hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Húshagyó kedv
Az átlagnál betegebbek a vegetáriánusok

2014. 04. 20.
Egyre több ember mond le az állati fehérjék fogyasztásáról, néhányan azért, mert egészségesebben akarnak élni, mások pedig etikai meggyőződésből. A kérdés, hogy valóban egészséges-e az, amit annak állítanak be? Egyre több kutatás szerint nem.

Az osztrák Graz-i Orvostudományi Egyetem legújabb tanulmánya szerint a vegetáriánusok fizikailag aktívabbak, kevesebb alkoholt isznak, kevesebbet dohányoznak, és magasabb a szocioökonómiai státuszuk, mint azoknak, akik húst is fogyasztanak. Mindezek alapján arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy a vegetáriánus (és vegán) életmód egyenlő a jobb egészségi állapottal. A PLoS One tudományos internetes folyóiratban közzétett Osztrák Egészségügyi Felmérés megállapításai szerint ez egyáltalán nincs így. Az elemzés során vizsgálták a résztvevők táplálkozási szokásait, demográfiai jellemzőit és az általános életvitelbeli különbségeket.
A legjelentősebb étkezési szokásbeli különbség a hús-evők és a vegetáriánusok között a BMI-re (testtömegindex) és az alkoholfogyasztásukra vonatkozott – mindkettő nagyobb, magasabb volt a húsevők körében. Összességében viszont a vegetáriánusokat rosszabb egészségi állapotban találták, mint a más táplálkozási szokásokat követőket. Közülük többen szenvedtek valamilyen betegségben, többen voltak krónikus betegek, és „szignifikánsan gyakrabban” fordult elő szorongás/depresszió köreikben. A tanulmány megállapítása szerint azokra az alanyokra, akik kisebb mennyiségű állati zsírt fogyasztanak, jellemzőbbek a rosszabb egészségügyi gyakorlatok, mint például a védőoltások megtagadása és a megelőzés hiánya.
A vegetáriánus étrend – amelyet alacsony telítettzsír- és koleszterinfogyasztás jellemez, és amelyben megjelenik egyidejűleg a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű termékek nagyobb arányú fogyasztása – magában hordozza a nagyobb kockázatot a rákra, allergiákra és mentális problémákra. Köreikben 50 százalékkal nő a szívroham előfordulásának esélye is.
A kutatók összegzése szerint: „A tanulmányunk megmutatta, hogy az az osztrák felnőtt, aki vegetáriánus étrendet követ, kevésbé egészséges (rák, allergia és mentális problémák terén), alacsonyabb az életminősége, és több egészségügyi kezelésre szorul.”
Ráadásul egyre több kutatás irányul a vegánok/vegetáriánusok által fogyasztott élelmiszerek minőségének vizsgálatára is. Ezek alapján elmondható, hogy a legtöbb vegán élelmiszer nem váltja be a hozzá fűzött ígéreteket.
A Hamburgi Fogyasztóvédelmi Központ (HFK) vizsgálata során megállapította, hogy az általa elemzett, vegánnak mondott termékek rosszabbak a hírüknél. Nem minden növényi eredetű élelmiszer egészséges, illetve nem is származik mind környezettudatos gazdálkodásból.
Húsz vizsgált termékből négyben túl sok volt a zsír, öt pedig sótartalma miatt bukott meg a teszten. Egy diókrém csak 2,5 százalék dióolajat tartalmazott, és ezenkívül rengeteg telített zsírsavat pálma- és kókuszolajból. „E termékek közül néhánynak nem kellene túl gyakran szerepelnie az étrendben” – nyilatkozta Silke Schwartau a központ részéről.
Az adalékanyagok tekintetében sem állnak jobban a tesztelt termékek, mint az átlag élelmiszerek. Mindenekelőtt a hús- és sajtutánzatok vannak tele aromákkal és olyan egyéb anyagokkal, amelyek nélkül aligha lehetne elérni legalább megközelítőleg a megszokott ízeket. A vegán élelmiszerek körében gyakori a csomagolással való visszaélés is. Az egyik gabonaital előállítója például svájci hegyeket választott háttérnek, jóllehet a köles hazánkból, a mogyoró pedig Dél-Európából származik. Az egyik sajtutánzat előállítója állítólag csak etikus termelésből származó alapanyagokat hasz­nál fel – de hogy ez mit is jelent, az az ő titka maradt.
Mivel a vegán élelmiszerekhez Németországban egyelőre nincs szükség állami jóváhagyásra, a vállalatok és szövetségek saját maguk állítják elő a címkéiket, ami szintén lehetőséget biztosít a csalásra. Az üzletág felvilágosítási kedve sem túl magas, alig 40 százalékuk válaszolt a fogyasztóvédők kérdéseire.
Bár sokféle termék egyelőre szinte ismeretlenként kíván betörni a piacra (például szójaburgerek és csillagfürtből készült virslik), és emiatt kisebb a forgalom is, de a kereslet folyamatosan növekszik. Jelenleg e piaci szegmens bevételei Németországban meghaladják a 200 millió eurót.
A húsmentes életmódot követők száma is folyamatosan nő. Az Egyesült Államokban egy 2013-as felmérés szerint a lakosság 13 százaléka vallotta magát vegetáriánusnak, a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) 2009-es adatai szerint közel 367 ezer gyerek tartozik közéjük. Európában az egyes országok között igen jelentős eltérések vannak. Franciaországban csak a lakosság két százaléka utasítja el az állati fehérjéket, Portugáliában és Spanyolországban is alacsony az arányuk, de Svédországban, Olaszországban és Németországban a népesség közel egytizede él így, ami összességében több tízmillió embert jelent.

A gyökerek

A vegetarianizmus gyökerei igen régi időkre nyúlnak vissza. Egyes források szerint már az ókorban is akadtak követői, ám ezek a „mozgalmak” igazán az újkorban erősödtek fel. Az Amerikai Vegetáriánus Társaságot 1850-ben alapította Sylvester Graham, az egészségügyi reform egyik tengerentúli korai képviselője, illetve a vegyszermentes teljes kiőrlésű lisztből készült Graham-kenyér kitalálója. Graham az alkoholizmus és a kéjvágy elleni orvosságként reklámozta a vegetarianizmust és a magas rosttartalmú étrendet. Azt hirdette, hogy az egészségtelen táplálkozás – amelyben megtalálhatóak a húsfélék és a fehérliszt – túlzott szexuális vágyat gerjeszt, ami megzavarja a testet, és betegségekhez vezet. John Harvey Kellogg Graham követőjeként kifejlesztette a corn flakest, illetve a mogyoróvaj előállításának módját. Kiállt a magas rosttartalmú vegetáriánus ételek mellett, amelyek segítenek a „természetes késztetések” legyőzésében. Meggyő-ződése szerint az általa hirdetett táplálkozás követése esetén elfojthatóak a szexuális vágyak, amelyeket ő házastársak esetében sem tartott elfogadhatónak.  A német területeken a 19. század utolsó harmadában kezdett megerősödni a vegetarianizmus. Az 1893-ban Oranienburgban létrehozott Eden nevű gyümölcstermelő közösség a náci kormány regnálása alatt is fennmaradt, az első világháború során hangoztatott nacionalista és rasszista eszméiknek köszönhetően. A vegetáriánus életmódra való áttérést egészségügyi, állat- vagy környezetvédelmi okokkal is alátámasztják, azonban létezik egy olyan irányzat is, amely az emberiség erkölcsi védelmét is zászlójára tűzte. Ennek volt képviselője Richard Wagner is. E mozgalomban aztán összekapcsolódtak az antiszemitizmus és a vegetarianizmus nézetei. Adolf Hitler személye körül a mai napig is késhegyre menő viták folynak a tekintetben, hogy az egyébként szenvedélyes antialkoholista és dohányzás­ellenes diktátor vajon vegetáriánus volt-e, vagy netalántán ennek is radikálisabb irányvonalát, a vegán életmódot követte. A kérdés a mai napig sem eldöntött, az biztos, hogy Hitler étlapján ritkán szerepeltek húsételek.

Ami kell, az kell

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!