Kereső toggle

Behálózott döntéshozók

Átláthatatlan lobbierők az unióban és Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tisztességtelen, átláthatatlan lobbizás a legnagyobb korrupciós kockázat ma Európában, az uniós érdekérvényesítés átláthatóvá tételéért lobbizó civil szervezeteket összefogó ALTER-EU és a Transparency International szerint is. Magyarország helyzete  egészen drámai e téren.

„A brüsszeli lobbizás teljesen átláthatatlan módon, egy fekete dobozban történik. Senki sem tudja, ki kinek a nevében és milyen ügyben lobbizik” – évek óta ez az álláspontja az Etikai Szabályokért és Átláthatóságért Szövetségnek (ALTER-EU), amely a brüsszeli lobbitevékenység átláthatóságáért küzdő civil szervezeteket tömöríti. Az ALTER-EU hosszú ideje igyekszik nyomást gyakorolni a brüsszeli döntéshozókra, többek között annak a „forgóajtószerű” gyakorlatnak a megszüntetése érdekében, amelynek lényege az uniós intézmények tisztviselőinek elszegődése különböző lobbicsoportokhoz, ahol uniós kapcsolataikat kihasználva aránytalan előnyökhöz juttatják új megbízóikat és munkáltatóikat.

„A lobbizás segíthet jobb politikai döntések hozatalában, de fontos, hogy átláthatóan, a nyilvánosság előtt történjen, hogy tudjuk, kik befolyásolnak bizonyos döntéseket” – mondta a Heteknek Olivier Hoedeman, az ALTER-EU Teljes Lobbi-átláthatóságot Most! kampányának felelőse.

Hoedeman szerint a kampány célja, hogy elérjék: a lobbizóknak regisztrálniuk kelljen magukat és közölniük azt, melyik területen lobbiznak, milyen szabályok kialakítására kívánnak hatással lenni, továbbá kinek dolgoznak, és mennyit költenek az általuk képviselt ügy érdekében. Hoedeman szerint az átláthatóság alapjában véve csökkentené a lehetőséget az etikátlan és gátlástalan lobbizásra.

Egy példa

Az ALTER-EU kampányfelelőse konkrét példával is alátámasztotta szavait. Szerinte az üzleti titokra vonatkozó uniós szabályozás körüli brüsszeli küzdelem az után éleződött ki, hogy kiderült: a tervezet drámaian kiterjesztené az üzleti titok fogalmát, ami súlyos következményekkel járna a sajtószabadságra és az információszabadságra nézve. Ezt a tervezetet az Európai Bizottság jegyezte, és az ALTER-EU szerint szoros együttműködésben készült az iparági lobbistákkal. Hoedeman úgy látja, ezért fordulhatott elő, hogy a készítők figyelmen kívül hagyták az iparági lobbik érdekeivel szemben álló egyéb érdekeket, hiszen ezek az előkészítő munka során nem tudtak megjelenni. Az elmúlt néhány hónapban újságírók és civilek „ellenlobbija” kardoskodott azért, hogy drasztikusan megváltoztassa a tervezetet, vagy megakadályozza hatályba lépését.

Út a válsághoz

Hoedeman szerint a lobbizás az egészséges gazdasági és politikai élet velejárója, ám komoly károkat tud okozni, amennyiben szűk gazdasági érdekek jelentős és rejtett befolyást tudnak gyakorolni a döntéshozatalra. Szerinte pontosan ez történt a pénzügyi szabályozással kapcsolatos döntéshozatalban a 2008-as világgazdasági válság előtt, amikor az uniós szabályozók és döntéshozók megengedték a bankok lobbistáinak, hogy túl nagy befolyást szerezzenek. „A pénzügyi szektor lobbistáinak az uniós döntéshozatalra gyakorolt túlzott befolyása miatt nagyon gyengévé vált a szektor szabályozása, és ez lehetőséget teremtett egy fenntarthatatlan gazdasági buborék létrejöttére, ami pénzügyi krízist eredményezett, és hatalmas kárt okozott Európa gazdaságának” – emlékeztetett a Heteknek nyilatkozó Hoedeman.

A Transparency International áprilisban publikált jelentése szerint egyenesen a tisztességtelen lobbizás jelenleg a legnagyobb korrupciós kockázat Európában. Hoedeman úgy látja, az általuk követelt szabályok önmagukban nem elégségesek a korrupció megelőzéséhez, ám a nyilvánosság segít a korrupció leleplezésében.

A Teljes Lobbi-átláthatóságot Most! kampány az uniós és a nemzetállami döntéshozókat is felszólítja, hogy tegyék átláthatóbbá a lobbizást – már csak azért is, mert a tagállami kormányfők által alkotott Európai Tanács a legproblémásabb uniós testületek között van. „Azt reméljük, hogy az átláthatóság érdekében folytatott brüsszeli kampányt arra is fel tudjuk használni, hogy nemzeti szinten is hasonló folyamatokat indítsunk el” – mondta a Heteknek Olivier Hoedeman, de emlékeztetett rá, hogy az egyes tagállamok között meglehetősen nagy a különbség az átláthatóság terén.

Az ALTER-EU kampányfelelőse arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország rendkívül rosszul áll mind a lobbiszabályozás, mind a túlzott befolyás elleni védelem terén. A Transparency International felmérése szerint Ciprus mellett hazánk áll a legrosszabbul e téren az uniós tagországok közül, ezért – hangsúlyozta Hoedeman – a szűk gazdasági érdekek túlzott befolyása és a korrupció veszélye „vitathatatlanul magasabb, mint bárhol máshol Európában”.

Így látja egy brüsszeli lobbista

„A filmekben és a tévésorozatokban az olyan emberek, mint én, mindig ellenszenvesek. Behízelgőek és végszükség esetén akár bűncselekményeket is képesek elkövetni, hogy az érdekeiket érvényesítsék. A valóságban ez kicsit másképp néz ki. Tulajdonképpen egy egész kedves fickó vagyok” – mondta egy névtelenül megszólaló brüsszeli lobbista a Spiegel online riporterének.

A megszólaló arról nem kívánt beszámolni, hogy kinek az érdekeit képviselve jár el, de azt elárulta, hogy a cég nem fegyverekkel, dohányáruval vagy alkohollal foglalkozik. „A munkámhoz egy gyakornoki hely révén jutottam. Politikatudományt tanultam, és azzal foglalkoztam, hogy az Európai Unióban hogy jönnek létre a törvények. Annak érdekében, hogy megértsem, ki vesz részt a játékban, egy lobbista irodába jelentkeztem gyakornoknak Brüsszelbe” – emlékezett a Spiegel forrása.

 A 28 éves férfi öt éve dolgozik lobbistaként, és intellektuálisan inspirálónak tartja a munkáját. A megbízójával és annak céljaival kapcsolatban nincsenek fenntartásai, mind az általa előállított termékeket, mind az általa képviselt értékrendet jónak tartja. „Ezenkívül az egész olyan, mint egy verseny, ami szintén tetszik. Brüsszelben minden érdeknek van egy lobbistája, és akinek jobbak az érvei, az nyer.”

Más lobbistákkal jól kijön, meséli a férfi, még az „ellenoldalon” álló NGO-k (civil, szó szerint nem kormányzati szervezetek) képviselőivel is, akik időnként keményebb eszközökhöz nyúlnak. A két szféra közötti egyik különbség, hogy az NGO-knak kevesebb a pénzük, mint a nagyvállalatoknak, de cserébe az EU támogatja őket, hogy lépést tudjanak tartani az ellenérdekelt lobbicsoportokkal.

„Az egyik fő feladatom kitalálni, hogy milyen törvények elfogadása van folyamatban, és hogyan akarnak szavazni a politikusok. Brüsszel egy nagy pletykafészek. Ezért minden párt képviselőivel beszélek, legalábbis minden demokratikus pártéval. Elmagyarázom nekik, hogy az én cégem hogyan látja a dolgokat, és miért kellene erről nekik is elgondolkozniuk.

A munkám rossz híre nem csak úgy a semmiből jött. A múltban történt egy-két dolog, ami etikailag nem volt rendben” – ismerte el a Spie-gelnek megszólaló lobbista, de szerinte „ez már régen nincs így”. „Nem szabad Brüsszelt úgy elképzelni, mint ahogyan azt a House of Cards (Kártyavár) című sorozatban látjuk. Ott a lobbisták egyszerűen elzárják a pénzcsapot a politikusoktól, ha nem úgy szavaznak, ahogy kellene. Ha ez így menne Brüsszelben, akkor egyszerűbb lenne nekem is és az üzleti szférának is, amelyet képviselek. De nem így folyik, és ez jobb is így” – olvasható a német hetilap online kiadásában.

A megszólaltatott lobbista szerint „természetesen vannak korrupt képviselők és lobbisták, de általában ezek nem bírják ki sokáig Brüsszelben, és eltávolítják őket”.

Ami a lobbizást mint foglalkozást illeti, a Spiegel informátora így beszélt róla: „A munkaidőm 75 százalékát az íróasztalnál töltöm. Beleásom magamat a dolgokba, érvanyagokat készítek elő, vagy belső üléseken unatkozom. Ugyanolyan mindennapok ezek, mint minden más cégnél, és nem is dolgozom magam halálra. Kilenckor kezdek, és általában fél nyolckor már a feleségemmel vagyok. A hétvégék szabadok. Mielőtt lobbista lettem, rövid ideig egy politikai tanácsadó cégnél voltam, az sokkal stresszesebb volt. 81 000 eurót keresek egy évben, ehhez van jutalék, ami szűk tíz százaléka az éves fizetésnek. Elégedett vagyok ezzel, de többnek tűnik, mint amennyi valójában. Belgiumban ugyanis az adóm 53 százalék, ehhez viszonyítva Németország egy adóparadicsom.”

Olvasson tovább: