Kereső toggle

AIDS-robbanás előtt Magyarország

Évi 3 millióba kerül egy HIV-fertőzött kezelése

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Méltatlanul kevés figyelem övezi Magyarországon a HIV/AIDS terjedését, pedig a számok azt mutatják, hogy robbanás előtt állunk. Az első számú rizikócsoport a melegközösség, de a szabad szex térhódításával a heteroszexuálisok között is áttörhet a fertőzés, az érintettek pedig egyre fiatalabbak – mondta Szlávik János, a Szent László kórház főorvosa, a téma elsőszámú hazai szaktekintélye.

A statisztikai adatok szerint az idei első három negyedévben csaknem annyi HIV-fertőzöttet regisztráltak Magyarországon, mint tavaly egész évben. Önöknél hogyan jelentkezik ez a növekvő tendencia?

– A Szent László kórházban tavalyhoz képest közel 50 százalékkal több HIV-fertőzöttel találkoztunk, akik jellemzően egyre fiatalabbak, nem ritka a 17–24 éves friss fertőzött. Országosan összességében 20-25 százalékos növekedésre lehet számítani.

Mi az oka a fiatalok átlagon felüli érintettségének?

– A jelenség alapvetően erkölcsi és társadalmi okokkal magyarázható. Soha ezelőtt nem volt olyan egyszerű hozzájutni a szabad szexhez, mint ma, amikor az interneten bárki bármikor néhány kattintással talál magának prostituáltat, és bármikor eljuthat olyan melegbárokba – Magyarországon is, főleg Budapesten –, ahol az átlagosnál jóval szabadabb erkölcsök uralkodnak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy aki ezekkel a lehetőségekkel él, az jóval nagyobb veszélyben van a szexuális úton terjedő betegségeket illetően. Ugyanakkor – ez a határozott benyomásom – a fiatalok ma már nem félnek az AIDS-től, úgy gondolják, hogy ez egy jól kezelhető betegség. Így semmi nem tartja vissza őket attól, hogy egyre hamarabb, egyre többet, egyre felelőtlenebbül éljenek szexuális életet. Nem véletlen, hogy nemcsak a HIV-vírus, hanem más nemi betegségek is újra terjedőben vannak, mint például a szifilisz vagy a gonorrhea (tripper). Ez nemcsak nálunk probléma, hanem Nyugat-Európában is. Ez azért is érdekes, mert Afrikában már csökken a HIV-fertőzöttek száma, hála a felvilágosító kampányoknak, a gumióvszer elterjedésének, valamint az olcsó gyógyszereknek.

Milyen rizikócsoportok vannak?

– A trendekben nagy változás nincs, Magyarországon az AIDS továbbra is a melegek betegsége – prostituálttal vagy intravénás drogossal elvétve találkozunk. A heteroszexuálisok aránya mindössze 15-20 százalék – bár köztük talán nagyobb a latencia. Eközben Oroszországban és Ukrajnában – ahol világviszonylatban a legrosszabb a helyzet, tömegméretekben terjed a HIV-vírus – többségében az intravénás drogosok érintettek.

Nálunk mekkora lehet a latencia?

– Olyan négyszeres-ötszörös. Ráadásul egy HIV-fertőzött akár tíz-tizenöt évet is élhet panaszmentesen, vagyis az idei fertőzöttségi adataink egy korábbi pillanatképet mutatnak. A legnagyobb probléma, hogy Magyarországon nem bővül az anonim szűrőállomások száma, és az évi 80 ezer szűrést többnyire melegek veszik igénybe, miközben a heteroszexuálisok számára is hasznos lenne a vizsgálat. Ma már vannak kiváló gyorstesztek, amelyekkel öt perc alatt akár nyálból is kimutatható, hogy valaki nagy valószínűséggel fertőzött-e, vagy nem.

Ez azt is jelenti, hogy több ezren vannak, akik magukról sem tudják, hogy HIV-pozitívak, miközben továbbadhatják a vírust…

– Igen. Ezért nem csodálkoznék, ha néhány éven belül a heteroszexuálisok között is komoly járvány alakulna ki Magyarországon.

Mit tapasztal, hogyan reagálnak azok a fiatalok, akik szembesülnek azzal, hogy fertőzöttek?

– Meg vannak döbbenve. Mindig el kell nekik mondanom, hogy nem fognak meghalni, gyógyszerek segítségével negyven-ötven évvel is túl lehet élni ezt a betegséget, sőt, házasodhatnak, férjhez mehetnek, gyerekeket vállalhatnak, hiszen a kezelt betegek nem fertőznek tovább. Ugyanakkor ez mégsem olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik: életük végéig szedniük kell egy gyógyszerkombinációt, amelynek mindenféle mellékhatása lehet. Ráadásul mindez meglehetősen sokba kerül: egy HIV-fertőzött évente átlagosan 3 millió forint értékű gyógyszert szed be, amit a társadalombiztosítás teljes egészében megtérít, hiszen a kezelés a járvány megfékezésének egyik eszköze.

Jellemző, hogy a betegek az életmódjukat is átértékelik, és változtatnak?

– Igen, sokan igyekeznek máshogyan élni. Alapvetően nem velük van a baj, hanem azokkal, akik nem tudják, vagy nem akarják megtudni, hogy betegek. Ez egyfelől azért nagy probléma, mert tovább terjesztik a vírust. Különösen a friss fertőzöttek, akiknél nagyobb a vírusmennyiség a vérben, spermában, hüvelyváladékban. Másfelől vannak olyanok – az ő számuk is nő –, akik hosszú évek alatt „észrevétlenül” kerülnek az AIDS stádiumába – rajtuk lehetetlen segíteni. Általában valamilyen betegség miatt kerülnek orvoshoz: ott derül csak ki, hogy baj van. Ők adják az évi 5-10 halálos áldozat 90 százalékát.

Mit gondol, milyen felelősségük van ebben a melegjogi mozgalmaknak?

– Nyilvánvaló, hogy a meleg életforma, a szexuális együttlét módja komoly rizikófaktor, nem véletlen, hogy maga a járvány is homoszexuális közösségből indult. Egy átlagos melegnek száz partnere is lehet egy évben, ami a heteroszexuális kapcsolatoknál igen ritka. Mint ahogy az is, hogy egy sötét helyiségben akár több, számukra ismeretlen emberrel kerüljenek intim kapcsolatba. Egyre több olyan bár vagy szauna működik, amelyek ezt az életformát támogatják. Erre azt tudom mondani, hogy igen, a melegek részéről nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség, erre fel kellene hívni a figyelmüket. Bizonyára nem azért növekszik a HIV-fertőzöttek száma a homoszexuálisok között, mert olyan nagy felelősséggel viseltetnek egymás iránt. Pedig egyikük sem mondhatja azt, hogy nem gondoltam arra, hogy elkaphatom a HIV-vírust. Nekik igenis gondolniuk kell erre. Annál is inkább, mert a járványok közül talán az AIDS ellen a legkönnyebb védekezni.

Mi az oka annak, hogy viszonylag keveset hallani itthon az AIDS jelentette veszélyekről?

– Bár a tendenciák nem biztatóak, a 2500 fertőzött nem mondható soknak egy tízmilliós országban – ami azt is jelenti, hogy az emberek nem nagyon találkoznak HIV-fertőzöttekkel. Persze ha ez mégis kiderül valakiről, attól menekülünk, elutasítjuk, kiközösítjük. Emiatt nehéz is erről a problémáról beszélni. Ebben paradox módon az hozhat változást, ha növekszik a fertőzöttek száma – nagy lépéseket teszünk ebbe az irányba.

Egyébként működik ugyan egy AIDS-bizottság civilekkel, politikusokkal, egészségügyi szakemberekkel, akik próbálnak valamit tenni a betegség ellen az oktatástól kezdve az orvosi kezelésig. Legtöbbször azonban az a döntéshozók válasza, hogy nincs pénz. Pedig többnyire nem pénzre, inkább akaratra lenne szükség.

Melegek betegsége

A UNAIDS becslése szerint 2012 végén 35,3 millió HIV-fertőzött ember élt a Földön. Közülük 2 millióan a 10-19 éves korosztályba tartozó serdülők. A tavalyi év során 2,3 millió ember fertőződött meg újonnan a vírussal, az 1990-es évek közepe óta a legkevesebben. Globálisan, az új fertőzések száma mintegy harmadával csökkent 2001 óta, ugyanakkor a meleg férfiak között több helyen növekszik ez a szám: nekik 13-szor nagyobb az esélyük arra, hogy megfertőződjenek, mint az átlag populációnak.Magyarországon 2012-ben 219 új HIV-fertőzött személyt regisztráltak, míg idén szeptemberig, vagyis három negyedév során 201-et. Ezzel az 1985-től regisztrált fertőzöttek száma 2535-re emelkedett – döntő többségük férfi. Ebben az időszakban 340-en haltak meg AIDS-ben. Az idén ismertté vált esetek közül 131-ben homo- vagy biszexuális volt az érintett; 20 esetben heteroszexuális; egy esetben intravénás drogfogyasztó; egy estben szülés útján fertőződött meg; 48 esetben pedig ismeretlen volt a fertőzés eredete.

Olvasson tovább: