Kereső toggle

Nem császár - Mozgalom a természetes szülésért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A természetes szülés centrumának számító budapesti Szent Imre Kórházban húsz év után a visszarendeződés jelei mutatkoznak, szülésznők és orvosok kénytelenek távozni. Emiatt civil tiltakozó- hullám bontakozott ki, hiszen a kismamáknak normális esetben joguk van eldönteni, hogy hol érzik magukat biztonságban, és hogyan szeretnének szülni.

„Az Otthon szülés kórházban Facebook-oldal és honlap kiegészítéseként ezt az aláírásgyűjtést azért indítottuk el, hogy szélesebb körben is bebizonyítsuk, nemcsak a nyugat-európaiaknak, hanem nekünk, magyar édesanyáknak is igényünk van arra, hogy természetes úton, saját tempónkban, felesleges beavatkozások nélkül, ugyanakkor a kórházi felszerelés és szakértelem biztonságában adhassunk életet gyermekeinknek. Saját tapasztalatunk alapján itthon sajnos a gyakorlat egyelőre ellentétes irányba halad” – olvasható abban a petícióban, melynek aláírói – zömében fiatal családosok – az ellen tiltakoznak, hogy a két és fél évvel ezelőtti vezetőváltás óta folyamatosan leépítik a természetes módszert támogató szakembergárdát a budapesti Szent Imre Kórházban. A pontot az i-re Vass Gabriella szülésznő és Dékány Ágnes szülészorvos nyári menesztése tette fel: a szülésznő szerződését nem hosszabbították meg, az orvosnő pedig a gyes leteltével nem folytathatta munkáját a kórházban. Mindketten többgyermekes családanyák, a természetes szülés elkötelezett hívei. A tiltakozók hiába kérték, hogy a szülésznő legalább még az elvállalt szüléseket végigkísérhesse.
A Szent Imre Kórház a korábbi főorvos, Bálint Sándor munkája nyomán, 1991 óta vált a természetes szülés centrumává, ilyen orvos- és szülésznőgárda csak az István Kórházban működik még az országban. A korábbi 8-9 fős orvosteamből mára csak hárman vannak a Szent Imrében: egyesek nyugdíjba mentek, mások maguk mondtak föl a megváltozott légkör miatt. A két legutóbbi menesztés azért is érthetetlen, mert eleve két betöltetlen orvosi státusz volt a szülészeten. A tiltakozók attól tartanak, hogy teljesen megszűnik a természetes szülés lehetősége Magyarországon. A következmény az lehet, hogy a magánintézmények rástartolnak az igényre, illetve sok nő Ausztriába megy szülni – már aki képes megfizetni a szolgáltatást, aminek a lehetőségét a hazai egészségügyi rendszer is köteles lenne biztosítani. Ugyanis jelentős társadalmi igény van rá, hiszen a kismamáknak normális esetben joguk van eldönteni, hogy hol, milyen körülmények között érzik magukat biztonságban, és hogyan szeretnének szülni. Ráadásul a természetes szülés azonkívül, hogy a gyermek-anya kötődés vagy a további gyerekvállalási kedv tekintetében egyaránt pozitív hatású, az OEP szempontjából is költségkímélő, hiszen kevesebb a felesleges beavatkozás.
„Nem kérünk mást, csak a lehetőség megtartását, egy olyan intézmény létrehozását – ha nem a Szent Imre szülészetén, akkor másutt –, ahol maradéktalanul érvényesülnek a WHO 1986 óta érvényes ajánlásai” – fogalmaztak az aláírók, utalva arra: a magyar egészségügyi protokoll még távol van a WHO ajánlásától, amely a felesleges orvosi be-avatkozások visszaszorítását írja elő. A petíciót, amelyet több mint ezren aláírtak, olyan ismert személyiségek is támogatják, mint Böjte Csaba, Hernádi Judit, Novák Péter vagy Kubik Anna.  
A tiltakozásra a kórház főorvosa sajtótájékoztatóján úgy reagált: az eddigi baba-mama barát szemléleten a jelenlegi kórházvezetés sem kíván változtatni. A szülésznő menesztését szakmai nézeteltéréssel indokolta, és saját koncepciójáról kifejtette: a munkája során két vezérelvet követ, egyrészt, hogy biztonságban legyen az édesanya és a magzat, másrészt hogy mindez szép élménnyel párosuljon. A kettő azonban az esetek bizonyos részében konfliktusba kerülhet szerinte, ilyenkor az orvosi beavatkozásnak (burokrepesztés, fájást keltő infúzió bekötése vagy műtétes szülésbefejezés) nagyobb szerep jut. Hangsúlyozta, hogy osztályukon a császármetszés gyakorisága 23 százalék, szemben a 35 százalékos országos vagy a nemzetközi 25 százalékos átlaggal. Dékány Ágnes eltávolítását azzal indokolta, hogy az orvosnő „munkáját nem ismeri, korábban nem dolgoztunk együtt, ugyanakkor ezért a csapatért neki kell vállalni a felelősséget”. Olaj volt a tűzre, hogy a petíció kommentjeibe beírt a főorvos kolléganője, arrogáns hangnemben osztva ki az egyik hozzászólót, ráadásul orvos-beteg kontextust emlegetett, ami a természetes szülés híveinél eleve kiveri a biztosítékot, mivel a szülő nő szerintük nem beteg, a terhesség nem betegség, az orvosi beavatkozás pedig kizárólag komplikáció esetén indokolt.
A lehetőség fenntartásáért síkra szállt Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta és Varga Katalin, az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszékének docense is. „Komolyan el kellene gondolkodnunk azon, miért számít még mindig kuriózumnak, ha valahol úgy lehet szülni, ahogy azt a természet kitalálta, ahol a női test is, a gyerek is tökéletesen »működik«, és mindez olyan élménnyel jár, ami kiteljesítő, felemelő, hosszú évekre ad muníciót, bizalmat, kötődési alapot” – írta a valasz.hu-n Varga Katalin. Hozzátette: „Ma Magyarországon minden ötödik gyermek már nem természetes úton fogan, és minden harmadik-negyedik császármetszéssel jön a világra. Lassan alig akad szakember, aki egyáltalán személyesen, élőben látott (!) természetes szülést/születést, nemhogy olyan, aki megfelelő tapasztalattal tudja kísérni azt.”
Időközben a szaktárca is kiállt a természetes szülés lehetősége mellett, deklarációjuk szerint „azok a természetes folyamatok, amelyek szülés közben lejátszódnak, erősítik a gyermek és édesanyja közötti kötődést és hosszú távon a család egészségét és egységét; elismerés illeti meg azokat az orvosokat, szülésznőket és más egészségügyi dolgozókat, akik munkájukkal ennek a lehetőségét teremtik meg”. Ennek ellenére a kórház nem változtatott álláspontján. Úgy tudni, hogy a minisztérium most jogszabályi védelmet dolgoz ki a természetes szülés híveinek.
„Az orvosok nagy része klinikán tanulja a szülészetet mint szakmát, ahol főleg olyan kismamák szülnek, akiknek valamilyen komplikációjuk van, tehát akiknél tényleg többször van szükség orvosi beavatkozásra. De ez csak kis része a várandós anyukáknak, és ezeken az eseteken tanulnak a jövő orvosai” – magyarázta kérdésünkre Dékány Ágnes szülész-nőgyógyász, hogy miért tér el a klinikai, orvosközpontú szemlélet a természetes, anyaközpontútól. A kórházi és az otthon szülés közti „középútnak”, azaz a kórházi háttérrel zajló természetes szülésnek nálunk máig nincsen tere. Most dolgozzák ki a természetes szüléskísérés speciális protokollját, ugyanis tanulni kell, hogy bizonyos asszonyi reakciókra hogyan reagáljunk, hogyan vegyük észre, ha valami gond van, mikor kell egyáltalán beavatkozni.
Leginkább az a lényeg a természetes szülésben, hogy abban az ütemben zajlik, ahogy az anya és a baba testének az üteme diktálja, nem pedig az orvos. Csak akkor történik külső beavatkozás, ha ez indokolt. „Sajnos a köztudatban a szülés egy szükséges rossz, amin túl kell esni, és a kismamák nem jutnak elég információhoz arról, hogy az milyen pozitív és örömteli élmény is lehet. Minden fájdalom közelebb visz a gyermekhez. Rátalálni erre az útra óriási élmény: akik természetesen szültek, általában szeretnék azt még egyszer átélni. Ez olyan, mint a maratoni futóverseny, nagyon kemény munka, gyakran komoly izomfájdalmakkal, légszomjjal, holtpontokkal jár, és nagy nehézségek árán lehet a végén bejutni a célba, ami viszont katartikus élmény. Érdekes módon azok az anyák, akik gyorsan végig vannak hajtva ezen a folyamaton, akár egy oxytocinos injekcióval, akár egy epidurális érzéstelenítéssel, sokszor sokkal negatívabban élik meg ezt az eseményt” – folytatja a doktornő.
„Csak olyan kismamát viszünk az alternatív szülőszobába, aki a legalacsonyabb rizikófaktorú kategóriába tartozik. Ezeknek a kismamáknak egy része megszül ott, másik részüket átvisszük a hagyományos szülőszobára, ahol mondjuk oxytocint vagy egyéb segítséget kapnak, és szükség esetén innen visszük tovább őket a műtőbe. Azok közül, akik az évek során az alternatív szülőszobában kezdték meg a szülésüket, 1,4 százalékuk fejezte be császárműtéttel” – mondja az orvosnő, aki szerint a császármetszések magas számának két oka van: egyrészt mert az előző szülés is császár volt, másrészt elszaporodtak a műhibaperek. Ellenben amiatt, hogy indokolt volt-e császározni, még egyetlen per sem indult.  
Dékány Ágnesék – és kismamák ezrei – egyelőre keresik a helyüket a rendszerben, szívesen dolgoznának egy független referenciaintézményben vagy osztályon. Kívánatos lenne, ha a szülészetek idővel sorban átvennék ezt a gyakorlatot. Ami az orvostársadalom koncepcionális ellenérzését illeti, Dékány Ágnes szerint a társadalmi igény idővel őket is jobb belátásra fogja késztetni.

Fagyival az abortuszért

Nem kis kereszttűzbe került az az amerikai fagylaltos, aki üzlete bevételének 10 százalékával az abortuszpárti Planned Parenthood nonprofit szervezetet támogatta, még egy egyedi fagylaltot is piacra dobva ehhez. A What’s the Scoop? tulajdonosát, Jodie Ostrovskyt meglepte a nagy felháborodás, hisz a PP tevékenységének szerinte csak kisebb részét képezi az abortusz, ugyanakkor a szervezet sokat tevékenykedik a tanácsadás terén, segít az örökbefogadásban, rákos nők gondozásában. Azonban az abortuszellenes lifenews.com oldalon megjelent írás szerint – amely hírt adott a „fagyiadományokról” – a PP az Államokban történő terhességmegszakítások mintegy egyharmadáért felelős évente. A cikk megjelente után Jodie Ostrovsky arról számolt be, hogy dühös kommentek százait kapták Facebookon, Twitteren és telefonon egyaránt. Életpárti aktivisták számos javaslatot tettek a Rose City Revolution (Rózsa Város Forradalom) elnevezésű, külön a PP számára létrehozott fagylalt átkeresztelésére. Sokan találóbbnak ítélték a „Meggyilkolt Csecsemő” vagy a „Vér és Sikoly” elnevezést.
A kommentelők nagy része a Live Action nevű csoport leleplező videóira hivatkozott, melyek azt igyekeznek tudatosítani a nézőkben, hogy a legális felszín alatt milyen tevékenységet is végez valójában a PP az amerikai adófizetők pénzéből. Egyik aktivistájuk kerítőnek kiadva magát kamerával rögzítette, amint a PP képviselője bizalmasan közli vele, hogy 14-15 éves lányoknak is tudnak abortuszt biztosítani, s bár a szervezet a videó nyilvánosságra kerülése után leszögezte, hogy az alkalmazott jelentette az esetet feletteseinek, feljelentést nem tettek az álkerítő ellen. Az életpártiak egyik fő kritikája, hogy a PP szinte bárkin elvégzi a beavatkozást, sokszor anélkül, hogy magát a személyt megvédenék. Erre volt példa annak a 13 éves lánynak az esete, akit 2012-ben a rajta erőszakot tevő mostohaapja kényszerített abortuszra, s a PP-klinika alkalmazottai nem firtatva a helyzetét, kérdés nélkül elvégezték az eljárást. Pár hónappal az abortusz után a lány beszámolt édesanyjának a történtekről, aki beperelte a PP denveri klinikáját, hiszen Colorado törvényei értelmében a klinikai alkalmazottaknak kötelességük lett volna kikutatni és jelenteni a szexuális visszaélés gyanúját.
Ahogy a baloldali abortuszpárti médiumok is átvették a hírt, rengetegen adtak hangot támogatásuknak, biztatva az üzlet tulajdonosait, hogy tartsanak ki, folytassák az adományozást, s ne „a keresztény eretnekek és konzervatívok” kritikáira figyeljenek. Bár az életpártiak által kavart porfelhő már kezd leülepedni, ismét egyértelművé vált, hogy a két oldal közötti viták felélesztéséhez akár néhány fagylaltkehely is bőven elegendő. (Cserkó Abigél)

Olvasson tovább: