Június 12-én a São Paulo-i Arena Corinthiansban egy korábban gerincsérülést szenvedett brazil fiatal fel fog állni a kerekes székéből, majd a pálya közepére sétálva olyat fog tenni, amire korábban nem volt képes: elrúg egy labdát. A legtöbbünk számára rutinszerű mozdulatsort az illető esetében sokéves kutatómunka és hosszadalmas tervezés előzte meg.
A technológia, amelynek segítségével mindez kivitelezhető, egy gondolatvezérelt robotváz. A szerkezetet az egyszerű mozgathatóság érdekében rendkívül könnyű ötvözetből készítették, és működtetésében külön hidraulika segíti a pácienst. Amikor a bénulástól szenvedő személy felveszi magára az eszközt, az elvégzi mindazt, amit az alsó végtag izomzata a megfelelő beidegzés hiányában képtelen megcsinálni.
A robotváz (angolul: exoskeleton) egy nemzetközi összefogás eredménye. A robotikai munka a Müncheni Műszaki Egyetemen tevékenykedő Gordon Chenget, az eszköz megépítése pedig francia kutatókat dicsér. A legnehezebb feladata azonban Miguel Nicolelisnek és csapatának volt. Ahogy korábban már beszámoltunk róla, az észak-karolinai Duke Egyetem neurobiológus professzora – aki mellesleg São Paulóból származik – és munkatársai majmok agyába ültetett elektródák és az azokon át szerzett információ segítségével képesek voltak egy robotkar mozgatására (Gondolkodom, tehát vagy. Hetek, 2013. május 3.). A szóban forgó projekt során az agyhullámok detektálására és az általuk kódolt információ feldolgozására fókuszáltak, hogy azok segítségével irányíthassák a robotvázat.
2014. 06. 06. (XVIII/23)
