Hu Csin-tao elnök tízéves bürokratikus regnálása után bő két éve már az energikus Hszi Csin-ping áll a kínai kommunista állampárt (az 1,4 milliárd lakosú országban 84 millió párttag) élén, és egyre több jele van annak, hogy szorosabbá teszi a társadalom ellenőrzését. Ha az utóbbi évtizedekben szemet hunytak párttagok vagy családtagjaik vallásgyakorlata fölött, most éppen a vencsoui pártvezetés új irányelve követeli meg, hogy a párttagok levélben erősítsék meg ideológiai hűségüket. A hivatalosság által el nem ismert, de eddig megtűrt „marginálisabb”, ám népszerű kisebb protestáns imahelyekre, házi gyülekezetekre pedig már 2013 ősze óta kemény idők járnak.
Kínai „Jeruzsálemben” is már megkezdődött a küzdelem. A kelet-kínai Csöcsiang tartományban található Vencsou egyébként Kína egyik legsikeresebb városának számít. A hozzá tartozó körzettel együtt 9 milliós kelet-kínai ipari és kereskedelmi központ mindig is újító, a külvilágra és annak irányzataira nyitott, élénk nemzetközi cserét folytató metropoliszként volt ismeretes, a néhai Teng Hsziao-ping által 1978-ban beindított, piacgazdasági, magyarán kapitalista módszereket alkalmazó gazdasági fejlődés egyik ikonjának tekintik. A hírek szerint Csöcsiang tartományban 450 protestáns létesítmény vallási jellegét szüntették meg az elmúlt időszakban, nem egyet le is romboltak (az egyiket éppen Obama Kínában tett novemberi látogatása idején).
Legutóbb a hatalom egyik szócsövének tekintett Global Times című angol nyelvű pekingi lap is beszámolt arról, hogy a pártba újonnan jelentkezők vallás iránti magatartásának vizsgálata immár az első kötelező lépésnek számít a tagság elnyerésének útján. „Azokat, akikről megállapítást nyer, hogy részt vettek vallásos tevékenységben vagy támogatták azt, fel fogják szólítani nézeteik korrigálására” – írta. Li Jün-lung, a központi pártiskola egyik tanára kereken leszögezte: párttagoknak tilos a vallás, mivel a kommunizmusban való hit és az ateizmus alapvető követelmény számukra. Li szerint Csöcsiang az új gyakorlattal „példát mutathat a többi kínai tartománynak” (ez az országos politikai kampányok baljós maói hagyományának felelevenítését jelentheti). Azt is aggasztónak tartják a megfigyelők, hogy ezúttal a hivatalosan elismert, mindeddig zavartalanul működő – több ezres befogadó-képességű vallási központokat, nyilvános imahelyeket fenntartó – protestáns gyülekezetek tevékenységét is támadni kezdték, Csöcsiang tartományban például a hatóságok felléptek a nyilvános karácsonyi rendezvények ellen.
Közben országos kampány bontakozik ki „a Kínába beszivárgó ellenséges külföldi befolyás” visszaszorítására. Ennek előkészítésébe jól illett Vang Cuo-an – az egyházi ügyekért felelős miniszter – nyári bejelentése arról, hogy Peking „a problémákat megelőzendő” saját teológiai elvekkel kíván rea-gálni a kereszténység gyors terjedésére. Vang az állami Hszinhua hírügynökségnek kifejtette: a kidolgozandó kínai keresztény teológiának „alkalmazkodnia kell a kínai nemzeti sajátosságokhoz és a kínai kultúrához”. Az amerikai Christian Science Monitor a bejelentést azzal kommentálta, hogy „bibliai mértékű erőpróba” bontakozhat ki a kínai állampárt és a legdinamikusabb vallások – azaz főleg a protestáns gyülekezetek – között.
Ötször annyian vannak
2015. 02. 13. (XIX/7)
