hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gyorsulási verseny
Utcahosszal a világ előtt a kínai autóipar

2014. 01. 24.
Carlos Ghosn, a Renault elnök-vezérigazgatója és Hszü Ping, a kínai Dongfeng (ejtsd: tungfeng) cég elnöke írta alá decemberben az elmúlt év legjelentősebb francia–kínai szerződését: a két fél 50-50 százalékos tulajdonarányú, 870 millió euró alaptőkéjű vegyesvállalatot alapított, hogy 2016-ra egy új autógyárat építsenek a Jangce-parti Vuhan városában. A francia márkanév ismerősen cseng Európában, a másik szerződő partneré aligha – viszont Kínában annál ismertebb. Nem pusztán gépkocsit jelöl, több annál: politikai fogalom. Dongfeng azt jelenti: keleti szél. A világ legnépesebb országában mindenki ismeri a néhai kommunista vezető, Mao Ce-tung (Mao Zedong) mondását, miszerint „a keleti szél legyőzi a nyugati szelet”, értsd: a Kelet a Nyugatot. Az autós széljárás azonban ennél bonyolultabb a globalizáció korában: a nyugati szél is erősíti a keletit, és nem csupán francia–kínai viszonylatban.

Az öreg Renault-taxi  óvatosan haladt a széles kelet-nyugati pekingi főút közepén, az éktelen tülkölés, a nehéz dízelmotorok fel-felerősödő zúgása és a kerékpárok szüntelen csengőjelzése közepette. A Magyarországról frissiben érkezett utas elképedve nézte a sofőrt, aki egy talán tízcentis, belülről megvilágított, műanyagból készült nyilat pöccentett hol jobbra, hol balra a belső visszapillantó tükör mellett. Ez az elmés fényszerkezet volt hivatott arra, hogy jelezze a közúti irányváltozást – 1969-ben. Kiválóan működött, senki nem ütközött a járműnek.

Az utat a biciklisták uralták, végtelen folyamuk négyes-ötös sorban haladt mindkét irányba. Gépiesen nyomták a pedált, sokan el-elbóbiskoltak egy pillanatra, de rutinosan felébredtek, amikor dőlni kezdett a szerkezet. Időnként impozáns fekete  Hungcsi (Vörös Zászló) típusú limuzinok törtek utat maguknak: a magas rangú állami tisztségviselőknek járt ilyen reprezentatív jármű, amely elől illett szétspriccelnie a két kerék robotosainak. A  középkategóriájú Sanghaj autók gyakrabban tűntek fel, ezeken furikázták a középkádereket. Mindkét típust az ötvenes években szovjet segítséggel felépített üzemekben gyártották. A magántulajdonú autó ismeretlen fogalom volt, és a teljes kínai autóipar sem produkált évi 200 ezernél több gépkocsit az akkor még zajló, a krónikákba „kulturális forradalom” néven bevonult belső hatalmi harc idején. A felettébb ritka nyugati vagy japán márkák volánjánál jobbára külföldi diplomaták ültek. Kínában a jelszó az „önerőre való támaszkodás” volt, a nemzetközi kooperáció pedig kiment a divatból. Ám nagyjából Nixon amerikai elnök 1972-es kínai látogatása előtt Peking egyszer csak lecserélte taxiparkját: modern japán Toyotákat vásárolt a francia matuzsálemek helyébe.

Az, hogy a politikai viharok után a honi autóipar is nagyobb sebességre kapcsolhat, korántsem volt magától értetődő. Sok hazai és külföldi jóakaró fejtegette, milyen remek a kerékpár a forradalmi Kínának: olcsó, egészséges közlekedési forma, nem habzsolja az erőforrásokat, nem szennyezi a levegőt, a környezetet. 1978-ban azonban a pragmatikus Teng Hsziao-ping vette át a kormányzást az egyenlősítő kommunizmus ideológusaitól, ő adta ki a mágikus „Gazdagodjatok!” jelszót. Hamarosan kiderült: aki teheti, mégis inkább motorizálja életét, sőt négy kerékre ül át, nem is akármilyenre.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!