Kereső toggle

Egyszer eljönnek érted

Teremtőik ellen fordulhatnak-e a terminátorok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tudományos világ egyik legkurrensebb területe a mesterséges intelligencia fejlesztése. Sokakban már most felvetődik a kérdés, hogy az emberi értelemmel rendelkező gépek egyáltalán képesek-e alkotóik teljes körű kiszolgálására anélkül, hogy sértenék a felhasználók privát szféráját. Ennél is súlyosabb kérdés, hogy vajon hogyan egyeztethető össze halálos önműködő fegyverek gyártása az emberi élet védelmével. Elon Musk Tesla-vezér szerint ez már nem a távoli jövő, s a mesterséges intelligencia ma a legnagyobb egzisztenciális fenyegetés az emberi faj számára.

Hollywood már több mint három évtizede filmvászonra vitte a ma élő emberiség egyik legnagyobb félelmét, miszerint a már nem is olyan távoli jövőben emberarcú robotok, avagy terminátorok fognak minket hatalmuk alá hajtani s leigázni szuperintelligenciájuk segítségével, melynek kifejlesztésébe a technológiai vállalatok ma a legtöbb erőforrásukat fektetik.

Eric Horvitz, a Microsoft kutatási igazgatója szerint a következő nagy megmérettetés a technológia iparágának óriásai között a mesterséges intelligencia terén fog zajlani. A Microsoft nem is ül ölbetett kézzel, Horvitz nyilatkozata szerint a cég figyelmének és erőforrásainak több mint negyedét fekteti ebbe a területbe. Eddigi legnagyobb (nyilvános) eredményük Cortana, egy hangvezérelt virtuális asszisztens az újabb Windows telefonokon, amelynek szolgáltatásait a Windows 10 megjelenésével már a PC-felhasználók is igénybe vehetik mindennapi teendőik szervezésében, rutinfeladatok végrehajtásában. S bár a Microsoft nagy erőkkel dolgozik, hogy a mesterséges intelligencia területén versenyelőnyhöz jusson, a cégóriás alapítója, Bill Gates komoly problémának tartja a jövőben a mindennapi életünk részét képező intelligens gépek jelenlétét. Horvitz-cal összhangban megjegyezte, hogy ezek a gépek eleinte rendkívül nagy munkát fognak követelni „teremtőiktől”, és nem lesznek szuperintelligensek, a kutatások fejlődésének sebességét figyelembe véve azonban pár évtized elteltével már olyan erős technológia fog a rendelkezésünkre állni, ami miatt szerinte már mindenkinek aggódnia kell.

A következő Steve Jobsként is emlegetett Elon Musk álláspontja az, hogy a mesterséges intelligencia nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a nukleáris fegyverek. Különösen a tanulásra képes rendszereket véli ártalmasnak az emberiségre, akik a tiszta logika alapján állva könnyedén juthatnak arra a következtetésre, hogy az embereket mint kéretlen üzeneteket, spamként töröljék a föld színéről.

Egy kevésbé fájdalmas forgatókönyv szerint, mely Ray Kurzweil vezető mesterségesintelligencia-kutatótól származik, a 2030-as évekre már mind kiborgok leszünk. A Google mérnökének érdekes víziójában pár év múlva már képesek leszünk megnyitni a Wikipédiát egyetlen gondolat segítségével, ami csak egy állomás „a félig ember, félig számítógép” lét felé vezető úton. Kurzweil úgy véli, hogy az emberi természet lényege nem más, minthogy kiterjesszük a határainkat. Mindenesetre abban egyre nagyobb egyetértés mutatkozik a tudományos világban, hogy a sci-fi elképzeléseket nem lehet többé puszta fantáziálásként kezelni, hanem fel kell mérni a lehetőségét annak, hogy egy magunkénál nagyobb intelligencia egy napon a saját programozói ellen fordulhat.

Larry Page Google-alapító és Elon Musk jó barátok, sok közös érdeklődési körrel. Egy apró kérdésben azonban jelentősen eltér a véleményük az emberiség jövőjével kapcsolatban: Musk szerint Page egy olyan mesterséges intelligenciával rendelkező robot flottát épít, mely egy napon képes lesz az emberiség elpusztítására. Ez a szcenárió még a filmek világába tartozik, ám az kétségtelen, hogy a Google nagy hangsúlyt fektet a robotikára: a vállalat nyolc robottechnológiával foglalkozó céget vásárolt fel az elmúlt időkben, köztük a Boston Dinamicsot, mely a Pentagon számára teljesít megrendeléseket. A Google olyan robotok fejlesztésén fáradozik, melyek teljes mértékben önállóak, valamint könnyedén kommunikálnak egymással, és töltenek le alkalmazásokat, frissítéseket az internetről, egy szóval „tanulnak”. A Google robotfejlesztéseinek másik nagy irányzata a személyiséggel rendelkező gépek létrehozása, amelynek célja végső soron az elhunytak „pótlása” lenne.

 

A Google és a jövő

A technológiai megavállalat messze nem csupán keresőmotorok fejlesztésé-vel foglalkozik, tevékenysége számos egyéb területet felölel az okos-kontaktlencsétől az autógyártásig. A Makani projekt célja például olyan repülő szélturbinák gyártása, amelyek papírsárkányként lebegnének a fejünk felett, és jóval olcsóbb energiát állítanának elő, mint az eddig elérhető alternatív energiaforrások.
A Google okosautói már bizonyítottak: a Google Maps utcaképeinek felvétele során – amihez 360 fokban „látó” kamerákat használtak – több millió kilométert tettek meg. A sofőr nélküli gépek csupán 11 balesetben voltak érintettek, amik közül egyet sem ők okoztak, s valószínűleg már csak idő kérdése, mikor fogják őket „élesben” bevetni.
Az egészségügy területén – mint ma minden forradalmi vállalatnak – a Google-nek is a halhatatlanság a célja. Addig is hasznos eszközöket fejlesztenek beteg emberek számára, mint az önstabilizáló evőeszközök Parkinson-kórban szenvedőknek, illetve az okoskontaktlencse, mely megméri a viselője vércukorszintjét.
Mióta 2011-ben az ENSZ emberi jognak nyilvánította az internetelérést, a Google különböző megoldásokat dolgoz ki a föld teljes lefedésére. A Loon projekt során (képünkön) a sztratoszférába felküldött ballonokkal tennék lehetővé mindenki számára az internetelérést, melyek 20 kilométerrel keringenének a felhasználók fölött, s elosztóként funkcionálnának a szolgáltatók és a vevőkészülékkel rendelkező fogyasztók között.

Olvasson tovább: