díjas színésznő, Jennifer Lawrence (25) az Amerikai botrány című filmben elvállalt szerepéért kevesebb pénzt kapott, mint a mozi másik két férfi sztárja, Bradley Cooper (41) és Christopher Bale (42). Az egyébként a demokratákat támogató Lawrence blogjában annyit írt a problémáról, hogy a „férfias” bátorsága nem volt elegendő az anyagi feltételekről szóló tárgyalások során.

Még érdekesebb viszont az a nemrég éppen az Egyesült Államokban megjelent tanulmány, amely alapvetően kérdőjelezi meg a nők és a férfiak közötti diszkrimináció létezését. Ugyan számos felmérés igyekezett megalapozni a nők hátrányos megkülönböztetését a munkaerőpiacon, az adatok arányos összevetése általában igen nehéznek bizonyult. Különösen, ami a teljesítmények összemérését illeti. Érdekes módon két kutatónő, Ghazala Azmat (London School of Economics) és Rosa Ferrer (Universitat Pompeau Barcelona) jutott arra a következtetésre, hogy a nők és a férfiak közötti különbségek a fizetések terén márpedig igenis döntően a teljesítménykülönbségekre vezethetőek vissza. Vizsgálatuk eredményei szerint a nemi különbségtétel lényegében nem jelentős.

A kutatás már az elején korlátozni kívánta a teljesítménymérések nehézségeiből eredő torzulásokat, így csak és kizárólag az amerikai jogi vállalkozásokat vizsgálták. A jogi vállalkozásokban a jogászok és a jogásznők teljesítménye és jutalmazása viszonylag jól összehasonlítható. Különösen nagy segítséget jelentett az ügyvédi vállalkozások számlázási gyakorlata, ami jó támpontot biztosított a teljesítmények méréséhez. Ezen túlmenően pedig interjúztak is a karrierjüket az elmúlt másfél évtizedben építgető jogászokkal, így a kutatás az újabb generációra is kivetíthető. Ami a számokat illeti: a férfi jogászok a mérési eredmények szerint tíz százalékkal többet dolgoznak, és általában dupla annyi bevételt tesznek zsebre az új üzletszerzéseiken keresztül. Ez pedig egyértelműen a teljesítménykülönbségre mutat rá – teszik hozzá. De vajon miből fakad ez a differencia?

A válasz kettős: egyrészt a gyereknevelésből, másrészt pedig a becsvágyból – állítják a kutatók. Ami a gyereknevelést illeti, különösen a beiskolázás előtti időszak során kell a nőknek a karrierjük helyett a gyerekekkel foglalkozniuk. Ez pedig sok időt és energiát vesz el tőlük, a munka rovására. Ezt az időveszteséget ráadásul az üzleti világban még „büntetik” is. Éppen a joghoz hasonló szakmákban számít különösen az ügyfélgondozás, a sok plusz munkaórát jelentő üzletszerzés és a megfelelő irodai jelenlét. Így már egy kis különbség a munkaidőben jelentős differenciát eredményez a bevételekben. Az eredmények magyarázatában a másik jelentős tényező

a becsvágy. A kutatónők felmérése szerint a férfiak nagyjából kétszer olyan sikeréhesek, mint a nők. Ez pedig általában a diszkrimináció kapcsán sokat említett csúcspozíciók megszerzése vonatkozásában eredményez jelentős eltéréseket. Hiába mondható el például, hogy a nagy amerikai jogi vállalatok foglalkoztatottjainak majdnem fele (43 százalék) nő, éppen a kisebb motiváció eredményezi azt, hogy csak minden ötödik avanzsál a vállalkozás üzleti partnerévé.

Olvasson tovább: