Kereső toggle

Blatter távozása

Korrupció, hatalmi érdekek a FIFA-botrányban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Sokkal több letartóztatás lesz, és még több bizonyíték kerül majd napvilágra a korrupcióról” – így kommentálta a Heteknek az utóbbi napok Nemzetközi Labdarúgó Szövetséggel kapcsolatos eseményeit a Nemzetközi Sportbiztonsági Központ illetékes részlegigazgatója. Chris Eaton – aki korábban éppen a FIFA biztonsági igazgatója volt – meg van róla győződve, hogy Sepp Blatter távozásával a világszervezet újjászületésének tanúi lehetünk. Az újraválasztása után négy nappal leköszönő elnök egyik munkatársa szerint azonban a korrupciós ügyek csak apropóként szolgálnak egy sokkal nagyobb hatalmi játszmában.

Kedd estig kérdéses volt, hogy Sepp Blatter, aki a múlt héten csatát nyert azzal, hogy ötödször is újraválasztották a FIFA elnökének, megnyerheti-e a szervezet körül zajló háborút. A kérdésre ő maga adott választ azzal, hogy kedden bejelentette: lemond a szervezet vezetéséről, és egy rendkívüli kongresszus választhatja majd meg utódját.

A távozás

„Átgondoltam az elnökségemet és az életem elmúlt 40 évét. Ezek az évek szorosan kötődtek a FIFA-hoz. A legjobbat akarom a labdarúgásnak. A választások lezárultak ugyan, de a kihívások, amelyek előtt állunk, még nem. A FIFA-nak alapos szerkezetátalakításra van szüksége” – kommentálta saját döntését a 79 éves „Öreg”, akit 1998-ban választottak meg először elnöknek, de már 1975-től a világszervezetnél dolgozott, 1981-től pedig főtitkárként vett részt a FIFA irányításában. Hogy ki lehet az utódja, arról természetesen csak találgatások lehetnek, felmerült az UEFA-elnök Michel Platini neve is, de Blatter mostani kihívója, Ali bin al-Husszein jordán herceg sem zárta ki, hogy újra ringbe száll.

Egészen keddig úgy tűnt, hogy a korrupciós vádak és kritikák kereszttüzében továbbra is ő lesz a főszereplésével multinacionális gigavállalkozássá fejlesztett, évi csaknem 6 milliárd dolláros bevételt termelő és mintegy másfél milliárd dolláros tartalékot felhalmozó FIFA elnöke. Múlt pénteken meggyőző többséggel (133 szavazatot kapott, miközben kihívója 73-at) választották újra annak ellenére, hogy amerikai kérésre két nappal a kongresszus előtt Zürichben letartóztatták a FIFA hét tisztségviselőjét. Az ügynek összesen 14 vádlottja van, köztük magas rangú FIFA-illetékesek – például a két jelenlegi alelnök és öt sportmarketing-vezető –, akiket korrupcióval vádolnak. A hatóságok szerint az érintettek zsarolásra, csalásra és pénzmosásra épülő rendszert működtettek több mint két évtizeden keresztül. Az összesen elcsalt összeg nagyjából 150 millió dollárra rúg, ennyi pénzt fizettek ki 24 év alatt azoknak, akiket épp meg lehetett „kenni”. A 47 pontos vádirat szerint az érintettek világszerte megsápolták az utánpótlás–nevelést és a fejlődő országok futballszövetségeit, továbbá a zsebükbe vándorló összegekért adták el bizonyos cégeknek a közvetítési és licencjogokat, így nem alakulhatott ki egészséges verseny a piacon.

Az amerikai eljárás mellett a svájci ügyészség is bejelentette, hogy büntetőeljárást indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélésének körülményeivel kapcsolatban hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával. Ennek keretében kihallgatnák Blattert, valamint Michel Platinit, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökét és Vitalij Mutko orosz sportminisztert is.

„A nyomozás során megfogalmazott gyanúk alapján a játékot eltérítették eredeti céljaitól, hogy különböző érdekeket szolgáljon. Pedig a részt vevő országok és a gyerekek a focit élveznék. Mindezen folyamatok megfékezésére kellően szigorú ügyészi vizsgálat szükséges. A hosszú ideje zajló alapos nyomozás nem fejeződött be, folytatni kell a vizsgálatot, amíg teljesen leleplezzük a korrupciót, hogy az üzenet, amely szerint ez a magatartás nem tolerálható, eljusson a világ minden részére” – mondta az FBI igazgatója, James B. Comey. 

A koronatanú

Az FBI nyomozásának eddigi sikeréhez jelentősen hozzájárult Chuck Blazer. Az észak- és közép-amerikai futball-konföderáció, a CONCACAF egykori főtitkára Manhattan egyik legdrágább toronyházában bérelt két lakást, az egyikben ő, a másikban a macskái élvezték a mindennapokat. 2011 novemberében a hatóságok egy elegáns étteremben ütöttek rajta, és két lehetőséget vázoltak fel neki: vagy együttműködik és segít felszámolni a FIFA korrupciós ügyeit, vagy hosszú időre rács mögé kerül. Az első lehetőséget választotta, így ő lett az FBI kulcsinformátora.

Nem kizárt, hogy az ügyben lesz még vádalku, hiszen előfordulhat, hogy a most eljárás alá vont sportvezetők nyelve is „megered”, és az eddig érintetlennek tűnő Blatterre terhelő vallomást tesznek, hogy magukat mentsék. A Hetek információi szerint az „Öreg” környezetében éppen attól tartottak, hogy a nyomás csak fokozódni fog. A lemondásban szerepe lehetett annak is, hogy felmerült: amennyiben Blatter elhagyja Svájcot, ő is előzetes letartóztatásba kerülhet (mivel svájci állampolgár, ezért fel sem merülhetett, hogy munkatársaihoz hasonlóan őt is letartóztatják még a kongresszus előtt). Kedden reggel a The New York Times már arról írt, hogy a dél-afrikai szövetség által a 2010-es vb munkálataira kapott FIFA-keretből 10 millió dollárt utaltak Jack Warnernek, a világszervezet egykori alelnökének, aki szintén a múlt szerdán letartóztatottak között volt. Azt is amerikai napilap hozta nyilvánosságra – igaz, már a lemondást bejelentő sajtótájékoztató után –, hogy személyesen Blatter ellen is nyomoz az FBI.

Nem tegnap kezdődtek a bajok

Hogy milyen terhelő bizonyítékokat hozhatnak majd fel ellene, azt nem tudni, mindenesetre a nemzetközi sajtó – különösen a brit és az amerikai – eddig sem kezelte hímes tojásként a FIFA-t és Blattert, rendszeresen születtek cikkek a szervezet korrupciógyanús ügyeiről. 2001-ben például akkori értékén 234 millió dollár adósságot maga után hagyva csődbe ment az ISL (International Sport and Leisure) nevű cég, amely a FIFA-val és a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal szorosan együttműködve adta-vette a különböző sportesemények dollárszázmilliókra rúgó közvetítési és marketingjogait. Az oknyomozók szerint az ISL nem véletlenül volt kivételesen jó piaci helyzetben: éveken át pénzelték a FIFA korábbi elnökét, a brazil João Havelange-ot és honfitársát, a Brazil Labdarúgó Szövetséget 1989 és 2012 között irányító Ricardo Teixeirát is, akik fáradozásaikért cserébe – a svájci ügyészség szerint – 41 millió svájci frankot vágtak zsebre. Ebből később, beismerve tettüket és megbánást tanúsítva, 3 milliót vissza is fizettek. Minderre egyébként csak 2012-ben derült fény, holott a szövetség korábbi főtitkára, Michel Zen-Ruffinen már 2002-ben készített és részben közzétett az ügyről egy 30 oldalas jelentést, amelyben Blatter felelősségét feszegetik, illetve hűtlen kezeléssel és a pénzügyi adatok manipulálásával vádolják.             u

A legnagyobb vihart azonban a 2018-as oroszországi, de főképp a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság rendezési jogáról szóló döntés váltotta ki. A Sunday Times 2010-ben érzékletes riportban írta le, hogy a katari szervezőbizottság hogyan befolyásolta vastag pénzkötegekkel a majdani voksolókat. A korábban Blatter korrupciós ügyeit feszegető Zen-Ruffinen pedig érdekes módon azt magyarázta egy álcázott oknyomozó újságírónak, hogy 210 ezer fontért cserébe bárkinél kijárja, hogy a 2010. december 2-i zürichi szavazáson az angoloké legyen a 2018-as rendezés joga. Kendőzetlenül beszélt róla, hogy a végrehajtó bizottságban bárki megvehető, csak tudni kell, hogy mi a fizetség. Az általa „a világ legnagyobb gengsztereként” jellemzett egyik funkcionáriusnak több százezer dollár az ára, más viszont inkább a csinos hölgyek társaságát részesíti előnyben. 

Katar botránya

A Guardian riportja szerint Katarnak 4,4 millió fontjába került a rendezés elnyerése. Ezt az összeget persze nem makettekre és látványtervekre költötték, hanem a szavazatvásárló „voksnagyköveteikre”, akik annak rendje és módja szerint be is vásároltak.

A FIFA szemszögéből nézve ugyanakkor tudatos stratégia volt, hogy ne a jól működő futballnagyhatalmak legyenek a soron következő vb-házigazdák (Anglia – 2018; Egyesült Államok – 2022), hanem új régiókban terjesszék a világ legnépszerűbb sportágát. (Sepp Blatter egyik közvetlen munkatársa a Heteknek éppen azzal magyarázta a történteket, hogy szerinte a pályázatokon vereséget szenvedett Egyesült Államok és Anglia áll a Blatter elleni kampány mögött, amivel gyakorlatilag világpolitikai kontextusba helyezte a FIFA-ügyet – lásd keretes írásunkat.)

Ugyanez volt az elképzelés a 2002-ben Japánban és Dél-Koreában, majd a 2010-ben Dél-Afrikában rendezett világbajnokságon. Támogatói szerint Blatternek szívügye volt, hogy minél több gyermekhez jusson el a futball szerte a világban, és elévülhetetlen érdemei vannak a sportdiplomácia fejlesztésében, valamint a rasszizmus elleni harcban. Ám szintén összeforrt nevével a sokat kritizált és a korrupció melegágyának tekintett Pénzügyi Segítségnyújtási Program és az annak keretében évente fejlesztési támogatás címszó alatt a FIFA-tól a különböző „szegényebb” szövetségekhez eljutott dollármilliók, amelyek útját már csak azért is nehéz volt követni, mivel a támogatás a stadionépítéstől a focilabda-vásárlásig bármire felhasználható volt.

„Az ügy eszkalálódni fog”

Az elmúlt években Anglia Oroszországgal, az Egyesült Államok pedig Katarral szemben maradt alul a 2018-as, illetve 2022-es világbajnokság rendezési jogáért zajló küzdelemben – Sepp Blatter egyik közvetlen munkatársa szerint éppen ez, vagyis a vesztes országok érdeksérelme áll a FIFA elleni „hecckampány” hátterében. Ezt bizonyítja az is – vélekedett a Heteknek név nélkül nyilatkozva –, hogy az amerikai főügyész, az FBI és a tengerentúli adórendőrség összehangolt nyomozása „éppen” két nappal az elnökválasztás előtt jutott arra a szintre, hogy a FIFA-vezetőket letartóztassák.
Szerinte a vádakat gyengíti, hogy az adócsalás miatt letartóztatott Chuck Blazer vallomásaira alapulnak, akinek érdeke, hogy a vádalku keretében „saját bőrét mentse”. Blatter munkatársa sérelmezi, hogy Blazer vallomása nyomán 80 évesnél idősebb, beteg (egyikük utolsó stádiumos leukémiás) sportvezetőket is bilincsben vittek el, a média pedig kész tényként kezeli a vádakat, és gyakorlatilag „kihirdette az ítéletet”.
„Hogyan lehetséges az, hogy amikor a HSBC bank 1,9 milliárd dolláros büntetést kapott, mert kolumbiai drogbárók pénzét mosta, egyetlen bankárt sem tartóztattak le vagy ítéltek el. Ha viszont a FIFA-ról van szó, akkor mindenki azonnal kész bűnöst kiáltani” – háborgott a leköszönő elnök munkatársa.
Forrásunk is arra számít, hogy az ügy eszkalálódni fog, de szerinte ez nem azért van, mert a FIFA velejéig korrupt lenne, hanem azért, mert valójában „Blattert akarják lelőni”. Nem lepődne meg, ha a letartóztatott vezetők közül lenne olyan, aki a leköszönő elnökre vall, ám szerinte a vádakat nagyon nehéz lesz bizonyítani.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a FIFA milyen szinten érintett a korrupcióban, azt felelte: egyes nemzeti szövetségek és bizonyos vezetők biztosan elmarasztalhatóak. „Amikor kis emberek hirtelen nagy pénzhez jutnak, akkor baj van. Ez a probléma biztosan fennáll. A kérdés az, hogy ezekről az elnök tudott-e” – fogalmazott a munkatárs, megjegyezve, hogy egy-egy korrupciós ügy miatt elmarasztalni az egész szervezetet olyan, mintha a katolikus papok pedofil ügyei miatt azt mondanák, hogy minden katolikus hívő pedofil. Úgy véli, a megoldás az lenne – és szerinte ebbe az irányba már tettek is lépéseket –, hogy a nemzeti szövetségeknek adott támogatások elköltését fillérre pontosan nyomon kövessék. Hozzátette: a fogadási csalások elleni harcban már évek óta együttműködnek az Interpollal. (S. I.)

Olvasson tovább: