Kereső toggle

Sereghajtó magyar milliárdosok

A politika a legkönnyebb út a sikerhez

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tavaly óta jelentősen nőtt a magyar milliárdosok vagyona, ám még így is le vannak maradva nemcsak a globális elittől, de térségbeli „kollégáiktól” is – derült ki A 100 leggazdagabb - 2014 című kiadványból. Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy nálunk még mindig nem működik megfelelően a piacgazdaság – a siker biztos receptje például a politikához és a politikusokhoz való „megfelelő” viszony.

A világtrendekhez hasonlóan a magyar leggazdagabbak is egyre nagyobb vagyonok felett rendelkeznek: 2013-hoz képest a lista szereplői 180 milliárd forinttal gyarapodtak, ami reálértéken bő 6 százalékos növekedést jelent. A jelenlegi 2460 milliárdos összvagyonuk egyébként négyszerese annak, amit 2002-ben birtokolt a száz leggazdagabb magyar – miközben a fogyasztói árak azóta csupán 77 százalékkal növekedtek.

A toplistát ezúttal is – immár egymás után negyedszer – Csányi Sándor (lenn balra), az OTP Bank első embere vezeti, aki tavaly 15 milliárddal, 150 milliárd forintra gyarapította vagyonát. Őt Bige László (lenn középen), a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa követi 145 milliárd forinttal, míg a harmadik helyen az online erotikus szolgáltatásokból meggazdagodott Gattyán György (lenn jobbra) áll, akinek vagyona 135 milliárd forint volt 2013-ban. Ő egyébként 17 milliárdos növekedést könyvelhetett el egy év alatt, főként a globálisan legnézettebb „felnőtt tartalmat” szolgáltató weboldaluk révén.

A 2014-es vagyon szerinti listára kilenc új szereplő került, közülük Polony István nyitott a legelőkelőbb helyen: az üzletember tavaly 47 százalékos tulajdonrészt szerzett az OLAJTERV csoportban, amivel egy csapásra a 24. helyre került. Két nagy tavalyi cégeladás nyomán került fel a listára Mészáros Csaba (52.), aki a mérnöki szolgáltatásokat nyújtó Evopro csoport egy részét értékesítette, valamint Vinnai Balázs (99.), aki a banki informatikai rendszerekkel foglalkozó IND csoportot adta el.

A Hetek összesítése szerint a legtöbb toplistás magyar milliárdos több mint egyharmada az ipari szektorban – vagy ott is – tevékenykedik. Ezen belül persze változatos a kép: a legjövedelmezőbbnek az élelmiszer- és a gépipar tűnik, de az építőipar, a gyógyszeripar vagy a nyomda- és papíripar is termelt ki milliárdosokat. A második legjövedelmezőbb tevékenységnek a befektetések bizonyultak – a toplistások negyede foglalkozik ezzel (is). Csaknem ugyanennyien utaznak az ingatlanbizniszben, de kiemelkedő a milliárdosok „érintettsége” a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, a turizmusban és a pénzügyi szolgáltatásokban is.

Szakonyi Péter, a lista szerkesztője szerint mindez a globális trendeknek megfelelő arány. Azzal kapcsolatban, hogy a startup vállalkozások fő működési területét jelentő informatikával „mindössze” nyolcan foglalkoznak a leggazdagabb magyarok közül, a szakújságíró megjegyezte: ezeknek a sikercégeknek a tulajdonosai többnyire akkor kerülnek fel a milliárdos listákra, ha értékesítik a tulajdonrészüket. 

Szakonyi szerint a konkrét számokon és a sorrenden túl az idei lista egyik érdekessége, hogy vannak rajta olyanok, akikről feltételezhető, hogy alapvetően politikai lojalitásuknak köszönhető, hogy a leggazdagabbak között találták magukat. Ebből a szempontból emblematikus figura Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere, de például Paár Attila építőipari cégcsoportja is kiszámíthatóan nyeri egymás után a közbeszerzéseket. Idén 15 milliárdos árbevételre számítanak – és ennek 50 százalékát már a csatornázási és környezetvédelmi beruházások teszik ki.

„A politikai hátszéllel elért gazdasági siker igazi magyar unortodox gyakorlat” – jegyezte meg Szakonyi Péter. Ebből a szempontból a legérdekesebb nevek azok, amelyek nem kerültek fel a listára. Ugyanis ott csak azok szerepelnek, akiknek gazdasági tevékenysége transzparens, átlátható. „A Közgépről tudjuk, hogy milyen sokat nyernek a közbeszerzéseken, ám az, hogy például Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt milyen cégekben mekkora tulajdoni hányaddal rendelkezik, vagy mekkora osztalékot vesznek fel egy évben, az nem ismert” – magyarázta a szerkesztő.

„Egy igazi piacgazdaságban teljesen abnormális, ha a politikával való barátság a siker kulcsa” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Krémer Ferenc szociológus, aki szerint nem önmagában a korrupció a probléma, hanem az, hogy az elmúlt négy évben egy olyan elosztási rendszer épült ki Magyarországon, amely nem a piac szabályai szerint juttatja a forrásokat a gazdaság szereplőinek.

„Ma sokkal könnyebb úgy vagyont szerezni, hogy az ember politikussá vagy legalábbis a politika alattvalójává válik, mint úgy, hogy ötletel és megküzd a saját sikeréért. Ebben sajnos nem látok esélyt a változásra, mivel a hitelezés beszűkült, a gazdaság számára a tőkét szinte csak az uniós források jelentik, amelyek elosztása viszont a politikai hatalom kezében van” – vélekedett a szociológus.

Tegyük hozzá, hogy a gazdagok toplistáján természetesen szép számmal vannak olyanok, akik saját jogon szerezték a vagyonukat. Ugyanakkor talán nem véletlen, hogy a szerkesztők idén először a legbefolyásosabb magyarokról is készítettek egy listát. Ezen első helyen Orbán Viktor szerepel, őt követi Csányi Sándor és Simicska Lajos, a top tízben szerepel Nyerges Zsolt is. Az élvonalban egyébként felülreprezentáltak a fideszes politikusok, illetve a kormánnyal vagy személy szerint Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló vállalkozók.

Krémer Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte: a klasszikus demokráciákban jóval gyakoribb, hogy a reálszférában megszerzett gazdasági hatalmat transzformálják politikai hatalommá, mint az, amit Magyarországon látunk: nevezetesen, hogy a politikai hatalomból részesülők, illetve az azt befolyásolók válnak vagyonos emberré.    

A hazai viszonyokon túl érdemes azt is megvizsgálni, hogy nemzetközi összehasonlításban hol tartanak a magyar krőzusok. Az nem meglepő, hogy az igazi nagyok mögött – mint például a globális listavezető, 76 milliárd dollárral rendelkező Bill Gates – utcahosszal vagyunk lemaradva. Ugyanakkor Európában sincs nyomuk a magyar milliárdosoknak, legalábbis a Forbes magazin listájára – ahová a belépő egymilliárd dollár – nem kerültek fel. Európában egyébként 468 dollármilliárdos él, a legtöbb – összesen 111 – Oroszországban. A második helyen álló Németországból 85-en kerültek az élvonalba, és a német gazdaság erejét jól mutatja, hogy onnan egy év alatt 26 új dollármilliárdos került fel a listára. Az európai élvonalban a britek a harmadikok, a franciák pedig a negyedikek 47, illetve 43 dollármilliárdossal.

Meglepő ugyanakkor, hogy a közép-kelet-európai egykori szocialista országok viszonylatában sem állunk jól. „Szlovákia megelőzött bennünket az egy főre jutó GDP terén és a gazdasági növekedésben is, a cseh és a lengyel leggazdagabbak top tízes listájába pedig alig-alig fér be magyar milliárdos” – említett példákat Szakonyi Péter. Hozzátette: az is érdekes, hogy például a románoknál egyfajta tisztulás is végbement az utóbbi években. Az elmúlt 20 évben kitermelődött oligarchák közül többen kénytelenek szembenézni a törvény szigorával, volt, aki börtönbe is került. 

Csehországban egyébként hat dollármilliárdos van – a listavezető 11 milliárd dollárral a banki és biztosítási üzletekben utazó Petr Kellner, aki a globális rangsorban a 106. helyen áll. Legutóbbi két üzlete a spanyol Telefónica cseh leányvállalatának megvásárlása volt 3,2 milliárd dollárért, illetve a legnagyobb cseh biztosítóban meglévő részesedésének eladása az olasz Generalinak 3,6 milliárd dollárért.

Kellner után következik a listán Andrej Babis 2,4 milliárd dolláros vagyonnal, aki „szabadságra ment” az Agrofert mezőgazdasági és vegyipari holding igazgatói székéből, hogy pénzügyminiszterként politizáljon. Ehhez egyébként módosítani kellett a cseh ügynöktörvényt: ugyanis Babis szerepelt a volt kommunista titkosszolgálat együttműködési névjegyzékében – ezért alapjáraton nem lehetett volna miniszter. Egyébként a tizedik leggazdagabb cseh vállalkozó is 130 milliárd forintnak megfelelő cseh koronával rendelkezik, és Csányi Sándor „csak” a 7. helyre futna be az ottani listán.

Lengyelországban is van öt dollármilliárdos. A leggazdagabb (3,6 milliárd dollár) az a 64 éves Jan Kulczyk, aki a távközlési és az olajipar mellett a sör-iparban is jelen van. Őt követi 3,5 milliárd dolláros vagyonnal Zygmunt Solorz-Zak médiamágnás, aki mellesleg egy futballklub boldog tulajdonosának is tudhatja magát. A tizedik leggazdagabb lengyel vagyona 170 milliárd forintnak felel meg – vagyis nálunk ő lenne a listavezető.

Románia egyetlen dollármilliárdosa az 59 éves Ioan Niculae  (1,2 milliárd dollár), aki az ország vezető mezőgazdasági és műtrágya-konglomerátumát birtokolja – és neki is van futballcsapata. Csányi Sándor a románoknál is csupán az ötödik helyre futna be.

Az ukrajnai mágnások közül ketten fértek fel a Forbes-listára: Rinat Ahmetov acél- és bányaiparban utazik, és 12,5 milliárd dollárja van. Őt követi 3,2 milliárddal az Interpipe csővezetékgyártó csoportot birtokló Viktor Pincsuk. Ahmetovnak nem jött jól az ukrajnai forradalom: még londoni lakása előtt is tüntettek, hogy szakítsa meg kapcsolatát Viktor Janukoviccsal. Ezzel szemben Pincsuk a majdani tüntetők oldalára állt.

Olvasson tovább: