Kereső toggle

Gyarapodó félhold

A „családmentes” németek és a bevándorlók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európa bevándorlók iránti fogadókészsége mögött a kontinens súlyos demográfiai helyzete is megtalálható. Az 500 milliós népességszám csökkenését csak a bevándorlók és a népesség életkorának kitolódása akadályozza meg már jó ideje. Nyugat-Európa évtizedek óta a minőségi bevándorlást, azaz a kvalifikált munkaerő befogadását tartotta szem előtt szigorúan őrzött határokkal, s a mostani menekültáradat idején ezt a szelekciós elvet a kvótarendszer révén is könnyen érvényesítheti.

„Európának szüksége van bevándorlókra, mert vészesen öregszik” – szögezte le egy minapi tévéműsorban Tóth Pál Péter szociológus, utalva ezzel a humanitárius elveken túli gazdasági szempontokra. Nyugat-Európa a ’60-as évek óta kiemelt migrációs célpontnak számít a világban, de a képzetlen munkaerő okozta társadalmi feszültségek miatt időközben az európai bevándorláspolitika sokat szigorodott. Ennek egyik következményeként egész ágazatokban – építőipar, mezőgazdaság – vált dominánssá az illegális foglalkoztatás. Az utóbbi évtizedekben lényegében a családegyesítésekre, politikai menedékkérőkre, és legfőképp a „minőségi bevándorlásra”, azaz a magasan kvalifikált munkaerőre és a befektetőkre fókuszált a hivatalos bevándorláspolitika, az amerikai és kanadai példát követve.

A szakemberek szerint viszont ekkora áradatra, mint a mostani, senki sem számított, s ilyen körülmények között célzott kutatásokat sem lehet lefolytatni. Mindenesetre az elsődleges migrációs célpontokat továbbra is a fejlett nyugat- és észak-európai országok, mindenekelőtt Németország jelenti, ahol már 2013 második felétől megnövekedett a menedékkérők száma. A németek erős ráutaltságát mutatja, hogy a munkaadói szövetségek országos szervezetének (BDA) elnöke szerint Németország a következő 20 évben félmillió szakképzett bevándorlót tud foglalkoztatni.

Az, hogy Európa lélekszáma nem csökken, részben a várható élettartam meghosszabbodásának, és főként a bevándorlásnak köszönhető. Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár 2009-ben publikált adatai szerint a bevándorlók aránya akkorra meghaladta a tíz százalékot a nyugat-európai országokban. A muszlim bevándorlók körében háromszor akkora a népszaporulat, mint a nem muszlimok körében, ezért a 16 év alatti német, brit és francia fiatalok között már évek óta a muszlimok vannak többségben.

Az európai születésszám régóta nem elegendő a reprodukcióhoz. Uniós átlagban a termékenységi ráta, azaz az egy nőre jutó átlagos gyermekszám 2013-ban 1,55 volt. Egyre kisebb létszámú generációk egyre kevesebb gyermeket hoznak világra, az elöregedés trendje feltartóztathatatlannak tűnik. Európa demográfiai trendjeiről elmondható, hogy – miként az a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által tavaly kiadott Demográfiai Kézikönyvből is kiderül – a fejlettebb északi és nyugat-európai országokban viszonylag magasabb születésszámhoz nagyobb bevándorlás párosul. Ugyanakkor a kevésbé fejlett kelet- és dél-európai régiókat jórészt az alacsonyabb termékenység és a fiatalok elvándorlása jellemzi. Bár az elöregedés nem egyforma erővel sújtja az országokat, az előrejelzések szerint 2050-re az EU-ban a 65 év felettiek aránya a 15-64 éves népességhez viszonyítva 25-ről 50 százalékra nő, azaz nem négy, hanem két munkaképes korú embernek kell majd egy nyugdíjast eltartania.

Az Eurostat által idén kiadott népesség előreszámítás szerint – a mostani migránshullám nélkül – Európa 508 millió fős népessége 2080-ig 520 millióra nőne. A fejlett európai országok közül Németországban várható egy rendkívül nagy mértékű népességcsökkenés, a lélekszám a mostani közel 81 millió főről 65 millióra fogyatkozik majd, jóllehet az egyik legnagyobb befogadó ország az övék. Ezzel szemben Nagy-Britanniában 65 millióról 85 millióra nőhet majd a népesség, mert itt a magas bevándorlás mellett magas termékenység (1,83) jellemző.

A német népességszám nagyarányú csökkenésének elsődleges okát az alacsony gyermekvállalási hajlandóságban látják a szakemberek. Európa fejlett nyugati és északi országai között Németországban a legkisebb a termékenységi arányszám (alig 1,4). Az átlagos háztartásnagyság pedig Európa-szerte itt a legkisebb: 2 személyből áll. Egy évtizedig tartó visszaesés után tavaly 700 ezerre sikerült visszaemelni a születésszámot Németországban, ahol a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az újszülöttek több mint egyharmada bevándorló családból származik. Mint azt korábban Pongrátz Tiborné demográfus lapunknak megerősítette, a német társadalomban a gyermekvállalásnak rendkívül alacsony a presztízse, amit a mégoly bőkezű családpolitikai intézkedések sem tudtak érdemben befolyásolni. Egy 1992-es nemzetközi vizsgálat szerint a kelet- és nyugat-németek 90 százaléka gondolta úgy, hogy az emberek életének nem elengedhetetlen része a gyermekvállalás – Magyarországon épp fordított volt ez az arány. A gyermeket szándékosan nem vállaló felnőttek aránya is Németországban a legmagasabb, 30 százalékos. A szakember szerint a „családmentes” értékrend – amit a maga módján a liberalizált szexipar is szimbolizál – elsődleges oka a fogyasztói mentalitás: az emberek a saját boldogulásukat helyezik előtérbe. Történelmi-kulturális okok is szerepet játszanak, hiszen a hitleri népesedéspolitika után a témafelvetés egészen az ezredfordulóig nem volt túl népszerű, másrészt a dolgozónő-kép is hagyományosan erős a német társadalomban. Mindez közrejátszik abban, hogy Németország az egyik leginkább elöregedett társadalommá vált, magas várható élettartammal és igen magas munkaerő-szükséglettel.

 

Menekültipar

Tízmilliárd euróba kerül a menekültbiznisz Németországnak, ahol a migránsipar 3 millió embernek ad munkát – háromszor annyinak, mint az autóipar – derül ki a vigyázó.blog.hu cikkéből, mely szerint a Közel-Keletről és a fejlődő országokból érkező menekültek száma az ezredforduló után, különösen 2013 óta növekedett meg a legnagyobb uniós tagországban. Tekintve, hogy egy bevándorló ellátása évi 12 500 euróba kerül, ez az idei 800 ezer főre számítva 10 milliárd eurós összköltséget jelent. Az összeg a német költségvetésnek 0,3 százalékát teszi ki. A blog a migránsipar haszonélvezői közé sorolja többek között a menekülttáborokat is működtető AWO-t, amely a Szociáldemokrata Párt (SPD) által létrehozott munkavállalói érdekvédő szervezet, továbbá a karitatív, illetve emberi jogi szervezeteket, valamint a médiát is.

Olvasson tovább: