A Társadalmi riport 2014 tanulmánykötet legfontosabb üzenete egyrészt a lecsúszás, a magyar társadalom szerkezetének egyre erőteljesebb torzulása, másrészt az unortodox gazdaságpolitika, a túlzott állami beavatkozás kétes hatása a magyar gazdaság versenyképességére nézve. Ugyan máshol is tesznek ilyen lépéseket, de a közgazdászok szerint, ha ezeket a válságkezelő eszközöket állandósítja a kormány, akkor a mostani fellendülés nem lesz tartós.
A gazdasági fellendülést a társadalmi egyenlőtlenségek is lefékezik, de a szegénységnél is nagyobb problémának tartják a kutatók a magyar társadalom szerkezetének torzultságát, az erős középosztály hiányát. A rendszerváltás idején még mindenki abban bízott, hogy kialakul egy mind szélesebb középréteg, de nem így történt. A 2001–2012 közti időszakot sem egy erőteljes középosztályosodás, hanem a szakképzetlen réteg növekedése jellemezte. Nagyon alacsony a középrétegek, különösen a felső középrétegek aránya, és óriási a szakképzetlen réteg, amely kiszorul a közoktatásból és a munkaerőpiacról is, így nemcsak jövedelmileg, hanem más szempontból is kirekesztett, „underclass” osztályt alkot.
A szociológusok szerint a magyar társadalomban meghatározó ereje van a foglalkozások szerinti tagozódásnak. A foglalkozás mellett a jövedelmet, az iskolázottságot és a háztartás felszereltségét – digitális eszközök, internet stb. – veszik górcső alá, öt osztályra bontva a társadalmat. A vizsgált szempontok alapján a felső középosztály, a középosztály, a leszakadók, a munkásosztály, valamint a szakképzetlenek, más néven depriváltak egy társadalmi hierarchiát is megjelenítenek.
2015. 02. 13. (XIX/7)
