Kereső toggle

Népek a katasztrófa árnyékában

Ukrajna is felkerült a jogvédők negatív toplistájára

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Speciális értékelési rendszert dolgozott ki a Minority Rights Group International (MRGI) elnevezésű nemzetközi jogvédő szervezet: azt igyekeznek meghatározni, hogy melyik országban mekkora egy humanitárius katasztrófa esélye. Legfrissebb jelentésük szerint a listát Szomália, Szudán és Szíria vezetik, de most először Ukrajna is felkerült a „fenyegetett népek” közé, és az európai országok között Moldova és Törökország is komoly figyelmet érdemel.

A jogvédő szervezet áprilisában megjelent Fenyegetett népek címet viselő jelentése azokat a népcsoportokat igyekszik meghatározni, amelyeket 2014-ben népirtás, tömegmészárlás vagy más szisztematikus erőszakos elnyomás veszélye fenyeget. A jelentésben szereplő index, amelynek mértéke megmutatja az érintett térségben a humanitárius katasztrófa valószínűségét, hat fő komponens alapján áll össze: politikai instabilitás, korábbi politikai vagy etnikai tömeggyilkosságok, az uralkodó elit kizárásos ideológiája, az ország vezetésének autokratikus jellege, illetve az alacsony nyitottság a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra.

2014-ben a legsúlyosabb romlás Szíriában következett be a civil lakosság tekintetében, de Egyiptom is egyre magasabb helyezést szerez a listán, a tavalyi évhez képest 33 helyet ugrott fölfelé. Afrika országai mind előkelő helyen szerepelnek a fenyegetettségi index tekintetében, a legnagyobb negatív változást Kongóban, Jemenben, Dél-Szudánban, és a Közép-afrikai Köztársaságban lehet tapasztalni. Törökország is 6 helyet rontott tavaly óta – részben a keresztények üldözése miatt.

Az európai országok közül Ukrajna és Moldova most „debütált” a listán, a legtöbbet pedig Törökország lépett előre a negatív rangsorban. A jelentés szerint az ukrajnai Krím félsziget orosz bekebelezése különös aggodalommal töltötte el a térség körülbelül 300 ezer fős őslakos népcsoportját, a krími tatárokat, akiket a szovjet rezsim alatt deportáltak, és később fokozatosan térhettek vissza a Krím félszigetre.  A megfélemlítő légkör miatt sok krími tatár nem is szavazott a krími hatóságok által kezdeményezett 2014. márciusi népszavazáson, ahol az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek.

A szélsőséges nacionalisták jelenléte az átmeneti ukrán vezetésben– amely Janukovics elnök bukása után került hatalomra, és megpróbálta visszavonni a kisebbségi nyelvtörvényt –, Ukrajna számos kisebbségében keltett aggodalmat, többek között a kisebbségi oroszokban, magyarokban és románokban. Az áprilisi erőszakos oroszbarát tüntetések Kelet-Ukrajnában csak fokozták a feszültséget, többek között roma családok elleni erőszakos támadásokról tudósítottak Szlovjanszkból is.

Számos párhuzam vonható az ukrajnai és a moldovai helyzet közé – hangsúlyozza a jelentés. Orosz etnikumú tüntetők ugyanis az Oroszországhoz való csatlakozást hangoztatták Moldova szakadár transznisztriai térségében (másnéven Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság), ahol egyébként orosz csapatok állomásoznak.

A beszámoló készítői szerint az orosz hatóságok fokozott figyelemmel követik, hogy Moldova 2014  második felében alá fogja-e írni a társulási szerződést az Európai Unióval – tudniillik ugyanez a folyamat idézte elő az ukrán válságot is.

Törökország szintén jelentősen előrelépett a Fenyegett népek rangsorában. Ahogy azt a nemrég történt törökországi tüntetések is jelzik, a közvélemény egyre kevésbé tűri a jogállami keretek leépítését. Ugyanakkor a feszültség megint növekedett a zömében kurdok lakta délkeleti országrészben, ahol emiatt a  békekötési folyamat megrekedhet.

Oroszországban vezető politikusok próbálnak meg politikai tőkét kovácsolni az uralkodó menekültellenes hangulatból, felkorbácsolva a bevándorlókkal szembeni ellenérzéseket. A jórészt kaukázusi és közép-ázsiai posztszovjet államokból érkező, munkát kereső bevándorlók többnyire zárt közösségekben élnek. Erőszakos lázadások törtek ki Moszkva déli kerületében 2013 októberében, amikor több mint ezer ember lepte el a Biryulyovo negyed utcáit, miután egy fiatalembert meggyilkoltak, és a feltételezett elkövető egy bevándorló volt.

Kirgizisztánban folytatódnak az önkényes letartóztatások, gyakori a jogorvoslat hiánya, a kínzás, a zsarolás. Politikai indíttatású ítélet alapján életfogytiglant kapott Azimzhan Askarov üzbég etnikumú újság-író, miután a 2010-es, Dél-Kirgizisztánt sújtó etnikai konfliktus alatt tudósított emberi jogi jogsértésekről. Egy, a 2010-es zavargásokhoz kapcsolódó esetben egy üzbég vádlottat, akit egy kirgiz etnikumú férfi feltételezett meggyilkolása miatt tartóztattak le, ismételten megtámadtak a bírósági tárgyaláson. Ez arra sarkallta a jogvédő szervezeteket, hogy felszólítsák a hatóságokat arra, akadályozzák meg a bírósági tárgyalás lefolytatásának a megzavarását.

Tadzsikisztánban a 2009-es vallási törvény elfogadása óta növekszik az iszlám vallás feletti állami ellenőrzés. 2014 márciusára a hatóságok országos kampányának köszönhetően egy kivételével az összes madraszát (iszlám vallási iskolát) bezárták. Az  üzbég etnikumú lakosok, akik Tadzsikisztán népességének 15 százalékát teszik ki, és így ők az ország legnagyobb kisebbsége, politikailag marginalizáltak, a 63 parlamenti képviselői helyből csak 2 az övék. Megnövekedett a katonai jelenlét a távoli Gorno-Badakhshan Autonóm Tartományban, ahol főleg pamírok és etnikai kirgizek laknak.

Olvasson tovább: