Kereső toggle

A hűség népe

A szíriai konfliktus és a drúzok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szíria 2011-ben kezdett polgárháborúba süllyedni, amikor ellenzéki csoportok megpróbálták megdönteni az apja után az országot 11 éve vezető Bassár el-Aszad uralmát – ezidáig sikertelenül. Az azóta húzódó harcok során több mint 300 ezren vesztették életüket, és bár a konfliktussorozat kirobbanásakor kétszereplősnek tűnt a csatatér, az ENSZ adatai szerint jelenleg mintegy 60 önálló szervezet harcol az országban különböző koalíciókba tömörülve. A harcoló felek között található az al-Kaidához közeli al-Nuszra Front, az Aszadnak hátat fordító katonákból álló Szabad Szíriai Hadsereg, vagy éppen az Iszlám Állam, mely az ország keleti részét uralja. Az ország déli részében él azonban egy másik etnikum is, mely egyre inkább Izraelt kívánja segítségül hívni a brutális küzdelemben.

A drúzok több országban élnek, Izraelen belül Galilea körzetében és a Golán-fennsíkon találhatók a településeik. Bár arabul beszélnek, a népcsoport egy önálló, egyistenhívő vallást követ, mely több más vallás elemeit is tartalmazza, központi alakja pedig Jethró, Mózes apósa, akit népük ősének is tartanak. Úgy gondolják, hogy szövetségben állnak a zsidósággal, ezért a közösség minden férfi tagja szolgál az izraeli hadseregben, gyakran magas pozíciókat is betöltve.

A drúzok közismertek patriotizmusukról, azaz hogy a saját nemzetükön túl a szülőhazájukhoz is hűségesek. Ez az oka, hogy az Izrael területén élők megosztottak a szír konfliktus, valamint az izraeli állam feladatával kapcsolatban: míg a Galileában élők zsidóknak tartják magukat, addig a Golán-fennsík drúz lakosai a mai napig megőrizték szír identitásukat: néhány évvel ezelőtt még drúz tüntetők szír zászlókkal felszerelkezve csaptak össze az izraeli rendőrséggel.

Lapunk kérdésére egy daliyat al-karmeli (nagyjából tizenötezres lakosságú drúz város Észak-Izraelben) lakos, Husszein elmondta, mélyen érinti a szíriai konfliktus, ugyanis a drúzok egy nagy család, és „amikor a szír drúzokat sérelem éri, olyan, mintha engem bántanának”. Az izraeli beavatkozás lehetőségéről azt mondta, a drúzok üdvözölnének egy ilyen lépést, de Izraelnek megvannak a maga érdekei, melyeket fontos tiszteletben tartani. Hangsúlyozta, hogy a helyi drúzok elkötelezettsége a szuverén izraeli nemzetállam iránt korábbi, mint maga az ország. Egy helyi mérnökoktató, Fadel Shami hozzátette, nagyon bántja őket, hogy látják a testvéreik sorsát Szíriában. Véleménye szerint Izraelnek kötelessége megvédeni a szíriai drúzokat, hiszen az Izraelben lakó drúzok – például az ő fia is – életüket kockáztatják a hadsereg kötelékében az állam biztonsága érdekében. Elmondása szerint „izraeli zászlóval a kezében született”, és a szülei gyerekkorától kezdve hazaszeretetre nevelték – ez is jelzi, hogy milyen erős a drúzok és az állam kapcsolata, és nagyon mélyen integrálódtak a társadalomba, hozzájárulva annak fejlődéséhez. Shami ugyanakkor kritikus a jelenlegi izraeli kormánnyal szemben, ugyanis – mint mondta – patriotizmusuk ellenére nem tapasztalják, hogy kapnának is valamit a többségi társadalomtól.

Qassim Sabad, tévéproducer, a goláni Majdal Shams lakója könnyeivel küszködve mesélte, hogy mindennapi életüket is befolyásolja a szíriai konfliktus. A Golánon élő drúzok ugyanis szíreknek vallják magukat, és úgy tartják, hogy Izrael által megszállt területen élnek. Elmondása szerint minden itt élő családnak – így neki is – vannak rokonai Szíriában, ezért sokkolja az itt élőket a több mint négy éve húzódó polgárháború. A határ másik oldalán rekedtekkel való kapcsolattartás egyik ikonikus formája az úgynevezett Kiabáló-domb a Golán-fennsíkon. A hatnapos háború után a két külön országban rekedt drúz rokonok a Majdal Shams-hoz közeli dombra mennek megafonokkal kommunikálni, ugyanis a két ország között a mai napig háborús viszony van, és nem könnyű átjutni a határ másik oldalára.

Sabad elmondta, hogy mivel szírnek született, szírnek is vallja magát, hiszen a nemzeti identitást nem lehet pár évtized alatt megváltoztatni. Hozzátette azonban, hogy nem tudja, meddig fogják még szíreknek tartani magukat, ugyanis a polgárháború kitörésével összeomlott az álmuk, hogy egyszer visszatérhetnek földjükre.

Új fejlemény a drúz–izraeli–szír kapcsolatokban, hogy egy bő hónapja, június 22-én Majdal Shams közelében drúzok egy csoportja támadt egy izraeli katonai mentőautóra, amely sebesült szír lázadókat szállított a Galileai egészségügyi központba. Miután megpróbálták kideríteni, kiket szállít a jármű, a sofőr el akart menekülni a helyszínről, miközben a drúzok kövekkel dobálták, és megpróbálták elzárni az útját. Még ugyanazon a napon egy másik mentőt is támadás ért, ráadásul ezúttal sokkal súlyosabb. A mintegy 150 tüntető az egyik szír sebesültet megölte, a másikat súlyosan megsebesítette, és még az őket kísérő izraeli katonákra is rátámadtak, majd összecsaptak az izraeli hadsereggel és a határőrséggel is. Szíria hivatalos hírügynöksége elismerő jelentést készített az esetről, mely szerint a „megszállt Golán hősei megöltek két, az al-Nuszra Fronthoz tartozó terroristát, akiket a cionista mentő egy ellenséges izraeli kórházba akart szállítani”. Az izraeli hadsereg tagadta, hogy az al-Nuszra Front tagjai voltak a mentő- autóban. A tüntetők azzal fenyegetőztek, hogy nem engednek be több szír sebesültet izraeli kórházakba.

A mentőautót ért támadásról Qassim Sabad elmondta, személyesen elítéli az akciót, mivel az semmivel sem különb az Iszlám Állam tetteinél. Véleménye szerint a legjobb, amit Izrael tehet, ha közvetlenül sem avatkozik be a konfliktusba.

A támadás nyomán mintegy húsz embert tartóztattak le, többségüket szabadon engedték, de a nyomozás továbbra is folyamatban van. A feltételezett merénylők ügyvédje, Kifah Johary lapunk kérdésére elmondta, nem része a drúz szokásoknak, hogy önvédelemre képtelen embereket bántsanak, ezért az esetért nem szabad az egész közösséget hibáztatni. Véleménye szerint a támadás nem egy tendencia része, hanem egy egyszeri esemény volt, ezért nem fogja befolyásolni a drúzok és az izraeli vezetés kapcsolatát. A szíriai beavatkozás lehetőségéről azt mondta, mivel a zsidóságot is fenyegette a teljes megsemmisülés veszélye korábban, reméli, hogy az izraeli kormányzat felismeri a felelősségét, és nem hagyja, hogy egy kisebb holokauszt történjen a szomszédságában.

A galileai drúzok nem egészen így vélekednek a történtekről: a fentebb már idézett Husszein szerint Izrael jogállam, melyben nem szabad, hogy helyet kapjon az önbíráskodás, ezért az egész közösség elítéli a támadást. A továbbiakban elképzelhető, hogy a szír sebesülteket mentőhelikopterrel fogják kórházba vinni a hasonló incidensek elkerülése érdekében. Moshe Yáalon izraeli védelmi miniszter szerint a drúz vezetés hatékonyan együttműködik Izraellel, viszont nem tudják kontrollálni a forrófejű fiataljaikat.

A drúzok rendkívül ellenségesen viszonyulnak a lázadókhoz, és nem csak az Aszad-érában élvezett elfogadható helyzetük miatt. Június 11-én az al-Nuszra Front húsz drúzt mészárolt le Qalb Lawzahban, félelmet és haragot keltve a Szíria három százalékát alkotó kisebbségben. A drúzok figyelme viszont egyre inkább az izraeli határhoz közeli Hader falujára irányul. A települést 2015 márciusában kezdte hatalmába keríteni az ellenzék, amelynek június végén négy drúz esett áldozatául. A településhez közeli izraeli határszakaszon ott tartózkodásunk alatt a védelmi minisztérium munkatársai mellett drúz önkéntesek tartják szemmel a várost, minden történést figyelemmel követve.

Olvasson tovább: