A most tüntetők kormányzásuk alatt a nagy múltú és korábban állami tulajdonú mezőhegyesi ménesbirtokot – sok más állami vagyonnal együtt – magánkézre játszották, és „ma is csak azért tiltakoznak, nehogy a magyar gazdák vásárolhassák meg a termőföldeket” – reagált közleményében a Fidesz parlamenti frakciója arra, hogy a mezőhegyesi földárverések kapcsán ellenzéki pártok közösen demonstráltak Békéscsabán. Ezzel arra utaltak, hogy 2004-ben a szocialista kormányzás alatt 3 milliárd forintért privatizálták a 230 éves múltra visszatekintő ménesbirtokot, amelyből csak a lótenyésztés maradt állami kézben, a többi tevékenységet a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. folytatta, nyolcezer hektár állami földet bérelve.
A bérleti jog 2017-ben jár le, de a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatezer hektár esetében 27 új haszonbérlővel már korábban szerződést kötött, majd – újabb csavarként – a Földet a gazdáknak! program keretében az érintett földterületeket kijelölték árverésre. Mindezt annak ellenére, hogy a cégnek előhaszonbérleti joga volt, így elvileg 2037-ig tudott volna gazdálkodni.
A kormány által „ősbűnnek” tartott privatizációra egyébként Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikus alelnöke némiképp máshogy emlékszik. Mint lapunknak elmondta, a Mezőhegyesi Ménesbirtokot a „piszkos tizenkettőnek” titulált állami gazdaságokhoz hasonlóan éppen az első Orbán-kormány tervezte privatizálni – ám a választási vereség miatt erre már nem maradt idejük. „A szocialista kormány idején aztán valóban megtörtént a privatizáció, mivel bizonytalanná vált, hogy állami tulajdonban lévő vállalat kaphat-e uniós támogatást. A magánosítás azonban üzleti alapon történt, és azóta kiállta a Lázár János által indított vizsgálatok sorát. Azt, hogy az akkori kormány jó döntést hozott,
az is bizonyítja, hogy a zrt. a mai napig ugyanazzal a tulajdonosi körrel működik, és ugyanazt a tevékenységet végzi, eredményesen és színvonalasan” – fogalmazott. Hozzátette: a társaság tehenészete élen jár genetikai fejlesztések terén, és a kukoricavetőmag-termelésében is világszinten jegyzik, olyannyira, hogy egy francia befektető hétmilliárdos beruházást akart itt megvalósítani, amely – Gőgös szerint – 300-400 új munkahelyet teremtett volna.
Ez azonban a bizonytalan jövő miatt várat magára.
Gőgös úgy véli, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. földhaszonbérleti szerződéseinek meghosszabbítása elvileg jogi rutinmunka lett volna, hiszen a társaság élhetett volna előhaszonbérleti jogával (ami azt jelenti, hogy amennyiben az aktuális bérlő elfogadja a magasabb bérleti díjat, továbbra is ő köthet szerződést a tulajdonossal). Ezt azonban az NFA-törvény módosításával a kormánytöbbség kiiktatta. Csakhogy – folytatta a szocialista politikus – ez a jog a privatizációs szerződésben is rögzítve volt, és bár ennek megszüntetéséhez a földtörvény módosításával ágyaztak volna meg – ezt nyáron alaptörvény-ellenesnek mondta ki az Alkotmánybíróság.
Eközben Mezőhegyesen az állami kézben maradt ménes fejlesztésével – a zrt. földjeit is felhasználva – az állam mintagazdaságot hozna létre Mezőhegyesi Állami Ménes néven – közölte a Földművelésügyi Minisztérium. Ennek működéséhez a kormány mintegy 3500-4000 hektár állami földet rendel. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a parlamentben azt is megígérte, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 400 dolgozójának munkaviszonyáról is gondoskodni fog az újjáalapított mintagazdaságban, a napokban pedig felkeresi a település polgármesterét, hogy tárgyaljanak a kieső adóbevételek kompenzálásáról.
Gőgös Zoltán szerint azonban kétséges, hogy az állami ménes munkát tud biztosítani 400 embernek. Szerinte a Fidesznek be kellene látnia, hogy a nagygazdaságok nem az ördögtől vannak, és a birtokméretek meghatározásánál a gazdaságos üzemméretet és a munkahelyteremtő képességet kellene figyelembe venni, mert ez a vidék érdeke. Hozzátette: ami Mezőhegyesen történik, az a Fidesz politikai bosszúja, amiért nem az ő érdekköreikbe került a nagy múltú gazdaság. „A 2010-es brutális jégesőt túlélték, Orbánt azonban már nem” – fogalmazott.
Mitykó Zsolt, Mezőhegyes polgármestere lapunknak elmondta, már várja a Lázár Jánossal történő találkozást. „Úgy látszik, megtaláltuk azt a felelős kormányzati személyt, aki ebben az ügyben döntésképes, még ha nem is a földművelésügyi miniszter az illető” – jegyezte meg némi malíciával a településvezető, aki úgy érzékeli, az nem szerepel a kormányzati opciók között, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. bármilyen formában tovább működhessen. „Ezt a szocialista mutyiként számon tartott vállalkozást egyszerűen fel akarják számolni” – fogalmazott. Márpedig ez elég nagy probléma a település számára, hiszen a zrt. évi 80 millió forint helyiadót fizet, valamint négyszáz embert foglalkoztat és további ezer idénymunkást alkalmaz. „Itt 50-60 éves emberekről van szó, akik nyugdíj előtt állnak. Kizártnak tartom, hogy az állami mintagazdaság őket mind át tudja venni” – jegyezte meg Mitykó Zsolt. Szerinte a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a profin működő mezőgazdasági cég helyén egymással acsarkodó családi gazdaságok jönnének létre – ezzel ugyanis megszűnne a vetőmagtermelés, valamint töredékére esne vissza a munkahelyek száma és a városnak fizetett adó összege. A legjobb – vagy legkevésbé rossz – verzió pedig az lenne szerinte, ha az állam – megfelelő értékegyeztetés és elszámolás után – visszavenné a nyolcezer hektárt, és a jelenlegi gazdálkodás tovább folytatódhatna. Ezt már a zrt. vezetése fel is ajánlotta – választ egyelőre nem kaptak. Igaz, amennyiben a kormány jelenlegi szándéka – az állami mintagazdaság létrehozása, illetve a többi földterület elárverezése vagy legalább haszonbérbe adása – megvalósul, az állam semmit nem fizetne a zrt. tulajdonosainak, akik legfeljebb a bíróságon futhatnának a társaságra költött milliárdjaik után.
Itt még azonban nem tartunk, a Fővárosi Törvényszék lapzártánkkor – a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. beadványa nyomán – a hatezer hektárnyi földterület egyötödén felfüggesztette az árveréseket, mivel a területen futó több száz milliós öntözőberendezések értékével senki nem számolt el, illetve az NFA a birtokhoz tartozó, még a ’90-es években a dolgozókhoz kárpótlás útján került földrészleteket is kiírt pályázatra, annak ellenére, hogy az nem is az állam tulajdona. A polgármester szerint a döntés akár precedensként is szolgálhat, és a következő, januári tárgyaláson a bíróság a teljes terület vonatkozásában leállíthatja az árveréseket.
2015. 12. 11. (XIX/50)
