A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A botrányos előkészületek ellenére a labdarúgás szerelmesei a világ minden pontján lélegzetüket visszafojtva várják a 2014-es brazíliai világbajnokság kezdetét, melyet nem csak a szervező ország fog így vagy úgy emlékezetessé tenni. A nyitóceremónia keretein belül esedékes kezdőrúgást ugyanis egy deréktól lefelé bénult ember fogja végrehajtani.
Június 12-én a São Paulo-i Arena Corinthiansban egy korábban gerincsérülést szenvedett brazil fiatal fel fog állni a kerekes székéből, majd a pálya közepére sétálva olyat fog tenni, amire korábban nem volt képes: elrúg egy labdát. A legtöbbünk számára rutinszerű mozdulatsort az illető esetében sokéves kutatómunka és hosszadalmas tervezés előzte meg.
A technológia, amelynek segítségével mindez kivitelezhető, egy gondolatvezérelt robotváz. A szerkezetet az egyszerű mozgathatóság érdekében rendkívül könnyű ötvözetből készítették, és működtetésében külön hidraulika segíti a pácienst. Amikor a bénulástól szenvedő személy felveszi magára az eszközt, az elvégzi mindazt, amit az alsó végtag izomzata a megfelelő beidegzés hiányában képtelen megcsinálni.
A robotváz (angolul: exoskeleton) egy nemzetközi összefogás eredménye. A robotikai munka a Müncheni Műszaki Egyetemen tevékenykedő Gordon Chenget, az eszköz megépítése pedig francia kutatókat dicsér. A legnehezebb feladata azonban Miguel Nicolelisnek és csapatának volt. Ahogy korábban már beszámoltunk róla, az észak-karolinai Duke Egyetem neurobiológus professzora – aki mellesleg São Paulóból származik – és munkatársai majmok agyába ültetett elektródák és az azokon át szerzett információ segítségével képesek voltak egy robotkar mozgatására (Gondolkodom, tehát vagy. Hetek, 2013. május 3.). A szóban forgó projekt során az agyhullámok detektálására és az általuk kódolt információ feldolgozására fókuszáltak, hogy azok segítségével irányíthassák a robotvázat.
Nicolelis kilenc, húsz és negyven év közötti sérült férfival és nővel dolgozik együtt egy São Pauló-i neurorobotikus rehabilitációs központban, ahol a készülék irányítására tanítják őket. Közülük hármat választanak ki, akik részt vesznek a megnyitóünnepségen, és egyikük fogja véghezvinni az ominózus kezdőrúgást.
A robotváz koordinálásához először is be kell segíteni a személyt a filmbe illő masinába, aminek tartozéka a belülről elektródákkal borított fejfedő. Ez a sapka hivatott a szerkezet irányítójának agyhullámait érzékelni. Az információt a gép hátizsákszerű részében található számítógépbe továbbítja, ami a dekódolást követően elindítja a hidraulikus meghajtók által végrehajtandó mozgásokat.
„Ezek nagyon finom mozdulatok, egyáltalán nem robotikusak” – lelkendezett Nicolelis.
A „gépkezelő” lába szenzorokon nyugszik, melyek érzékelik a lépések során a talajjal létrejött kontaktust, és jeleket küldenek a páciens által viselt speciális felsőruha ujjába varrt eszköznek. Ennek segítségével „vezetik félre” az agyat, és generálnak olyan érzetet, mintha az inger tényleg a lábukat érte volna.
„Olyan érzésem van, mintha a tengerparton, a homokban sétálnék” – konstatálta örömmel az egyik résztvevő. Nicolelis ezt a hatást az úgynevezett „gumikéz illúzióhoz” (rubber hand illusion) hasonlítja: az illető úgy érzi, mintha az élettelen tárgy a testének szerves része lenne. A kutató szerint a technológia olyan kiforrott, hogy rövidesen alkalmas lehet a mindennapi használatra is.
„Azok az innovációk, amelyeknek egybeszerkesztésével létrejött az exoskeleton, mind azt a célt szolgálják, hogy a paralízises betegek számára újra adott legyen a lehetőség a járásra. Reményeim szerint ezzel végleg múzeumi darabokká tehetjük a kerekesszékeket” – fogalmazott.
Az eszköz számos biztonsági teszten is átesett. A tervezők giroszkópokkal (a perdületmegmaradás törvénye alapján működő eszköz) látták el, melyek a készülék stabilizálásában játszanak szerepet, és felszerelték néhány légzsákkal is, arra az esetre, ha felborulna. A leggyengébb pontja az eszköznek az akkumulátor élettartama, mely jelenleg csupán kétórás működésre alkalmas. Az utóbbi hónapokban Nicolelis és kollégái São Pauló-i futballmérkőzésekre is kilátogattak, hogy megvizsgáljak, vajon a szurkolók mobiltelefonjai által keltett interferencia nem zavarja-e meg a gépezet működését. Az eredmények alapján a kutatók bizakodóak.
„Az emberek rendkívül jók a komoly döntések meghozatalában és a kétesélyes, homályos helyzetek megoldásában, míg a robotok kiválóan alkalmasak precíz, ismétlődő mozgások kivitelezésére. Az exoskeleton segítségével a kettő előnyei egyesíthetőek” – vélekedik Sethu Vijayakumar, az Edinburgh-i Egyetem robotikusa.
Akárhogy is alakul a bemutató a világbajnokságon, elképzelhető, hogy a nem is olyan távoli jövőben egyre ritkábban fogunk kerekesszékbe kényszerült emberekkel találkozni, mert egy ilyen eszköz segítségével újra talpra állhatnak majd.
A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A világ legkorábbi múzeumát egy brit régész, Leonard Woolley fedezte fel 1925-ben. Az épület Ur városában, a mai Irak területén található, és az Újbabiloni Birodalom utolsó királyának – bizonyos...
A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az...
Elsősorban a gigantikus demográfiai fordulatról szólt Orbán Viktor idei évértékelője. De vajon mik voltak a kormányfő év eleji beszédeinek közös motívumai az elmúlt húsz évben?
Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek...
Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám...
Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!