Kereső toggle

A balkáni front

Pristina lehet Európa utolsó bástyája az iszlamizmussal szemben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hetekben a koszovói és albán médiában nagy felháborodást keltettek egy Szíriában harcoló koszovói férfi fényképei, melyeket az egyik legismertebb internetes közösségi oldalon tett közzé. A fotókon egy koszovói albán harcos, Lavdrim Muhaxheri látható, aki az Iszlám Állam (korábban:  ISIS/ILIÁ) nevű terrorszervezethez csatlakozva harcol Szíriában és Irakban az új iszlám kalifátus megteremtéséért. Az első képek azt szemléltetik, ahogyan Muhaxheri áldozata fejét hátrafeszítve tartja, a következő fotón már a levágott fejet fogja a kezében. A képek mellé az „allahu Ekber”, azaz „Isten hatalmas” feliratot posztolták. Az  IS propagandája szerint Muhaxheri az Iszlám Állam csapatainak militánsaival együtt harcoló, albán fegyveres csoportok vezetője.

Az eset kapcsán több koszovói vezető is megszólalt, a politikusok és a közvélemény egyaránt erőteljes hangon ítélte el Muhaxheri barbár tettét. Atifete Jahjaga államfő megbeszélést tartott a biztonsági szolgálatok vezetőivel és feladatul szabta számukra, hogy kezeljék az ügyet kiemelt prioritással. Isa Mustafa, a Koszovói Demokrata Szövetség vezetője, Pristina korábbi polgármestere vallási gyűlölet terjesztésével vádolja Muhaxherit. Mustafa közölte, hogy az nem elég, hogy az emberek távol tartják magukat az ilyen jellegű cselekményektől, hanem együttes erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy azokat megállítsák. A koszovói belügyminiszter, Bajram Rexhepi nyilatkozatában Muhaxherit egy szörnyeteghez hasonlította és bejelentette, hogy nemzetközi elfogatóparancsot kezdeményeztek a férfi ellen. Egyébként Muhaxheri Facebook-oldalán többen az iszlám ellenségének és terroristának nevezték a férfit, aki válaszában az „ő istenének” átkát kérte a negatív megjegyzéssel élőkre.

Az eset után néhány nappal a Szabad Európa Rádió biztonsági elemzők kijelentéseire hivatkozva közölte, hogy jelenleg Pristina és biztonsági intézményei nem képesek megfékezni a szélsőséges iszlám radikálisok terjeszkedését az ország területén. Szakemberek azt javasolják Pristinának, alakítson külön szektort, amely kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozna. Kiemelik, hogy a szélsőségesség kérdése az úgynevezett alacsony szintről a veszély legmagasabb szintjére emelkedett. A fenyegetettség mértéke ugyan egyelőre még megkérdőjelezhető, ám Koszovó-szerte érzékelhető a biztonsági helyzet romlása.

A majdnem 90 százalékban muszlim vallású Koszovó döntő többsége a mérsékelt szunnita iszlám híve. Becslések szerint pár tízezerre tehető azoknak a száma, akik kapcsolatba kerültek a szélsőséges vahabita iszlám tanaival. A szélsőséges eszmék elültetéséért Koszovóban sokan az iszlám segélyszolgálatokat okolják, amelyek az 1998–99-es konfliktus idején és azt követően humanitárius segélyt szállítottak Koszovóba. A koszovói háború előtt több mint 500 mecset volt és sok szúfi tekke (imahely). Ezek felét a háborúban megsemmisítették. A háború óta többségüket újraépítették, és szaúdi vahabita támogatással számos új mecset épült és épül. Az imámokat többségében Pristinában képzik, azonban a muzulmán egyház prominensei közül többen valamelyik arab államban végzik tanulmányaikat.

A 2008-as függetlenség kikiáltása után a vallási radikalizmus jelentősen felerősödött az országban. A képzett egyházi személyek a szélsőséges tanokat először regionális vagy helyi televízió- illetve rádiócsatornákon keresztül, néhol röplapokon terjesztették. Az internet megjelenése pedig a terjedési folyamat felgyorsulását eredményezte. Amíg a világ Belgrád és Pristina viszonyának normalizálásával foglalkozott, addig a radikálisabb iszlamizmus lassan teret nyert magának. 2013 februárjában Arsim Krasniqi vezetésével megalakult az Iszlám Mozgalom az Egységért (albán nyelven rövidítve: LISBA), az első iszlám fundamentalista politikai párt a Balkánon. A szélsőséges iszlamisták politikai harcának az az alapja, hogy szerintük Koszovó alkotmánya diszkriminálja őket, mindeközben egyre erőszakosabban követelnek nagyobb szabadságot a muszlim szimbólumok használatára az állami intézményekben. Nemrég az egyik legbefolyásosabb iszlám vezető, Fuad Ramiqi támadással fenyegette meg a koszovói kormányt, amennyiben nem vezetik be a saría törvényeit (vallási tantárgyak, imahelyek kormányzati épületekben, nők számára fejkendő viselése stb.) az országban. Róluk beszélt Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszter, amikor említést tett azokról a kisebb politikai pártokról, amelyek közül néhány radikálisabb iszlámot szeretne bevezetni Koszovóban. Bár ők jelenleg még nem népszerűek a választók körében, tevékenységükben már érezhetőek azok a lépések, amelyekkel úgymond „iszlamizálni” szeretnék a társadalmat és Európa-ellenességet ültetnének az emberekbe.

Soha nem látott méretű razzia

A politikai, társadalmi szerveződésen túl „katonai” toborzásba is kezdtek a térségben, jóllehet most még „csak” külföldi harcokhoz keresnek önkéntes dzsihádistákat, ritka esetekben azonban kitudódik egy-egy hazai támadás terve is. 2013. november közepén a koszovói rendőrség központi irodája több e-mail címről kapott fenyegetést, hogy a korábban terrorizmus vádjával letartóztatott hat férfit engedjék szabadon. Sajtóhírek szerint a gyanúsítottak robbantásos merényletet készítettek elő Kelet-Koszovóban. A rendőrség a gnjilani és pristinai letartóztatásoknál a házkutatás során különböző típusú fegyvereket és házi készítésű robbanóeszközök előállítására alkalmas anyagokat talált.

Az albán hatóságok 2014 márciusában letartóztattak nyolc személyt a külföldi fegyveres konfliktusokban történő részvétel miatt, akik közül több gyanúsított Koszovóban is toborzott harcosokat. Június 26-án a koszovói titkosszolgálat őrizetbe vett három koszovói albán muszlim férfit, akik kapcsolatban állnak egy szélsőséges iszlám csoporttal, a Rinia Islamea-val (IYA), amely az  IS számára végez toborzásokat. A saját kezűleg végrehajtott kivégzést nemrég posztoló Lavdrim Muhaxheri szintén ennek a koszovói csoportnak a tagja.

2014. augusztus 11-én a koszovói rendőrség 40 embert vett őrizetbe, akik a gyanú szerint szíriai és iraki harcokban vettek részt, valamint terrorista szervezeteket támogattak. A hatóságok országszerte mintegy hatvan helyszínt, közöttük mecseteket vizsgáltak át, ez utóbbiak a gyanú szerint toborzóközpontokként is működtek. A rendőrségi akció keretében jelentős mértékű bizonyítékot foglaltak le, közöttük robbanószereket, fegyvereket és lőszereket is. Ez volt az iszlám szélsőségesek felkutatására szervezett eddigi legnagyobb művelet Koszovóban, amelybe több száz rendőrt és a különleges rendőri egység tagjait vonták be. A rendőrség közleménye szerint az előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottak tevékenysége veszélyt jelentett a nemzetbiztonságra és a jogrendre.

A hatóságok azért kezdtek vizsgálódni, mert egyre több koszovói albán csatlakozott a fent említett harcokban részt vevő fegyveresekhez, és a közösségi oldalakon keresztül további résztvevőket toboroztak. De nem csak a világháló a toborzás aktív eszköze. Koszovói sajtóhírek arról számolnak be, hogy imámok egy csoportja már évek óta szabadon prédikál a szélsőséges ideológiákról, és nyíltan a szíriai harcokban való részvételre szólítják fel a fiatal férfiakat. A rendőrségi razzia után néhány nappal Koszovó-szerte több imámot is letartóztattak, akiket faji, etnikai és vallási gyűlölet szításával vádolnak. Egyikük Gnjilan város El-Kuddus mecsetének imámja, akit a dzsihád egyik fő inspirátorának tekintenek. Fatos Rexhepi, a LISBA helyettes vezetője is őrizetbe került, a Koszovói Iszlám Közösség vezetője, Naim Ternava ellen pedig vizsgálatot indítottak, mert állítólag pénzt fogadott el különböző „gyanús” forrásoktól és mert radikális iszlamistákat nevezett ki imámoknak.

A letartóztatások kapcsán az állami főügyész bejelentette, hogy további imámok ellen indítottak vizsgálatot. A koszovói különleges ügyészség egy közleményben arról is beszámolt, hogy az eddig letartóztatott 40 főn felül még további 56 személyt gyanúsítanak terrorizmussal valamint illegális toborzással. A Bota Sot című koszovói napilap szerint a rendőrség legalább 150 terrorizmussal gyanúsított személyről tud az országban, akik között nők is vannak.

Félezer dzsihádista a Balkánról

Hivatalos becslések szerint nagyjából 150-200 koszovói albán csatlakozott szélsőséges iszlamista milíciákhoz a szír és iraki hadszíntereken. A koszovói rendőrség szerint ebből eddig legalább 18-an vesztették életüket a harcokban. A londoni King’s College-ban működő Nemzetközi Központ a Radikalizálódás és Politikai Erőszak Tanulmányozására (ICSR) elnevezésű szervezet szerint, ha az érintett országok közé vesszük Macedóniát és Albániát is, akkor a térségben harcoló albánok létszáma már 300 és 400 fő közé tehető.

Ami a radikalizálódás folyamatát illeti, Bosznia-Hercegovinában is hasonló a helyzet. Az itt élő 1,5 millió bosnyák muzulmán közül a becslések szerint legalább tízezerre tehető az aktív vahabiták száma. (Iszlám dzsihád a szomszédban. Hetek, 2012. január 27.) Dzevad Galijasevic, boszniai muszlim politológus korábbi tanulmánya szerint további 12 százalék támogatja a vahabiták mozgalmát. A többségében elszigetelt falvakban, az iszlám jogrend szerint működő közösségek általában csendesen és öntörvényűen élnek, ám egyes vélemények szerint ez csak a nyugodt „hátország” megteremtéséről szól, már ami a propagandát és az ideológiai képzéseket illeti. Ennek ellenére sajnos több, a vallási fanatikusok által elkövetett erőszakos cselekmény történt 2010 és 2012 között. Szakértők szerint e folyamatok Boszniát az európai iszlám terrorizmus egyik bástyájává tehetik, amihez csak egy újabb veszélyes adalékot jelentenek a toborzások. Ennek köszönhetően Boszniából jelenleg nagyjából 350 fő vesz részt a különböző iszlamista „szent háborúkban”.

A koszovói rendőrség mostani akció-ja feltehetőleg csak időlegesen korlátozza a szélsőségesek tevékenységét.

A különböző biztonsági források egyet-értenek abban, hogy a harcokból hazatérők egyre növekvő fenyegetést jelentenek Koszovóra és a nemzetközi közösség tagjaira egyaránt. A koszovói civil szervezetek képviselői szerint még az ENSZ és az Európai Unió sem veszi komolyan a helyi szélsőséges muszlimok jelentette veszélyt. A nemzetközi közösség ma még jelen van Koszovóban, azonban a nemzetközi szervezetek kivonulását követően csak a pristinai kormány ereje és stabilitása akadályozhatja meg egy szélsőséges hitet valló ország létrejöttét Európában. Sokak szerint tehát ennek megvalósulása esetén nemcsak Koszovó, illetve a Balkán stabilitása kerülne veszélybe, hanem a nyugati civilizáció sem lenne többé biztonságban.

Olvasson tovább: